A Hexis januárban debütált első nagylemezével, első videójuk pedig az Ördögűzőnek állít emléket.

De addig is egy kis hangulatcsináló videó a tovább mögött.

Emlékszem nem is olyan régen a blog Facebook oldalán óva intett valaki attól, hogy megnézzem a Blood Shed című horrort, viszont valami hülye okból kifolyólag úgy döntöttem csak megnézem, nem lehet az olyan rossz. Tettem mindezt a figyelmeztetés ellenére, annak ellenére, hogy az imdb közönsége is lehordta a filmet és annak ellenére is végignéztem, hogy az első 10 perc után éreztem jobb volna kikapcsolni és hagyni a fenébe.

A Blood Shed eddig remekül pályázik a 2014-es év legrosszabb horrorja címre, mivel egy se füle, se farka film, amatőr szereplőkkel és olyan rosszul megírt párbeszédekkel, hogy én szégyellem magam Patrick Hasson forgatókönyvíró helyett.

A produkció elején kapunk néhány tényt a hajléktalanokkal kapcsolatban, aminek igazából sosem lesz értelme, hiszen oké, hogy szereplőink hajléktalanok, de igazából cirkuszi bohócok is lehetnének, annyira lényegtelen. A sztori pedig nem igazán bonyolult, adott egy kisebb csapat, akiket egy nagy raktárba bezárnak, miközben ott téblábol egy meggyilkolt asszony szelleme is. Az izgalmak kedvéért mondjuk az igazsághoz hozzá tartozik, hogy főhősünk nem véletlen van a raktárban, ugyanis hamar kiderül, hogy ő a szellemasszony gyermeke. Lényegében ennyi, aztán kapunk néhány gyilkosságot és néha felbukkanó szellemet, oszt kész. Ehhez képest talán még a rántotta receptje is egy igazi fejtörő.

A Távozz tőlem, Sátán!, a Sinister és az Ördögűzés Emily Rose üdvéért rendezője Scott Derrickson nem tervezi, hogy az utóbbi években neki áll pihenni. A direktor megkapta a Doctor Strange rendezésének jogát, sőt a Two Eyes Staring című horror is ott figyel a naptárban, egy interjúból pedig kiderült, hogy egy másik produkció is terítéken van.

Derrickson Robert Cargillal dolgozik majd közösen, pont mint a Sinister esetében, és egy Outer Limits (Végtelen határok) epizódot szeretnének filmre vinni. A sorozatról azt kell tudni, hogy annak idején 1963 és 1965 között megélt két évadot, majd a '90-es években ismét elővették és 7 évadon keresztül szórakoztatták és rémisztgették benne a közönséget.

Az urak a Demon with a Glass Hand című epizódot szeretnék feldolgozni, amelynek főhőse egy fickó, aki egy nap arra ébred, hogy alig emlékszik bármire is az életéből, ráadásul földönkívüli idegenek is üldözik őt.

Az azért fontos tudni, hogy eleddig csak írásról van szó, hogy mikor lesz ebből valami és ki ülhet a rendezői székben azt nem tudni.

A padlás is tele van nálunk a Távozz tőlem, Sátán! videókkal, viszont most érkezett egy újabb, ami eddig nem volt kint, a hiányosságot pótoljuk és továbbra is várjuk a végeredményt, amit július 10-től a hazai mozikban is élvezhetünk.

Annyi és annyi spekuláció látott már napvilágot a soron következő Péntek 13 filmmel kapcsoltban, hogy egy kezünkön nem tudnánk megszámolni.

Volt olyan, amikor arról számolhattunk be, hogy kézikamerás horrorként találkozhatunk újra Jason Voorhees történetével, most viszont az újabb pletykák szerint könnyen lehet, hogy hagyományos nézőpontból követhetjük nyomon a gyilkolásokat, viszont mindezt megspékelik egy 3D-s varázslattal.

Utóbbi azért merült fel, mert a Paramount egy közleményben azt állította, hogy a jövőben érkező produkciók nagy részét 3D-ben hozzák el a közönségnek. Persze ettől még a Péntek 13 kilóghat majd a sorból, de talán ötletesebb volna, mint egy kézikamerás rohangálás. 

Abban egyébként biztosak lehetünk, hogy a kettőt nem vegyítik.

Tommy Wirkola 2016-ban ismét a felturbózott Jancsi és Juliska történet élére állhat, a Paramount ugyanis a napokban bejelentette, hogy a folytatás akkorra várható.

