A brit Decay című horrorra abszolút ráaggathatjuk azt, hogy egy független és tulajdonképpen amatőr film, amit néhány lelkes fizikus készített, akik abszolút dicséret érdemelndk, mert ennek fényében egy egész korrekt alkotásról beszélhetünk.

Nem kell félreérteni. A Decay még így is elég gyenge, de tudva azt, hogy a filmes szakmában teljesen idegen emberek dobták össze, mégis elégedettek lehetünk és vidám mosollyal az arcunkon mutathatnánk meg az Asylum lelkes csapatának, hogy ugye lehet pénz nélkül is egy valahol igényes horrort készíteni.

A történet a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) székhelyén Svájcban játszódik - és valóban itt is lettek rögzítve a képsorok - ahol a Nagy Hadronütköztető rendszer - ami szintén egy létező dolog - meghibásodik és valami olyan történik a föld alatt, amire eddig nem volt példa.

Néhány okost egyből leküldenek a mélybe, hogy járjanak a dolog végére, pár fiatalt pedig a felügyelő szobába vezényelnek, hogy onnan segítsék a munkát és ellenőrizzék a dolgokat. Mi utóbbi kis csapattal tartunk és lehetünk szemtanúi annak, hogy a bajban még nagyobb baj történik, az LHC beindul miközben a kutatók még lent vannak, ennek pedig halálos következményei lesznek.

A dolog azonban nem várt fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy a gép hatására a lent élőket valóban halálos mennyiségű sugárdózis érte, de halálukból feltámadva vérszomjas fenevadakká változnak.

A tovább mögött folytatom.

11/22/63. Ezt a címet viseli Stephen King egyik legutóbbi regénye, ami itthon két kötetes formában jelent meg és nem kevésbé jó, mint a mester ember eddig alkotásai - igaz én még csak az első könyv végén tartok, de gondolom a maradék sem megy át ponyvába.

A regény megjelenése előtt A bárányok hallgatnak rendezője Jonathan Demme már lecsapott a filmes jogokra és úgy volt, hogy megírja a forgatókönyvet, majd megrendezi a produkciót. A terv azonban sajnos dugába dőlt, legalábbis Demme részéről, de sejthettük, hogy nem nagyon kell magunk alá csinálni, lesz ennek még folytatása.

Az adaptáció környékén most J.J. Abrams tűnt fel, aki sorozatot szeretne készíteni a regényből valamelyik kábel csatornára. Az még nem derült ki, hogy minisorozat vagy valami nagyobb lélegzetvételű dolog lesz-e ebből.

A regénnyel kapcsolatban tény, hogy kevésbé horror, inkább egy kis időutazós kaland a Kingtől megszokott formában.

Várjuk a fejleményeket.

A tovább mögött a Supernatural következő epizódjának előzetesét találjátok, jó néhány visszatérő szereplőnek örülhetünk, vélhetően ismételten egy jó részt láthatunk.

Az első rész a bemutatása idején kissé megosztotta a közönséget, de picivel később ráéreztek a moziba járók Kaufman és Herz közös agymenésére, A Toxikus Bosszúálló-ra, tehát végül jól jöttek ki a dologból. Így készülhetett el a második rész, melyre 5 évet kellett várni, de hogy anno megérte e vágni érte a centit, az mindjárt kiderül.

Kezdjük inkább ott, hogy a forgatás végére elég sok nyersanyag jött össze, ebből pedig sikerült összevágni egy 4 órás szösszenetet, de a készítők sejthették, egy ilyen hosszú agymenést még a másodvonalbeli baromságok rajongói se bírnának ki egyhuzamban, nem hogy a normális beállítottságú nézők. Nem is tököltek sokáig az alkotók, kettébontották a filmet, ennek köszönhetően nem csak a 2. epizód született meg, de rögtön a 3. is.

Történetünk elején Melvin barátunk épp a vakok intézetében munkálkodik barátnőjével, mikor felrobban az épület. Szerencsére Toxi életben marad (ahogy az asszonya is) és széttép néhány gonosz faszit, akiket az Apokalipszis Vállalat köreiben tevékenykedtek. Miután az akció kudarcba fullad, a vállalat fejesei új tervet eszelnek ki: elcsalják hősünket Japánba és amíg ő ott tevékenykedik, elfoglalják Tromaville-t és kifejlesztik az antitromatont, mely képes elpusztítani sugárzó barátunkat.

Folytatás a tovább mögött.

Június 4-én startol el Adam Green és Joe Lynch sorozatának második évada, ehhez érkezett most egy kis kedvcsináló.

Úgy tűnik a főcsapás vonal az volt, amit már megszokhattunk, Joe és Adam ökörködik. Neves mellékszereplők természetesen most is lesznek, Danielle Harris és Kane Hodder például már az előzetesben is feltűnik.

Újabb Hemlock Grove részen vagyunk túl és a véleményem továbbra sem igen mozdult el pozitív irányba, bár talán ez a rész kevésbé volt unalmas, mint az eddigiek (nyilván a második rész vége jó volt, meg az első eleje, de ez kevés).

