Ha jól gondolom idén a Fegyverszünet volt az első film, ami igazi öklös volt gyomorba, hiszen a szinopszis alapján megvettek kilóra, előzetest se lestem és bumm jött az ököl. Mit kerteljek? A látottak nagyon nem jöttek be, holott a koncepció még érdekesnek is nevezhető, de az első filmes Luke Massey meglehetősen gyenge alkotást szült. Gondolom fájt is neki.

Kezdjük az elején, ahogy illik. A. J. Budd katona egy ágyban ébred, egy idegen helyen, majd miután lebotorkál az emeletről, a konyhában egy érdekes szörny támad rá, akit nehezen de megöl, majd próbál kijutni az épületből, de sikertelenül. Másnap a történet pont ugyanígy játszódik le, szörny támad rá és továbbra sem sikerül kijutni, majd ugyanez jön a harmadik, a negyedik és az ötödik napon. No meg így tovább, látszólag a végtelenségig.

A betyárját, hát mi lelte szegény katonánkat? A baromi hosszúnak tűnő játékidő végére erre kapunk egy cseppet sem meglepő választ. Már ha hajlandóak vagyunk annyit rááldozni a szabadidőnkből Joseph Morgan bohóckodására. Szerintem ez még a Vámpírnapló rajongóknak is sok.

Várod már? Tövig rágtad a körmöd, de eddig csak egy fotó került fel a netre, meg néhány videó, de ott se mutattak sokat? 

Túlzásba most sem viszik, de érkezett egy pár másodperces mozgókép, zombikkal, Carollal, Tyreese-zel és babával. Na?

Az utóbbi időben kicsit tényleg el vagyunk árasztva zombis produkciókkal, úgy tűnik a horroron belül most ez éli virágát, ami számomra élvezhetőbb, mint a nem is olyan régi, talán már kicsit lecsengőben lévő vámpír korszak. Nos 1987-ben is akadt olyan, hogy özönlöttek a zombik a TV-ből.

Olyat ugye már láttunk, hogy egy fekete hajú, fésületlen és ocsmány leányzó mászik elő a jobb sorsra érdemes készülékből, hogy végezzen az élőkkel, de eddig a zombik nem próbáltak a képernyőn keresztül a világra jutni, legalábbis én nem tudtam róla.

Robert Scott '87-es alkotása azonban a borítójával meg vett magának és nem volt kérdés, hogy ezt az alkotást látni kell. A végeredmény persze kevésbé ütős, mint a poszter, de a retro horrorok kedvelői azért elégedettek lehetnek és a móka kedvéért megéri tenni egy próbát a TV-ből kivánszorgó zombikkal.

Történetünk elején egy meglehetősen unszimpatikus - és valószínűleg büdös - emberkét ismerhetünk meg, aki arra ébred, hogy csomagja érkezett. Nem túl boldog, hiszen valószínűleg téves küldeményről van szó, de a kiszállítók unszolására - és mivel ingyen van - elfogadja azt és a kibontásnál egy menő TV-nek örülhet. Igen ám, de nem sokáig, ugyanis a "varázsdoboz" furán kezd viselkedni, majd egy zombis filmet kezd játszani. Ez eddig még csak kicsit hátborzongató, de amikor a képernyőn tébláboló zombik egyike úgy mond ki néz a TV-ből, majd pedig megindul a külvilág felé és hozza magával a társait, akkor komolyabbra fordul a helyzet.

A csomagról persze kiderül a szállítók számára is, hogy rossz helyre vitték, de mire visszaérnek már csak az úriember holttestét találják meg. Itt pedig még korántsem tehetünk pontot a történet végére, ugyanis a házba kis idő elteltével egy fiatal testvérpár költözik be, a TV pedig még mindig ott lapul a padláson.

Mezsgye, 1408, Drakula, Halloween. Ezek ígérkeznek a hét legjobb filmjeinek, bár azért a Bohóc a pokolból című szenzációsnak ígérkező alkotással is lehet, hogy próbát teszünk. Ti pedig válogassatok kedvetekre a csatornák kínálatából.

