Januárban már mutattunk egy poszter és egy előzetest az Eli Roth nevével fémjelzet Netflix-es horrorsorozatból, most, hogy közeleg a premier újabb videó és plakát érkezett, utóbbi szerintem tök jól néz ki, a maga "már-láttuk-máshol-is" feelingjével.

A sztori szerint egy jó munkás kis városkában járunk, ahol előkerül egy fiatal lány holtteste, a gyanúsítottak sora pedig egészen hosszan sorolható. Két jó madár pedig úgy dönt, hogy felkutatják a gyilkost, a keresgélés közben pedig belefutnak egy 17 éves emberkébe, akiről úgy hírlik, hogy vérfarkas.

Kezdés április 19, a videót a tovább mögött találjátok.

A Fantasmania.hu jóvoltából ismét nyerhettek - bár nem horror, de mégis picit horrorisztikus elemekkel is operáló kultikus akciófilm alapján készült figurákat. A nyerteseket azok közül fogjuk sorsolni, akik mad mindhárom kérdésre helyesen válaszoltak.

Két nyertesünk lesz, akik között egy Terminator Endoskeleton bólogató figurát és egy 10 cm-es Terminator Endoskeleton figurát sorsolunk ki nyereményként, melyeket ezen a linken is megtekinthettek.

A második játék kérdést a tovább mögött találjátok.

Kezdjük a dolgokat az elején: Boldog Nőnapot!

Majd folytassuk: arra gondoltunk, hogy ha már adott egy nap, amikor világ szerte a jányokat ünnepeljük, akkor az lesz a legjobb, ha picit mi is készülünk és röviden bemutatunk Nektek néhány hölgyet a horror világából, hiszen nélkülük unalmas kolbász parádé lenne az ijesztgetés és a vérengzés.

A lista abszolút szubjektív és a mi kedvenceink vannak rajta, a kommentekbe viszont várjuk a Ti kedvenceiteket is, de nem is beszélnénk félre, kezdjünk bele.

Dee Wallace

Az 1948-as születésű színésznőt először a San Francisco utcáin című sorozat egyik epizód szerepében láthattuk, majd szintén 1975-ben ott volt A stepfordi feleségekben, de ekkor még nem termett számára túl sok babér. Pár évvel később Wes Craven beválogatta a Sziklák szemébe, majd jött 1981 és a Joe Dante-féle Az üvöltés, ahol már főszerepben láthattuk. Később aztán a Cujo-ban és a Rémecskékben sem adta alább, sőt habár nem horror, de az E.T. A földönkívülit is megemlíthetjük, hiszen ott is elévülhetetlen érdemei vannak. Mind a Stephen King-féle Cujo-ban, mind Az üvöltésben Christopher Stone volt a partnere, aki a magánéletben is a társa volt. A házasságuk során született Gabrielle nevű lányuk, aki újabban szüleihez hasonlóan a színészet felé vette az irányt. Az utóbbi időben a Kísértetek éjszakájában, az Asylum-féle Hansel & Gretel-ben és az Exit Humanity-ben is láthattuk őt.

A bohócos horrorfilmek, azt hiszem a műfaj egyik igen izgalmas részét képezik, ugyanakkor viszonylag kevés ilyen film van, azokat amelyek pedig még jónak is nevezhetőek szerintem egy kezünkön megtudjuk számolni.

Az utóbbi időben pedig nem is nagyon készült ilyen jellegű produkció, legalábbis ha jól emlékszem - legutóbb a Scary or Die című antológia egyik részében láthattunk egy elég gyenge bohócos felvonást, előtte pedig nem is tudom mikor volt szerencsénk ilyenhez.

A brit fennhatóság alatt készülő Stitches-t talán ezért is vártuk annyira, a végeredményt elnézve pedig nem is lehetünk annyira csalódottak, hiszen egy egész korrekt produkciót kaptunk.

A történet főhőse Stitches, a bohóc, aki már benne van a korban, szórakoztatónak sem igazán lehet nevezni és a gyerekeket is utálja, de tulajdonképpen a felnőttek java részét is, viszont a könnyű pénzszerzési lehetőség miatt bohóccá "szenteltette" magát.

Éppen egy születésnapi bulira tart és rá jellemzően onnan is késik, a gyerekek pedig enyhén szólva sem élvezik a bohóckodását és többnyire csesztetik hősünket, majd úgy döntenek, hogy feldobják a hangulatot: titokban összekötik a bohóc cipőfűzőit, hogy legalább egy véletlen esés feldobja a sivár műsort. Az esés annak rendje és módja szerint össze is jön, azonban Stitches a mosogatógép kihúzott fiókjába esik, egészen pontosan felnyársalja az abban felejtett kés, így mind a buli, mind pedig a bohóc életének végére egy véres pont kerül.

Néhány évvel később aztán a korábban fiatal srácokat láthatjuk, akik felnőttek és ismét az akkor szülinapos bulijára készülnek, amit Tom nem igen vár, hiszen még mindig benne élnek a véres és borzasztó emlékek és gyakran vannak rémálmai a bohóccal.

A félelmek persze nem alaptalanok, hiszen Stitches pont ezt az alkalmat választja arra, hogy felébredjen sírjából és bosszút álljon a kis rohadékokon.

Folytatás a tovább mögött.

A tegnapi után most újabb Evil Dead TV spot érkezett, ami már picit többet mutat az önjelölt ijedezőkön kívül, bár a látottak nagy részét az előzetesben is megnézhettük már.