A szereplők közül Jeremy Renner és Gemma Arterton gondolom visszatér, de ilyen infókat egyelőre még nem erősítettek. 

Ha egy horror rajongónak megemlíti valaki hogy Universal Monsters, akkor az illetőnek bizonyosan eszébe jut jó pár alkotás a 1900-as évek elejéről. A stúdiónak nem kevesebbet köszönhetünk, mint a horrorfilmek alapköveinek letételét, többek közt Lugosi Béla által életre keltett Draculát, illetőleg Boris Karloff főszereplésével készült Frankensteint.

A klasszikus horrorfilmes szörnyek társaságába majdhogynem utolsóként belépő Gill-man és az Ő lagúnája valamivel később érkezett, az 50-es évek közepe felé, egész pontosan 1954-ben Jack Arnold rendezésében. A film pikantériája hogy annak idején 3D-ben láthatta a nagyközönség, ami akkoriban igencsak ritkaságszámba ment, továbbá a film igen nagy része víz alatti felvételekből áll, ami, szerény véleményem szerint, még mai szemmel is megállja a helyét.

A történet egy kutatócsoportról szól, akik expedíciót szerveznek az Amazonas szívébe, hogy ott bizonyítékot találjanak egy hiányzó evolúciós láncszem létezésére. Teszik mindezt azért, mert egyikük korábban talált ott egy végtagot, ami átmenetet képez a szárazföldi és a vízi élőlények között, s mint ilyen, hatalmas előrelépést jelenthet a tudományban. Azt viszont nem sejthetik, hogy egy élőlény még aktívan garázdálkodik a környéken.

Rohadékság, de az utóbbi idők egyik legjobb hírét szellőztette meg a Hollywood Reporter, ugyanis tudni vélik, hogy idén mégsem kerül a mozikba a Paranormal Activity 5. része. Sőt, az egész projektet áttolták 2016-ra.

Az okokról mondjuk nincs hír, hiszen valahol érdekes, ugyanis minőségben részről-részre hanyatlás tapasztalható - és eleve az indulási szint is alacsony volt - viszont a pénzügyi részleg örülhet. A legutóbbi rész legyen bármennyire szar az 5 milliós készítési költséget megtízszerezte és ez az adat csak az Államokra értendő.

Aztán nem szabad megfeledkezünk az év elején érkezett Paranormal Activity: The Marked Ones-ra, amit kifejezetten a latino közönségnek szállított a stúdió, ezzel is 30 millió feletti bevételt könyvelhettek el - a rend és megnyugtatás kedvéért jelezném, hogy ez is szar volt.

A Paramount most azonban megálljt parancsolt és az idén őszre ígért 5 rész majd csak valamiko 2016-ban kerülhet a mozikba. 

A rendezést egyébként Gregory Plotkin vezényelheti, aki ilyet még nem csinált, de dolgozott korábban a Véres virágokon, a Beavatáson vagy éppen a Törésen.

Kae Featherston pedig szereplőként úgy tűnik ismét visszatérhet.

Hétfőn az MTV (nem, nem a király tévé) elkezdi adni a Teen Wolf 4. évadát, amihez összegyűjtöttük a promóvideókat, illetve van főcímünk is, meg ez a kicsit unalmas casting fotó. A sorozatot természetesen várjuk, hiszen lassan, de biztosan levetkőzte a hülyeségeit.

Stan Winston, a világhírű vizuális effekt szakértő első önállóan rendezett filmje a Pumpkinhead volt. Az újdonsült rendező korábban olyan nagy sikerű filmekben működött közre, mint A dolog; a Péntek 13 – Véres kirándulás és hasonlók. Továbbá munkásságával 11 Oscar-díjra jelölték, melyből 4-et meg is nyert, főként A legjobb vizuális effektek kategóriában. Sajnos Stan Winston már nincs köztünk, és június 15.-én volt halálának 6. évfordulója. Emlékezzünk a legendára.

Winston kamatoztatta vizuális effekt tehetségét és így alkotta meg Pumpkinheadet, azaz a Tökfejszörnyet. Történetünk központi szereplője Ed Harley (Lance Henriksen), aki gondtalan életet él fiával Billy-vel és gyümölcsös bódéját vezetgeti.

