Egy színtiszta, hamisítatlan okkult horrort takar a sejtelmesen csengő cím, de nem kell semmi bonyolult csűrés-csavarásra gondolni. A véresen egyszerű ötletből olyan 90 perces alkotás született, ami után legalább annyian csettintenek megelégedve, mint ahányan tisztán undorral gondolnak vissza rá, már ha ők nem dobták be kővel a képernyőt úgy a hatodik perc környékén.
Egy ódonnak tetsző börtön falai között sötét, véres ceremóniát űző férfi vezeti be a történetet, aki bőrkötésű könyvbe jegyzi fel rítusait, majd ugrunk az időben és megismerkedünk a cella mai lakóival. Marcus, a D-kosaras, parókás, rúzsos, kigyúrt transznemű, az értelmi fogyatékos Pâquerette (a magyar feliratban Daisy) és az öreg ex-könyvtáros Lasalle új szobatársat kap.
Carrére egy gazdag adócsaló, nem illik a közegbe, és nem is tervez hosszútávon, naivan az asszonyban bízik, hogy az majd úgyis kihozza. Naná, persze... A nő beadja a válópert és megpattan a zsozsóval, Carrére pedig más utat talál, mégpedig amit a fal kövei mögül előbukkanó könyv mutat neki.
A mindenevő (óra, kavics, csecsemő korú kishúg) Pâquerette egy, a könyvben látott ábrát rajzol a földre, ami a mellékelt "varázsigét" elmormolva lángba borul. További próbák után megismerkednek a könyv erejével, és a szökés módja már nem is lehet kérdés.
Fura módon Marcus a legjózanabb, a negatív erőket felismerve ellenezi a rítusok használatát, miután pedig minden módon szeretett Százszorszépe (Pâquerette) kínhalált hal a lapok megburkolását követően, úgy megszabadul az okkult naplótól.
Rabpótlásként az érdekes nevű, és még francia mércével is röhejesen kinéző Hippolyte Picus érkezik. Mit érkezik, berobban! Szinte számolatlanul kaptunk a homlokunkhoz mire eddig elértünk, de ez a faszi mindent visz... Picus kézi kamerájával mindent felvesz és hozzá állandóan magyaráz, de ami a legfontosabb, bőröndjéből előkerül újra a könyv. A mindenki számára láthatóan és idegesítően nyilvánvaló módon nem odaillő dolgok közül Marcus szeme fénye még csak-csak ráfogható a beleszarós törvényhozásra, de ez a figura már nem. Gyanúnk be is igazolódik, Hippolyte nyomtalanul eltűnik, hátrahagyott kamerájából kiderül, hogy egy elővezetett rituálé után nyílt meg neki a szabaduláshoz vezető fényút. A tényt, miszerint ez a bohóc a smasszerek szerint nem tűnt el, hanem egyszerűen nem is volt ott, magasról leszarja a trióvá szűkült társaság, és követve a látott módszert belekezdenek a vágyaik beteljesülésével kecsegtető utolsó rituáléba.
A tovább mögött folytatom.
tovább »
Címkék:
2002 francia film 8/10 ajánlók
Utolsó kommentek