Misztikumból továbbra is kapunk dögivel, szerintem most újabbakat is, az írók gondolom kurva sok Lostot néztek, csak azért ezt a sorozatot butaság volna ahhoz hasonlítani, már csak azért is, mert esetünkben a szereplőgárda egy része is borzalmas, plusz nem gondolnám, hogy annyira izgalmas kérdéseket vetnek fel, hogy bármennyit is izguljunk.

A Hemlock Grove nem rossz, de érzésem szerint a jótól továbbra is távol áll.

Folytatás a tovább mögött.

Abszolút negatív és az "ez-úgyis-szar-lesz" hozzáállással ültem neki a Tasmán ördögöknek, bár mindenféle előzetes információ nélkül tettem ezt, de azért a cím sejteti azt, hogy mi vár ránk. Gagyi CGI, buta történet és még butább szereplők. De don't panic, mert lehet ezt szeretni.

Ehhez képest egy picit kellemesen csalódtam ebben a filmben. Jónak semmiképpen nem merném kikiáltani, de talán annyira nem volt gagyi, legalábbis a technikai kivitelezést elnézve, mint amire számítottam.

A történet néhány haverról szól, akik imádnak bázis ugrani, amire az egyik legalkalmasabb hely az Ördög-szikla, a gond vele csak annyi, hogy tilos megközelíteni. Hőseink persze ezzel mit sem törődnek, ők ugrani akarnak minden áron és egy fasza kis helikopter segítségével fel is jutnak a szikla tetejére.

Az első ugrásnál azonban beüt a ménkű, a még tapasztalatlan félbarom a mélybe veti magát, de későn nyitja ki az ernyőjét, így rongybaba módjára csapódik a felszínbe, sőt pechjére pont egy barlang repedésébe zuhan, ahol pedig felszúródik egy hegyes szarra (nem ez a szakszó rá, csak most jobb nem jut eszembe). A pech széria persze tovább folytatódik, ugyanis a hősünkből kifolyó vér hatására egy természetfeletti folyamat is beindul, aminek következményeként hat mindenre elszánt és hatalmas tasmán ördög "születik meg", akik mindenképpen szeretnék megvédeni helyüket a betolakodóktól.

Hőseink kiegészülnek még a helyi rendőrség kiváló tagjaival, majd meg is kezdődhet a menekülés az életben maradásért.

A tovább mögött folytatom.

Ez a vasárnap sem maradhat tévé műsor nélkül, csemegézzetek!

A tovább mögött a jövő heti finomságokat találjátok.

Supernatural 8.20 rész megtekintve és ahhoz képest, hogy azt vártam, a promók alapján, hogy valami ultra gagyi részt fogunk kapni a készítőktől, hatalmasat tévedtem. Így elnézést kérek mindenkitől, akiknek finoman szólva is azt mondtam, hogy szerintem über baromság lesz és még a nézésével is várni fogok, mert most nincs kedvem az írók által sokszor eltúlzott idiótaságokhoz. Szóval ezerszer is bocs, akit elrémítettem, de a promókat, a web klipet látva, mit is gondolt az ember? De elég csak a címből kiindulni. „Pac man fever” A Pac man az első számítógépes játékok egyike a ’80-as évekből. És látva a beharangozókat úgy tűnt, hogy szereplőink egy számítógépes játékba csöppentek bele, erre pedig őszintén szólva, nem voltam vevő.

Folytatás a tovább mögött.

Steven C. Miller munkáit többnyire kedvelem. Egyelőre mondjuk nincs neki sok, de a Silent Night remake egész jól sikerült, a The Aggression Scale pedig remek mulatság volt - A Scream of the Banshee-t hagyjuk, kár volna nagyon felemlegetni.

Mindezek fényében igazán vártam az Under the Bed című horrort, ami az előzetes alapján még egész jónak is tűnt. A végeredmény azonban ha nem is lesújtó, de sajnos gyengébb, mint azt várni lehetett.

Az ágy alatti szörny azt hiszem remek kis horrorsztori és legalább annyira megunhatatlan - ha nem jobban - mint egy vámpír mese, mondjuk utóbbiból egyébként is nagy a dömping. Gyerekkorunkban szerintem sokan féltünk az ágy alatt megbúvó szörnytől, aki csak azt várja, hogy kilógjon a lábunk vége a takaró alól, hogy aztán megragadja bokánkat és lerántson magához egy kis falatozásra.

Sztorink két fiatal srácról szól, akik közül az egyik most tér haza egy kis "körutazásról" ugyanis az idegei felmondták a szolgálatot. Pár évvel korábban úgy hitte, hogy egy szörny lakik az ágya alatt, aki terrorizálja őt, szülei ezért úgy döntöttük a legjobb lesz, ha beadják egy kisebb kezelésre a hülye gyereket. Haza térve persze továbbra is bőszen hisz abban, hogy a mumus létezett, sőt úgy gondolja, hogy továbbra is ott lakik a porcicák uralta fekvő alkalmatosság alatt.

