Az árva (2009) - Orphan
A rejtélyes kislány tényleg egy kislány?
Régen láttam igazán jó, kidolgozott pszicho-thrillert, ami témájában, és megvalósításában is jó szórakozást nyújt. Az árva egy egészen egyszerű alapesetet mutat be: Kate és John Coleman gyermekük elvesztése után, hogy a tragédiát jobban átvészeljék, fontolgatják az örökbefogadást. Mikor készen állnak a nagy lépésre, ellátogatnak egy árvaházba, ahol a sok játszadozó gyerek között rátalálnak Estherre. Azonnal megkedvelik a művészi hajlamokkal rendelkező kislányt, akinek gondolkodása, és viselkedése is érettebb társainál (túlságosan is), és a házaspár eldönti, hogy adoptálja a gyermeket. Hazaérve megismerkedik a család többi tagjával, a bátyjával, Daniellel, és húgával, Max-szel, valamit a nagymamájával. A beilleszkedés nem megy könnyen, a szülők még csak-csak befogadják, de a testvérei máshogy reagálnak az új jövevény érkezésére.
Folytatás a tovább mögött.
Danny-n először látszik a féltékenység, hogy elhanyagolják, azonban a nővérét se tudja elviselni, nem hajlandó beletörődni a helyzetbe, a kishúga Max azonban hamar összebarátkozik Estherrel. Max-ről viszont feltétlenül tudni kell, hogy hallássérült, erre még később bővebben kitérek, de fontos információ, már csak azért is, mert Esther kitűnően tudja a jelbeszédet, ami valljuk be, igen ritka és furcsa, hogy valaki gyerek létére, egészségesként ezt tudja, de igazából ez nagyrészt nekem tűnt fel talán, mert a szülők se nagyon reagáltak erre az apró tényre.
Azonban egyre több gyanús dolog derül ki Estherről, mind az iskolában, és a játszótéren. Először Kate kezd el gyanakodni, hogy valami nincs rendben Estherrel, hazudik, és csak árt neki, az apját imádatával halmozza el, Kate-t viszont gyűlöli, és el akarja tüntetni a házból...de nem csak Kate-t, hanem a kis tesóit is.
Mikor az árvaház egyik dolgozója, Abigail nővér meglátogatja a családot, felhívja a figyelmet valamire a lánnyal kapcsolatban. Régebben is történtek már ilyen esetek körülötte, rejtélyes balesetek, sőt, tűzvész is volt már, amikor mindig ott volt a közelben. John nem hisz neki, Kate azonban egyre paranoiásabb, és pszichológushoz viszik Esthert, hiszen fényt kell deríteni a viselkedésére. Persze mint az látszik a filmen is, Esther a manipulálás mestere, dührohamot kap a mosdóban, szétrúgja a helyiséget, miközben a doktornő áradozik róla a szüleinek, hogy teljesen normális kislány, ezt egyébként nagyon jó ellentmondásos összevágott jelenetben van bemutatva.
Kate inkább a saját ösztöneinek hisz, és megpróbálja védeni a családját, azonban minden fordítva sül el. A házaspár kapcsolata amúgy is mélyponton volt, az elvesztett gyerek, a megcsalás esete, ami elvette a nőnek a férjébe vetett bizalmát, és Max sérülése miatti problémák mérgezték a kapcsolatuk. Kate egyébként is labilis idegállapotú, az alkoholizmusból szabadult meg a gyermekei kedvéért, és újra meg kell küzdeni ezekkel a rossz szokásaival, a gyerekeiért, és hinni kell magában, ha jót akar a családjának. A gyerekek pedig halálos veszélyben vannak, később pedig maguk a szüleik is, hiszen Esther mindent elkövet, hogy kiirtsa a családot, és akik veszélyt sodornak a tervébe...először csak gyerekeket támad, később mindenkit aki árthat neki. Kate hosszas nyomozgatás után rájön, hogy Esther nem is az akinek mondta magát, nem Oroszországból származó kis árva, de még csak nem is kislány.
