Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

4bia (2008) - Phobia aka. See Prang

Borzongás Thaiföldről, négy felvonásban - by Tökibá

4bia.jpgKedvelem az antológiákat. Egyrészt, a rövidebb epizódok okán általában kisebb rá az esély, hogy a film idő előtt unalomba fullad, másrészt így minden lehetőség adott arra, hogy a készítők egy érdekes, sokszínű és jó esetben változatos alkotást adjanak ki a kezükből.

Remek példa erre a Mesék a kriptából, vagy a Trick ’r Treat, vagy Takashi Miike Three…Extremes (Extrém esetek) című alkotása. A közelmúltban készült V/H/S pedig személyes kedvencem, de valószínűleg nem csak az enyém, mert az idei Sundance fesztiválon már bemutatták a folytatást (V/H/S/2), mely szintén igen kedvező fogadtatásra lelt. 

A Phobia Thaiföldről érkezett hozzánk, s 4 kis történetet tartalmaz. Az egyes epizódok látszólag teljesen függetlenek egymástól, de ha figyelmesen nézzük a képsorokat, bizonyos átfedések, összefüggések azért felfedezhetők pl. a karakterek, események terén (amennyire tudom, az eredeti cím keresztutakat jelent, talán ez is egy finom utalás a kapcsolódási pontokra). Ügyes, minőségi adalék a készítőktől. A film fogadtatása és a bevételi oldal is igen kedvező volt, így aztán a folytatás sem váratott sokat magára, de ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre maradjunk csak a 4bia 1-nél! 

Adott tehát egy, négy thai rendező művét egyesítő válogatás. Érdekes módon, nem mindannyian horror filmjeik okán lettek ismertek. Itt van azonban nekünk a két ifjú thai titán, a Shutter, majd az Alone nyomán a szakmába berobbant Banjong Pisanthanakun és Parkpoom Wongpoom, és a szintén sikeres rémisztgető, Paween Purikitpanya: mindhárman önálló epizódot rendeztek, ami garancia lehet a jó minőségre. De vajon a sok bíztató előjel után, milyen lett igazából a 4bia? Tényleg izgalmas? Sikerült benne megjeleníteni mindazt, amit az antológiákban szeretni szoktunk?

A tovább gombra kattintva megtudhatjátok.

in_the_middle2.jpg

1. Happiness (r.: Youngyooth Thongkonthun)

Ki a túró gondolta volna, hogy ez lesz messze a legjobb és legfélelmetesebb rész? Pedig a direktor nem igazán ebben a műfajban tevékenykedik, ezúttal mégis egy szinte tökéletes produkciót dobott össze. Nem irigylem az utána következőket! Pin egy fiatal lány, aki nem elég, hogy szakított barátjával, még egy súlyos autóbaleset áldozata is lett. Törött lába hosszú szobafogságra kényszeríti. Egyetlen kapcsolata a világgal az internet, azaz mégsem: egy napon, látszólag véletlenül sms-kapcsolatba kerül egy kedvesnek, izgalmasnak tűnő idegennel, ami végre szórakoztatónak tűnik számára, s az egyre gyakoribb üzenetváltás feldobja szürke hétköznapjait. Így megy ez egészen addig, míg egy MMS-ben..de nem spoilereznék.

A téma nem teljesen új, a több folytatást és feldolgozást is megélt One Missed Call című Miike-film szintén hasonló témát boncolgat – de egészen másként. Zseniális alkotás, remekül fényképezve, nagyon ütős befejezéssel, gyakorlatilag néhány négyzetméteren és egyetlen (!) elhangzó szó nélkül leforgatva.

9/10

happiness.jpg

2. Tit for Tat (r.: Paween Purikitpanya)

Teljesen más világba csöppenünk, sok szereplő, gyors cselekmény, viszonylag sok vér, erőszak, suli, gonosz gyerekek, kiszúrás, varázslat, bosszú.