Minden rendben is lenne, de az üzletbe városi fiatalok érkeznek, akik fenekestül felforgatják a környék csendjét és nyugalmát. Ketten közülük cross motorjaikkal vagánykodnak a bolttól nem messze található dombos vidéken, míg a többiek a helyiekkel ismerkednek. Ednek el kell mennie üzleti ügyek miatt és fiára bízza a boltot. Távollétében kutyájuk - Csibész - kirohan az üzlethelyiségből és a motorosokat ugatja meg.

A kis Billy félti házi kedvencét, próbálja visszacsalogatni a boltba, de egy váratlan baleset kapcsán, az egyik motoros, név szerint Joel (John D’Aquino) halálra gázolja a kisfiút. Ha ez nem lenne elég, a gázoló megrettenve tettének következményeitől elhagyja a tragédia helyszínét. Társai utána mennek, hogy segítséget hívhassanak az áldozathoz. Egyedül csak Joel öccse, Steve (Joel Hoffman) marad ott a kis sráccal és várja meg Edet.

Brett Simmons munkássága még 2011-ben a Husk című filmmel keltette fel az érdeklődésemet, ugyanis a film az After Dark Horror Fesztivál kínálatában szerepelt, viszont abszolút a jobb filmek sorát erősítette, sőt ha a fesztivál egész eddigi kínálatát nézzük, akkor is a legjobbak közé tartozik az alkotás.

2013-ban aztán érkezett is egy The Monkey's Paw feldolgozás Simmonstól, ami állítólag nem lett túl ütős, illetve idén az Animal, ami állítólag tegnaptól már limitáltan elérhető az Államokban.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a nem túl eredeti történettel bíró film egyelőre kicsit lehúzó kritikákat kapott. A sztori egynéhány fiatalról szól, akik az erdőbe indulnak, de ott belefutnak egy sokfogú fenevadba, így nem marad más választásuk, mint hogy megpróbálnak túlélni, ami ugye nem lesz egyszerű.

A filmben egyébként feltűnik Keke Palmer (Betűvető), Parker Young (Killer Reality, Gingerdead Man 2), Amaury Nolasco (A szökés), Elizabeth Gillies (Killing Daddy) és Jeremy Sumpter (Pán Péter, Isten haragja).

A tovább mögött egy előzetest is találsz.

Bevallom nem is emlékszem már arra (leszámítva egy-két komolyabb drámát), mikor volt bennem utoljára ennyire mindent elsöprő lelkesedés, hogy egy kiválasztott filmet megnézzek. Mindig a történet érdekel elsősorban, és csak utána a filmhez tartozó nevek, most azonban fordított volt a sorrend.

Ennek volt három egyszerű oka: első, és legfontosabb Ivan Moody. Ő a Five Finger Death Punch együttes frontembere. Egyszerűen imádom őket, egyik kedvenc bandám, Moody hangja zseniális, és ezt szerencsére a filmben is megcsillogtatja, de erre még visszatérünk. A bandának amúgy magyar vonatkozása is van, Báthory Zoltán személyében, ő szintén a csapat egyik legmeghatározóbb tagja, és alapítója is egyben, Moodyval együtt. Szóval visszatérve Ivan Moodyra, az ő szereplése nekem bőven elég lendületet adott volna ahhoz, hogy megnézzem, még ismeretlenül pár jó meglepetés csatlakozott a FFDP emberéhez.

Második ok: A Slipknot tagja, Shawn Crahan is szerepel benne. Bevallom, az én szívemhez milliószor közelebb áll a FFDP, a másiknak nem vagyok rajongója, de az a tény jó pontot jelent hogy ennyi kivételes mellékszereplőnk van. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy bárki aki szereti a metált, és a szürreális horrorokat, annak szinte kötelező darab, már csak pár ember jelenléte miatt is.

Nem utolsó sorban a harmadik ok: a filmet, pontosabban horror-musicalt Darren Lynn Bousman rendezte. Ő ismerős lehet sokaknak, hiszen a Fűrész saga második, harmadik, és negyedik részét is ő dirigálta. Az egyik kedvenc metál együttesem frontembere szerepel egy olyan horror-musicalban, amit az egyik kedvenc "filmsorozatom" rendezője fémjelez, emiatt van most így itt az elején ennyire túlzott rajongás a részemről, remélem tolerálod ezt a szinte reklámnak tűnő felvezetést. Nos, nekem ennyi információ bőven elég volt ahhoz, hogy ezért a filmért mindent megrengessek a világon, szóval a lehető leglegálisabb módon megszerezzem, és megérte. Vágjunk bele a musical bemutatásába.