Hölgyem, uram, ezúttal végre egy igazi klasszikust vehetünk górcső alá. Nagyon kicsi voltam, amikor megjelent és akkoriban még nem sokat értettem belőle, de a lényeget felfogtam, és kicsit mindig elszomorodtam a film végére. Zseniálisan gyászos hangulatba taszítja az embert bő két órán keresztül, de ez ne tántorítson el senkit. Ez a film ugyanis még egy deka csillámport sem tartalmaz.

A történet végtelenül egyszerű: egy vámpír interjút ad egy fiatal újságírónak, elmeséli neki, mi minden történt vele 200 év alatt. Mondhatjuk, hogy az egész film egy hosszú visszaemlékezés (flashback). És hát 200 év már viszonylag sok, úgyhogy van mire emlékezni, kissé hányatott sorsú főhősünkkel, Louis-val pedig talán túl sok minden is történt.

Őszintén szólva nem vagyok az a fajta, aki összeizzadja magát az ördögűzős/megszállós filmek láttán, viszont azért a zsáner tartogat néhány kötelező és igazán ütős filmet, ez nem is kérdés.

Mark Neveldine soron következő filmje pedig akár még jól is elsülhet. A direktor a Statham főszereplésével készült Crank filmekkel tette le a névjegyét, majd a Gamer és a Szellemlovas folytatása, utóbbiért mondjuk kár volt. 

A soron következő darab pedig a The Vatican Tapes, ami talán a címével már elijesztheti az arra hajlamos nézőközönséget, hiszen első blikkre azt hittem egy újabb found footage marhaság lesz a végeredmény, de nem teljesen, érdemes megnézni az előzetest.

Az alapján mondjuk archív felvételek formájában akadnak majd ilyen jelenetek is, de talán ezekből nem lesz túl sok. Amúgy pedig egy lány lesz a főhősünk, aki megvágja magát, majd megszállja a gonosz - többet se aprítok hagymát, nehogy aztán. A helyzet egyébként odáig fajul, hogy a Vatikán szakavatott ördögűzőire is szükség lesz, viszont ők sem nagyon boldogulnak a gonosszal, hiszen egy egészen vehemens démonnal van dolguk. Persze láttuk ezt már ezerszer, de a trailer szerintem akár biztatónak is nevezhető. 

A végeredmény a tengerentúlon júliusban érkezhet, a főbb szerepekben pedig a Bates Motelt is megjárt Kathleen Robertson, a Gladiátor jó barátja, Djimon Hounsou és a majdnem obszcén nevű Michael Peña tűnik fel.

Nohát! Előzetes már akadt pár az Insidious 3. részéhez, viszont normális plakátnak eddig híján voltunk, viszont most már emiatt sem kell sírva elaludnunk - vagy pont, hogy igen, nézőpont kérdése.

A poszteren a lányt láthatjuk, aki karót nyelt miközben csíkban süt rá a Nap. Művészi.

Egy újabb ok, hogy várjuk a nyarat - azért érezd kicsit az iróniát! - a SyFy jelezte, hogy július 22-én érkezik a Sharknado 3. része. Tara Reid és Ian  Ziering visszatérnek a főszerepre, az alcím pedig így hangzik: "Oh Hell No!" Mi már most elkezdtük rágni a körmeinket.

A Sharknado ugyanis az utóbbi idők legszórakoztatóbb alkotása az Asylum-féle fosgyárból. Mindehhez egyébként egy poszter is érkezett, amit egyelőre csak ilyen körömpiszok méretben leltünk fel az internet sötét bugyraiban.

Ha kedvelitek az elgondolkodtató, pszichológiai témájú horrorfilmeket, akkor a tavalyi Come Back to Me-t szeretettel ajánljuk nektek.

A történetben megismerhetjük Sarah-t (Katie Walder) és Josh-t (Matt Passmore), akik boldogan költöznek egy csendes kertvárosba. Sarah otthon munkálkodik doktori disszertációján, amíg férje éjjelente dolgozik egy bárban. Sarah javarészt magányos kutatómunkát végez otthonában, sokszor találkozik Leslie-vel, aki szintén a szomszédságban él.  Sokszor kapcsolatban kerülnek Dale-el, aki gyermekkora óta az utcában lakik. A fiú közvetlen, azonban kissé furcsán viselkedik.

Jaj, már csak két rész maradt kedvenc zombis sorozatunkból, abból az egyik ilyen 30 másodpercbe sűrítve.