Valamelyik nap örömmámorosan csaptam a levegőbe, hogy nosza legyen már néha thriller is a blogon és jött is szembe Mikael Salomon rendezése a Freezer.

Az alkotásra mondjuk nem Salomon neve miatt figyeltem fel, bár sorozatokból ismerős lehet az úriember, meg 2004-ben King adaptációt is rendezett az volt a Borzalmak városa. Viszont a főszerepet Dylan McDermott kapta, akire kíváncsi voltam, hiszen az American Horror Story-ban egészen korrekt alakítást nyújtott és vajon ez nagyfilmre is átvihető? A csuda tudja. Nem derült ki, mert a Freezer nem durran nagyot, tipikusan az egynek elmegy kategóriából való, de talán annak is a végéről.

Főhősünk Robert, megszopta. Egy étteremből orosz csúnya fiúk viszik el, akik aztán egy hűtőkamrába zárják. Tudni szeretnének valamit, nagyon és úgy hiszik Robert tud nekik segíteni. A srácnak azonban fogalma sincs arról, hogy mit akarnak tőle a nehéz fiúk, ráadásul oroszul sem beszél, viszont élni szeret, de egy zárt hűtőkamra lássuk be erre alkalmatlan. 

A kijutás nem egyszerű, de képbe kerül egy rendőr, egy beépített zsaru is, aki egyszer csak előbukkan a dobozok mögül (??!!) és az oroszok részéről egy attraktív hölgy is, aki legalább angolul is beszél.. Így Robert bízik abban, hogy megtudják vitatni a dolgot, viszont mint kiderül a hatalmas eltűnt összeg nincs nála, pedig az oroszoknak arra fáj igazán a foguk.

A tovább mögött folytatom.

Árpád rajza se rossz, a de a festményei mellett tényleg elbújhat a horror egyik legnagyobb királya. Első könyvéről, a Grafomániáról nemrég írtam, de épp hogy befejeztem a kötetet, máris megörvendeztetett engem bizarr képeivel. Bízzunk benne, hogy idővel egy kiállítást is megtölt velük, annyi alkotást halmoz majd fel.

Fülöp-szigeteki barátaink 2012-ben egy igazán elvetemült ötlettel rukkoltak elő, ami vélhetően egy vehemensebb italozást követően született meg.

Rengeteg dolgot láttunk már, amelyet démon vagy valami gonosz szellem szállt meg. Első sorban az autók a legnyerőbbek, de néha egy mángorló kezd halálos tivornyába, máskor pedig a repülőgép kerül szellemirányítás alá, azonban az, hogy a gonoszt egy hűtő testesíti meg talán ritkának mondható. A Pridyider pedig pont ezért jó, persze lehet csak akkor, ha az ember ivott előtte pár korty ütős löttyöt. 

Történetünk főhőse egy lány, Tina, aki annak idején a Fülöp-szigeteken született, majd gyerekként az Államokba került a nagymamájához és ott nevelkedett, azonban a szíve haza húz. Több oka is van erre, ugyanis amennyire tudja a szülei rejtélyes módon elhunytak, az egykori családi házat pedig megörökölte.

A lány tehát szeretne visszatérni a gyökereihez és szerencsét próbálni, amiben persze annak is nagy szerepe van, hogy eltökélt célja, hogy felderítse a rejtélyt, hogy mi történt a szüleivel, hiszen nagyanyja mindeddig titkolózott előtte.

Persze az öreglány nem véletlen nem árult el semmit, ugyanis a történet sötétebb, mint a Negro és véresebb, mint egy különösen brutális disznóvágás.

Folytatás a tovább mögött.

Igaz a The Last Showing már elkészült, hiszen augusztusban a briteknél be is mutatják, de Freddy Krueger egykori megformálója duplán horrort forgatott, hiszen elkészült a film, amiben egy mozigépészt alakít, aki egy alkalommal úgy dönt, hogy többre hívatott a tekercsek cserélgetésénél és a különféle munkáknál, ezért a mozifalain belül neki lát elkészíteni saját horrorját, élőben, élőszerepekkel, a cél pedig az, hogy ők minél előbb feldobják a talpukat.