Kisöccsével ezért úgy dönt, hogy szembeszáll a lénnyel és megpróbálnak örökre pontot tenni a terror végére.

A tovább mögött folytatom.

Rob Walker idén újabb indie filmmel hallat magáról, amely a Demon címet viseli és egy szörnyes horror lesz.

A sztori már lerágott csont. Egy FBI ügynök neki indul Floridának, ahol az egyik zeg-zugos, többnyire erdős részén megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek és a megjelenése után sem akarnak abba maradni. A nyomozás során hőseink aztán hamar rájönnek, hogy valószínűleg nem egy hétköznapi lénnyel van dolgok és mindenképpen végezniük kell vele, ha boldogságot és békességet akarnak.

Az előzetes annyira nem rossz, persze jónak nevezni is költői túlzás volna, de talán egynek majd elmegy.

Nyáron mutatják be a V/H/S 2. részét a nagy közönség előtt, bár a szerencsésebbek már láthatták a produkciót és egész pozitív visszajelzések születtek.

Az első részt szerettük, szóval bízunk a folytatásban is.

A rendezői székben ezúttal 7 úriember hagyta ott a segglenyomatát és 5 film született. A névsorra vessünk egy pillantást.

Simon Barrett a Tape 49 nevű felvonást dirigálta, aki rendezőként tulajdonképpen debütál, de az A Horrible Way to Die, a You're Next, sőt az ABC's of the Death is megemlíthető ha írói munkásságáról beszélünk.

Az Alien Abduction Slumber Party elnevezésű részt Jason Eisener a Hobo with Shotgun direktora rendezte, aki szintén ott volt az ABC's of the Death rendezői listáján is, neki akkor az "Y" jutott.

A zseniális A rajtaütés című indonéz akciófilmet rendező Gareth Evans és Macabre-t rendező Timo Tjahjanto vezényelte a Safe Haven című részt, utóbbi rendező egyébként szintén ABC's of the Death szimpatizáns, akkor és ott a Libido-ért felelt.

A Ride in the Park: Gregg Hale és Eduardo Sánchez munkája az urak már az Ideglelésen is együtt ügyködtek, de később a Lovely Molly és a Bosszú az űrből is közös agymenésük volt.

Végül, de nem utolsó sorban pedig Adam Wingard nevét kell megemlíteni a Clinical Trials kapcsán,  rendezte korábban a Simon Barrett által írt filmeket, illetve az ABC's of the Death egyik legjobb pár percét a Quack-ot.

A sztori egyébként ezúttal is hasonló lesz, csak most két magánnyomozó tör be egy épületbe, eltűnt fiatalok utáni nyomozásuk során és akkor találnak rá a szóban forgó kazettákra.

A '60-as évek hollywoodi filmek egyik újdonsága a horrorok és thrillerek megjelenése, fellendülése, remek példa erre a sátáni kultuszfilmek közül az Ördögűző, korábbról a Farkasember, és még sorolhatnánk az évtizedek kiemelkedő filmjeit, és alkotóit, Alfred Hitchcock-tól kezdve William Friedkin-ig. A borzongáskeltés mellett mindenféleképpen meg kell említi az ilyen műfajú filmek paródiáit, és vígjátékkal kevert változatait is. Most lássunk egy vígjátékot, ami a régi idők képest mondhatjuk, enyhe horrorelemekkel dúsított: Üdvözlet a Rémségek kicsiny boltjának kapuiban!

Seymour Krelborn egy kétbalkezes, anyával együtt élő, apa nélkül felnövő, naiv, aranyosan esetlen virágárus egy kisvárosban, Skid Row-ban. Itt található Mr. Mushnik virágboltja, a bolt ügyletei lappanganak, alig alig van rendelés, vásárló, így a boltvezető a létszámleépítés mellett dönt, így Seymournak nincs maradása, hacsak nem talál valamit amivel fellendítheti a boltot. Ekkor Audrey, Seymour titkolt szívszerelme és munkatársa tiltakozik a kirúgás ellen, majd Seymour előáll az ötlettel, hogy egy különleges régóta nevelt virágát tegyék a kirakatba marketing célokból.

A növény rendkívüli sikert hoz Seymour életében azonban ennek a hatalmas sikernek árnyoldala is van, a növény, név szerint kicsiny Audrey vért és emberi húst fogyaszt víz és táptalaj helyett. Kicsiny Audrey kiköveteli magának az emberi összetételű desszertet Seymourtól, aki "véletlenül" embereket öl és megeteti a növénnyel, a siker érdekében, hogy kimeneküljön a városból Audrey-val.

Mr. Mushnik rájön erre, így éleződnek a konfliktusok, és ebbe a nyomozók is besegítenek, a hirtelen eltűnések egyre gyanúsabbá vállnak, így Seymournak komoly problémái akadnak, hogyan ússza meg ezt az egész helyzetet, és hogyan állítsa le kicsiny Audrey növekedését és vérengzését.

Folytatás a tovább mögött.