Hopp! Kicsit megcsúsztam a mostani résszel, utazgatás miegymás,  nem is untatnálak ezzel, viszont pár sort mindenképpen szerettem volna szánni a legutóbbi részre. Arra a részre, amelyben ismét volt kraft és nagyüzemi izgalom. Ráadásul talán a mostani dolgok fényében az eddigi altatás is egészen jól esőnek nevezhető.

A tovább mögött spoileres folytatás következik.

Már az első trailernél felkeltette a figyelmem ez a sorozat, reméltem, hogy lesz benne némi kreativitás. Már így is túl sok sorozatot nézek egyszerre, gondoltam, még egy úgyse árthat. Végülis nem tévedtem, ártani nem ártott, de ahhoz kevés volt, hogy kifejezetten megfogjon. 

A sztori elég egyszerű: egy nővér csajsziról, Livről van szó, aki elmegy egy buliba, ahol kitör valamiféle zombi járvány és a fiatalok elkezdik gyilkolni egymást. Livnek sikerül elmenekülnie, de mikor magához tér, látja, hogy van pár vérző nyílt sebe és különösképp kívánja az emberi agyat. Szakít a vőlegényével, a munkáját lecseréli egy állásra a hullaházban, és szabadidejében zombis horrorokat néz. A családja persze nem örül ennek és segíteni akarnának, de nem nagyon jön össze. Egy nap aztán gyilkossági ügyben kell segítenie, ugyanis fény derül azon titkára, hogy a halottak agyának egy részével az emlékeikhez is hozzájut, na persze nem így adja elő, a rendőrség csak annyit tud, hogy Livnek talán látnoki képességei vannak. A lány nem rajong a nyomozásban való segédkezésért, azonban amikor komolyra fordul a dolog, és kiderül, hogy több ember is veszélyben lehet, nem marad más választása.

Először is tudnotok kell, hogy ez a sorozat a szívem csücske, mindig az volt és az is lesz. De, és ez egy hatalmas DE, az 5. évadnál véget kellett volna érnie, mert azóta valahogy nem az igazi (eredetileg 5 évadra is volt tervezve). Ettől függetlenül nagyon szeretem, de látszik, hogy kifáradt már. 10 év mégiscsak 10 év, ami nagyon sok, és nemrég erősítették meg, hogy lesz 11. évad is oktőbertől. Jaj, mamám. Na de mindegy, lássuk az e heti részt.

Sosem jó, ha valaki az Odaát első perceiben tűnik fel, mondhatni, megpecsételődik a sorsa, és ez most is így van. Nekem egyből a Motel 2 ugrott be, a horror-fanok, ha megnézik, érteni fogják, miért. A lényeg, hogy Sam és Dean egy fura gyilkosság ügyében utaznak el egy katonai kisvárosba. A rendőrség közli velük, hogy már megvan a gyilkos és az ügy lezárult, mert a férfi, miután megölte a lányt, öngyilkos lett. Természetesen bólogatnak illedelmesen de azért elkérik az elkövető feleségének címét. A hölgy pedig elmondja nekik, hogy férjura bizony elég furcsán viselkedett a halála előtt, és hogy az egyik barátja (aki történetesen vele szolgált anno) szintén hasonló tüneteket kezdett produkálni az elmúlt napokban. Winchesterék kezdik gyanítani, hogy nem hiába utaztak ennyit.

A francia horrorok egyik jeles képviselője a 2007-ben bemutatott A betolakodó, amely személy szerint engem nem nyűgözött le. Azt viszont el kell ismerni, hogy egy kifejezetten kíméletlen és brutális darab, így szó nélkül nem is lehet mellette elmenni. 

A mozit dirigáló duó azóta már 2011-ben is letett az asztalra egy horrort (Halovány címen) és tavaly se tétlenkedtek, sőt, azóta már le is szerződtek a legújabb Texasi láncfűrészes epizódhoz. Egyrészt pont ezért is érdemes szemügyre vennünk az Aux yeux des vivants című alkotást, hiszen az alapsztorija kissé hasonlít Bőrpofa történetéhez.

Adva van három tizenéves srác, akik ellógnak a suliból és a közeli elhagyatott filmstúdióhoz indulnak, hogy ott lazuljanak, cigizzenek, stb. Ott azonban kellemetlen élményben lesz részük, ugyanis észreveszik, ahogy egy furcsa figura egy kocsi csomagtartójából előcibál egy összekötözött nőt és magával viszi egy építmény pincéjébe. A fiúk eléggé berezelnek, de azért megpróbálják kiszabadítani a lányt. A küldetés kudarcba fullad, viszont épségben megússzák a kalandot. De balszerencséjükre a gonosz emberke felfigyel rájuk és elindul utánuk a városba.

