Ómen (1976) - The Omen
Lassan érkezik a Damien című sorozat és mivel is lehetne jobban felvezetni, mint az alapjául szolgáló filmmel, az Ómennel.
Természetesen az 1976-os darabbal és nem a remakkel, ami hagyott némi kívánni valót maga után. Nem az a klasszikus értelemben vett horror a mű, viszont folyamatos feszültséget hordoz magában, már ami a kornak megfelelt, a jelenkornak már magasabb az ingerküszöbbe, így mai fejjel kicsit gyengécskének hat. Richard Donner vezényelte le a filmet, aki hasonló stílusban nem is nagyon tevékenykedett, sőt ez után Supermanekre meg Halálos fegyverekre adta a fejét. Ezzel sincs baj, szerettem a filmjeit.
A főszerepre több neves színész is esélyes volt, Charlton Heston lett volna a befutó, ha nem épp egy másik filmen kezd el dolgozni, így viszont Gregory Pack kapta meg Damien nevelőapja, Robert Thorn szerepét. Az ő filmjeiről azt hiszem legtöbbünk anyukája tudna mesélni leginkább, de még lehet egy két nagymama is.
A másik lényeges szerep, a kis sátán fajzat Damiené. A szerepet Harvey Stephens kapta, aki már a meghallgatáson is igazi kis ördögfióka volt, rúgott, harapott, így nem csoda, hogy rá esett Richard Donner választása. Így lett a szőke kisfiúból a fekete, ördögi Damien. Hozzátenném, hogy tökéletesen illik rá a szerep, mivel cseppet sem szimpatikus a kis dög. Jól hozza a szerepét, bár mint sok gyerek színészből belőle sem lett nagy csillag, viszont érdekesség, hogy azért a 2006-os Ómen remakeben feltűnik egy kisebb szerepben.
A történet ott indul, hogy Robert Thorn, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete épp úton van feleségéhez a kórházba, mikor megtudja, hogy gyermekük halva született. Egy cseppet sem jó fej pap felajánl egy cserét, egy olyan csecsemőért, akinek az anyja belehalt a szülésbe. Thorn kis lelki civódás után belemegy a cserébe és felesége tudtán kívül elcseréli a halott kisbabát egy sakál gyermekére.
Minden egészen jól alakul, de idővel, ahogy a kis Damien cseperedik egyre furább lesz és körülötte is kezdenek furcsa dolgok történni. Példának elég mikor a szülinapi zsúron a dadája nyilvánosan felakasztja magát hatalmas mosollyal az arcán, ráadásul a halálát a kis ivadéknak ajánlja. A nagykövetet felkeresi egy pap, aki azt állítja, hogy fia nem más mint a következő antikrisztus. Azt ajánlja ölje meg és igyon a véréből, meg ilyen hasonló jókat. Ezért nem járok én templomba, mert ilyeneket beszélnek a papok.
Akad egy kis segítsége is a nagykövetnek a dolgok megfejtésében, méghozzá egy fotós, akinek egyre furcsább jelek mutatkoznak meg a képein. Közös erővel igyekeznek szembenézni a gonosszal, magával a fenevaddal, aki minden lépésüket végigkíséri. Egészen Izraelig utaznak, hogy beszéljenek Bugenhagen professzorral, de az ő ötlete sem sokkal barátibb, mint ami a papé volt. Rendre hullanak az emberek, akik a kis Damien útjában állnak a nagy terv véghezvitelében, így Thorn lassacskán belátja, hogy a fiúnak halnia kell, de mivel magáról a sátánról van szó, nem megy ez olyan simán.
Érdekességképp a filmet Angliában mutatták be először 1976. június 6.-án, így a bemutató dátuma is az ördögi 666-os számra utalt. Az év egyik legsikeresebb filmje lett az Ómen, a kevesebb mint 3 millió dollárból 60 milliót kaszáltak, ami nem rossz teljesítmény.
1978-ban a filmet beválasztották minden idők 50 legrosszabb filmje közé, ennek ellenére 2001-ben az Amerikai Filmintézet besorolta a 100 legizgalmasabb filmje közé. Ezen igazodjon el az ember, nem? Személy szerint mindenkinek azt ajánlom, legalább egyszer nézze meg és döntsön, szerinte mit képvisel a film.
Én azt mondom megéri a maga kis 111 percét.
7/10
Címkék: 1976 amerikai film 7/10 angol film ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.