A rendező Jaume Collet-Serra (Viasztestek) kitett magáért ebben a produkcióban, inkább a feszültségkeltés a cél, nem pedig a durván véres jelenetek, arra nem lehet számítani, leszámítva egy brutálisabb jelenetet a vége felé, ami igazán vérengzősre sikeredett. A játszótéri jelenet nagyon jól el lett találva, ennyire ijesztőnek játszóteret se mutattak még be, úgy, hogy fényes nappal van, és hemzseg a terület a gyerek zsivajtól és a felnőtt felügyelettől. Ettől függetlenül még remekül lett megoldva, a rendező ezt nagyon jól ábrázolja. A lány kinézi áldozatát, levadássza, persze ezt az áldozati bárány szemszögéből csak élvezetesebb, ahogy az is furcsa, hogy miért kellett ezt elkövetni, és már maga a terep se éppen gyerekbarátként lett feltüntetve, magasan az egyik legfeszültebb rész, az egész végét leszámítva.
Maga a nyitány is különleges volt, Kate indult a szülőszoba felé, ahol kiderült hogy elhalt a magzat, és így a kis Jessica nem születik meg, és ilyen régi emlékből szövődő rémálmok gyötrik nap mint nap, amiktől talán az örökbefogadással meg tud szabadulni, de tervei balul sülnek el. Ez az intro is jól lett elkészítve, homályos kamerázás, amivel mint kiderült az álomképet szimbolizálja a rendező, de a legelején ezt nem is lehet igazán sejteni, hogy csak álom, ez viszont igazán hatásos horrorelemekkel van tarkítva, de a pszichothriller színvonal uralkodik végig. Emellett a lány által készített képek, és a falon lévő rajzai is igen árulkodóak, és a ledes megvilágításnál lévő festményei nagyon beleillenek a környezetbe, nekem nagyon tetszett, hogy az alapvetően kedves rajzok milyen brutális, és szexuális képeket rejtenek magukban.
A színészi gárda pazar volt, a maga egyszerűségében voltak kivételesek a karaktert megformáló szereplők, és tisztelet jár a gyerekszereplőknek is, akik minden kegyetlenséget végigéltek a műfajban, még ha csak a filmvásznon is. A Kate-t megszemélyesítő Vera Farmiga remek családanya képet mutatja, bár az idegi problémákat is helyesen kezeli, ezeket valahogy kezelni kell, de szerencsére ő se a rossz megoldást választja, felülemelkedik magán, és jó látni, hogy pozitív irányú a jellemfejlődése. Mindennel megküzdött a kapcsolatában, a családjában, a veszteségein persze nehezen teszi túl magát, de így is tudja mi a fontos az életében, és jó látni, hogy bár a hibái mellett ő a tiszteletreméltóbb szereplő mindenki közül.
Isabelle Fuhrman, aki Esthert alakítja, szerintem kimagasló kritikát érdemelne, remélem még sokra viszi, mert itt igazán kegyetlen, érzéketlen, álszent, és akár nőies is tud lenni. Ahogy az égő épületet nézte, és szerintem teljesen átélte azt az érzést, hogy ott valami elpusztul, és ennek örüljön, valamint ahogy terrorizálhatja a testvéreit, külön örömet jelentett neki, a fiatal lány előtt még sok hasonló témájú darab állhat, ha vállalja, mi csak jól járnánk ilyen stábtagokkal, mint akik ebben dolgoztak.
Kimondottan azoknak ajánlom, akik szeretik a nyomasztó hangvételű thrillereket, és nyitottak arra, hogy végignézzék a gyerekek közötti terrort, és a szülői szeretet erejében is hisznek.
10/8.
Címkék: 2009 francia film amerikai film 8/10 ajánlók kanadai film német filmA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dr.Jones · http://mediaviagra.blog.hu 2012.10.27. 08:15:34
Dzsézön 2012.10.27. 08:34:10
Come on, Bear! 2013.01.15. 09:32:06
shred 2015.06.23. 21:14:41