2009 egy egészen szerencsés és kreatív év volt filmek szempontjából. Voltak jó horrorok (pl. Az árva, Pokolba taszítva, Fűrész 6, Az utolsó ház balra, Daybreakers, The Loved Ones) és jó komédiák is (pl. Becstelen brigantyk, Sherlock Holmes), de ami a legmeglepőbb, még néhány pofás horror-komédiára is futotta, pedig azok ritkaságszámba mennek. Ebben az évben jött ki a Náci zombik és a Doghouse is, ők a jobbik fajtából, míg a negatív oldalon ott volt a Jennifer's Body. Azonban jelenlegi filmünk magasan a többi felett áll, kategóriájában is, meg úgy általában is.

Történetünk főszereplője egy egyetemista srác, aki a szüleihez igyekezne haza Ohio-ba, a dolgát csak az nehezíti meg, hogy a világ az időközben kitört zombi apokalipszis utóhatásaival küszködik. Útközben találkozik egy kemény fickóval, akinek meggyőződése, hogy létezik még Twinkie a világon, és egy lány testvérpárral, akik egy vidámparkba tartanak, amiről úgy hírlik, zombimentes terület.

Könnyen hihetjük azt, hogy John De Bello nem az a fajta, aki megpihen a babérjain. Mondjuk ez a feltételezés csak a gyilkos paradicsomos filmjeivel kapcsolatban jelenthető ki, hiszen azokon kívül nem sok minden kötődik az úriember nevéhez.

1978-ban eresztette első ízben világra hej de gonosz paradicsomait, a film pedig 10 év múlva folytatást kapott, ráadásul olyat, ami teljesen korrektre sikerült, persze a maga kis korlátain belül. A stáb pedig úgy érezte, hogy a történet még korántsem fulladt ki, így 1991-ben odáig fajult a dolog, hogy elkészült a harmadik rész, amelyben a paradicsomok immáron nem ember formában, hanem gonosz vicsorral az arcukon (?!) térnek vissza és próbálnak bosszút állni az emberiségen.

Nagy levegő és kezdünk.

A második filmben megismert gonoszunk, Gangreen professzor nem adta fel az álmait, továbbra is szeretné igába hajtani az emberiséget, ehhez pedig a paradicsomokat hívja segítségül. Mivel az emberalakban támadó változatok megbuktak, ezért a kis vörös fej formájában zavart okozó zöldségek jelentik az újabb szintet, ráadásul a professzor terve ez alkalommal még ördögibb.

Jeronahew néven a tévés szereplést vállal, amolyan népbutító jelleggel, hiszen tudjuk jól, a tévénézők egy fajta zombik, akikkel bármit el lehet hitetni. A professzor célja pedig az, hogy így mossa ki az emberek agyát, hogy aztán még könnyebben üthessen rajta a sok hígagyún.

Persze ebbe a rendőrségnek is lesz beleszólása és képbe kerül egy paradicsomologús is, de természetesen a korábbi részben megismert jó szándékú Bundás Paradicsom is visszatér.

Nem lehet megunni azokat a thrillereket, melyek az utolsó percig lendületesek, érdekesek és folyamatosan csavarokkal tűzdeltek. A mai film egy iskolapélda arra, hogy hogyan lehet egymás után sok csavart beletenni egy filmbe, egészen a végéig izgulunk és nagy nehezen megpróbáljuk a végén összerakni a sok-sok kirakós darabot és rejtélyt, ami a filmben ahogy megmagyarázzák, zseniális. Sokan ezt inkább csak bűnügyi kriminek titulálják, és természetesen igazuk is van, személy szerint thrillerként kezelem és azok között is igen jó élményt nyújt.

Ted Crawford egy sikeres mérnök, látszólag békés, házas életet él, azonban neje már hosszú ideje viszonyt folytat Nunally nyomozóval. Ted alaposan megfontolt tervezés után elhatározza magát és lelövi a nejét.  Crawford hidegvérrel közli a tetthelyre beérkező Nunallyval, hogy lelőtte nejét, ekkor döbben rá a nyomozó is, hogy a szeretőjéről van szó.