A sztoriról pár szóban: Az iskolából rövid úton kihajított, nem túl önkritikus diákok csúnyán kitöltik dühüket egy srácon, mert jórészt neki tulajdonítják, ami történt velük, de mint tudjuk, mindennek következménye van, így aztán kölcsön kenyér – többszörösen - visszajár: valaki fekete mágiát használva áll rajtuk kíméletlen bosszút a srácot ért atrocitásért. Ez a rész engem kicsit a Final Destination-re emlékeztetett. Talán túlságosan méjnsztrím, néhol már-már egy, a zeneiparban forgatott, sok vágással tarkított videoklipre emlékeztet és a kissé igénytelen CGI-k sem tetszettek igazán, de összességében jó és igazán lendületes váltás az előző történethez képest.

7/10

tit_for_tat.jpg

3. In the Middle (r.: Banjong Pisanthanakun)

A Shutteres srácokat talán már nem kell bemutatnom. Banjong Pisanthanakun ezúttal egy egészen más jellegű sztorival áll elő, ami amellett, hogy rendelkezik a megfelelő horror-potenciállal, még önkritikus-mód vicces is. No, de ezt a poént sem illik lelőni, szóval spoilernek itt nincs helye!

A harmadik epizódban néhány fiatal haver kalandját nézhetjük végig. Raftingolni indulnak, de az egyikük balesetét követően valami egészen más veszi át a főszerepet és a dolgok kezdenek nagyon-nagyon rosszra fordulni.

Az előzőekhez képest a történetvezetés itt kifejezetten lassú, s nem az ijesztgetésé a főszerep, azonban a mérleg másik serpenyőjében ott van az a humoros oldal, amit sok kemény horror-fan is kedvelni fog. A végkifejlet némileg fura, összességében nekem ez tetszett legkevésbé, de ez a kisfilm még így is több, mint nézhető.

6.5/10

in_the_middle.jpg

4. Last Fright (r.: Parkpoom Wongpoom)

Jó kis szójáték ez a cím, ha figyelembe vesszük, hogy a történet egy repülőgép fedélzetén játszódik. A másik Árnyképes kolléga segítségével egy igazán érdekes és valljuk be őszintén, bizarr légi utazás kellős közepébe csöppenünk. Pim, a csinos stewardess feladata gondoskodni arról, hogy a fedélzeten utazó Princess Sophia semmiben sem szenvedjen hiányt az út során. Ha hozzátesszük, hogy a hercegnő súlyos ételallergiával küzd, ami adott esetben akár halállal is végződhet és a vonzó légikisasszony feltehetőleg intim kapcsolatot ápol az előkelőség férjével, hát, hmmm.. érdekes túrának nézünk elébe, az biztos!

Az egész történet kifejezetten ötletes, s ehhez jön még a repülőgép, az általa képviselt, erősen klausztrofóbiát sugárzó hangulattal, hát mi ez, ha nem az abszolút win-win szituáció?? Nos, nem teljesen, de azért mégis. Mert onnantól kezdve, hogy (Spoiler Alert!!!) az előkelőséggel megtörténik a baj, s felgyorsul, ijesztővé válik a cselekmény, jórészt a már ismert horror-kliséket kapjuk az arcunkba. Igaz, korrekt minőségben, nagyon kidolgozottan. Nekem ettől függetlenül tetszett ez a szegmens, főként a remek alapötlet miatt.

7.5/10

last_fright.jpg

Összességében: a 4bia egy remek szórakozást nyújtó, változatos és izgalmas antológia, mely nem csak az ázsiai horror kedvelőinek ajánlott!

Címkék: 2008 8/10 ajánlók thai film

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr615116224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

judisz 2013.03.05. 22:49:12

Nagyon jó kritika lett,ez most feldobott így este :D A film hasonlóan szuper,egyik kedvenc ázsiai horrorom,aki nem látta az villám gyorsan pótolja.
Na és persze Boldog Szülinapot Tökibá :)

süti beállítások módosítása