Enlgund mellett Finn Jones és Emily Berrington és feltűnik Phil Hawkins filmjében, amihez most megérkezett a teljes értékű előzetes is. Poszter erre.

A többségben biztos, hogy kedves kép él a nagymamamákról, akik elkísérik késő délután az unokát a játszótérre, a hétvégén almás lepényt sütnek a család legnagyobb örömére és odáig vannak Columbo történeteiért és titkon Vili bácsi a kedvencük a Barátok Köztből.

Jacob Ennis független filmesnek azonban vagy nem volt nagymamája vagy verte őt, ugyanis a Kill, Granny, Kill! című legújabb horrorjában egy vérengző nagymama kapja a főszerepet, aki Vili bácsit szereti, de inkább főzve, a Columbo filmek pedig csak azért érdeklik, hogy eltanulja belőlük a legrejtélyesebb gyilkosságok módszereit, az almás lepényeket pedig nem a családnak, hanem a családból készíti el.

A produkció valamikor idén érkezik az Államokba, egyelőre egy előzetes érkezett, ami kicsit gindhouse beütéssel is bír. No, hát van, aki az ilyet szereti.

Ahogy közeledik a premier nyilván egyre több és több kis részletet osztanak meg a drága nézőkkel, nincs ez másként A megtisztulás éjszakájával sem. A bűn éjszakájának folytatásban nem egy házban és annak szák környezetében zajlanak az események, hanem a nyílt utcán folyik a szabad öldöklés és geciskedés. 

A tovább mögött két újabb videót találsz, ha még nem unod őket.

Ha már az Under the Dome promó kikerült, akkor ne maradjon ki a szórásból a Teen Wolf se. Az ottani kalandok július 7-én folytatódnak, a tovább mögött 20 másodpercbe sűrítve derül ki, hogy miként.

Jövőhéten érkezik a következő Under the Dome epizód, ha pedig valaki valamilyen számomra érthetetlen okból kifolyólag tűkön ül és nem bírja kivárni, akkor fél percben utána lehet nézni, hogy vajh mégis mi történik az évad 2. részében.

Francis Ford Coppola neve azt hiszem minden valamire való filmrajongónak mond valamit, ha mást nem is, de legalább azt, hogy A keresztapa trilógia nyomban rávágják. Aztán, aki a horrort is szereti, annak talán a 1992-es Drakula, vagy a '63-as Dementia 13 is az eszébe jut. 

Coppola az elmúlt években jobbára már kevés filmet rendez, legutóbb például 2009-ben készítette el a Tetro című drámát, előtte pedig Mircea Eliade egyik könyvét adaptálta, de az utolsó horrorosabb rendezése a 2000-es Szupernova volt, bár ott sem egyedül dirigált.

Így hát időszerű volt már, hogy egy újabb rémmesével rukkoljon elő a mester, az eredmény a Twixt címet viseli és a produkció forgatókönyvét is Coppola úr jegyzi.

A blogon korábban már volt előzetes a filmhez, akkor nem igazán fűztem sok reményt ehhez az alkotáshoz, sőt Val Kilmer játékát sem tartottam meggyőzőnek, a végeredmény pedig ehhez képest talán csak annyiban változtat a részemről, hogy Kilmer játékával nincs gond, viszont a Twixt, mint olyan, nem túl erős.

Történetünk főhőse Hall Baltimore egy többnyire középszerű író, aki boszorkányos regényeivel hívta fel magára az olvasók figyelmét és most is éppen új könyvét népszerűsíti szerte az Államokban. Ennek a dedikálással egybe kötött körútnak a során ér hősünk egy álmosnak tűnő, rejtélyes kis városkába, ahol már az óratorony sem hétköznapi, hiszen nem négy irányba mutatja az időt, hanem hét oldala van és mind a hét magasban lévő óra más és más időt jelez. A furcsaságok sorát aztán tovább gyarapítja egy érdekes gyilkosság, amelybe a helyi seriff révén Baltimore is betekintést nyer és úgy dönt, hogy a végére jár, mert akár egy jó sztori is kikerekedhet az egészből, már csak azért is, mert az áldozat egy karóval szíven szúrt fiatal lány, aki egyesek szerint vámpír volt.

A tovább mögött folytatom.