Viszont továbbra is fenntartom, hogy ez egész jól néz ki és izgatottan várom a bemutatót, ami külföldön már jövő hónapban esedékes, míg itthon majd május 9-én lesz belőle valami.

A bloody-disgusting.com egyik olvasója találta a mostani két posztert, amelyek vélhetően a készülő [REC] 4. részét igyekeznek promótálni.

A minőségük sajnos nem a legjobb, de legalább van ilyen is.

A 4., egyben záró epizód rendezését Jaume Balaguero veszi vissza és tulajdonképpen az első részben megismert TV-s riporter lány történetet folytatja, aki csodával határosan módon megúszta az incidenst, de úgy tűnik, attól, hogy a vírus nem hatott rá, még hordozni elkezdte.

Íme egy zenés videó az 1979-es Driller Killer című film jeleneteiből.

Nekrofóbia. Mit is jelent ez? Kétféle magyar értelmezésére találtam rá: az egyik a haláltól való félelem, a másik a holttestektől való irtózás. Filmünk esetében az utóbbi igaz, és minden hátterében egy bizarr pszichiátriai kezelés áll. Na lássuk, mit hoztak össze nekünk a hollandok.

Eddig még nem volt Evil Dead TV spotunk, de most megkaptuk ezt is.

Rövid és elég laza, de egészen sikerült eltalálni. Pár másodperc a filmből, meg néhány nézői reakció. Anno a PA szériához is készült ilyen előzetes, az elég szar volt, picit talán itt is erőltetett, de mégis jó, talán a végén a néni miatt, aki azt mondja, hogy: "Oh, máj gás!"

Nekem még mindig az év egyik legjobban várt filmje, remélem nem verem majd be a kis piros pozsgás pofimat.

A bloody-disgusting.com azt írja, hogy folytatást kap Ole Bornedal tavalyi gonosz dobozos filmje a Démoni doboz. A gyártó cég ezt nem erősítette meg, de véresen gusztustalan barátaink kötik az ebet a karóhoz.

A filmet én még nem láttam, de Jason13 írt róla, mondjuk nem túl pozitívan nyilatkozott, viszont tök mindegy, hogy jó volt-e vagy sem, pénzügyileg nem bukott meg, sőt még hozott is a konyhára, ha world wide adatokat nézünk, de mondjuk már a nyitó végén visszahozta a gyártási költségeket, szóval sejthettük, hogy ez lesz belőle.

Részletek természetesen még nincsenek, de ha bármit megtudunk sikítunk, addig is hadd lobogjon a hajunk!

A jó vágású Danny Trejo egyik új és ráadásul zombis filmje lesz a Zombie Hunter, ami annyira nem néz ki rosszul, egész jó kis bés baromságnak tűnik, a szó pozitív értelmében természetesen.

A történet főhőse egyébként egy fickó lesz, aki elveszítette családját, így a zombi apokalipszis utáni életét arra tette fel, hogy minél több agyzabálót küldjön végleg a pokolra.

A most érkezett videóban a kulisszák mögé leshetünk be. Tegyük is meg.

Ja igen, itt találtok előzetest is.

Kedvelem az antológiákat. Egyrészt, a rövidebb epizódok okán általában kisebb rá az esély, hogy a film idő előtt unalomba fullad, másrészt így minden lehetőség adott arra, hogy a készítők egy érdekes, sokszínű és jó esetben változatos alkotást adjanak ki a kezükből.

Remek példa erre a Mesék a kriptából, vagy a Trick ’r Treat, vagy Takashi Miike Three…Extremes (Extrém esetek) című alkotása. A közelmúltban készült V/H/S pedig személyes kedvencem, de valószínűleg nem csak az enyém, mert az idei Sundance fesztiválon már bemutatták a folytatást (V/H/S/2), mely szintén igen kedvező fogadtatásra lelt. 

A Phobia Thaiföldről érkezett hozzánk, s 4 kis történetet tartalmaz. Az egyes epizódok látszólag teljesen függetlenek egymástól, de ha figyelmesen nézzük a képsorokat, bizonyos átfedések, összefüggések azért felfedezhetők pl. a karakterek, események terén (amennyire tudom, az eredeti cím keresztutakat jelent, talán ez is egy finom utalás a kapcsolódási pontokra). Ügyes, minőségi adalék a készítőktől. A film fogadtatása és a bevételi oldal is igen kedvező volt, így aztán a folytatás sem váratott sokat magára, de ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre maradjunk csak a 4bia 1-nél! 

Adott tehát egy, négy thai rendező művét egyesítő válogatás. Érdekes módon, nem mindannyian horror filmjeik okán lettek ismertek. Itt van azonban nekünk a két ifjú thai titán, a Shutter, majd az Alone nyomán a szakmába berobbant Banjong Pisanthanakun és Parkpoom Wongpoom, és a szintén sikeres rémisztgető, Paween Purikitpanya: mindhárman önálló epizódot rendeztek, ami garancia lehet a jó minőségre. De vajon a sok bíztató előjel után, milyen lett igazából a 4bia? Tényleg izgalmas? Sikerült benne megjeleníteni mindazt, amit az antológiákban szeretni szoktunk?

A tovább gombra kattintva megtudhatjátok.

A tovább mögött a The Walking Dead következő epizódjának előzetesét találjátok, igazából azt mondhatnánk, hogy egész jónak tűnik, de várjuk ki a végét.

Szomorú, de ezt kell mondani.