Az utóbbi időben kicsit tényleg el vagyunk árasztva zombis produkciókkal, úgy tűnik a horroron belül most ez éli virágát, ami számomra élvezhetőbb, mint a nem is olyan régi, talán már kicsit lecsengőben lévő vámpír korszak. Nos 1987-ben is akadt olyan, hogy özönlöttek a zombik a TV-ből.

Olyat ugye már láttunk, hogy egy fekete hajú, fésületlen és ocsmány leányzó mászik elő a jobb sorsra érdemes készülékből, hogy végezzen az élőkkel, de eddig a zombik nem próbáltak a képernyőn keresztül a világra jutni, legalábbis én nem tudtam róla.

Robert Scott '87-es alkotása azonban a borítójával meg vett magának és nem volt kérdés, hogy ezt az alkotást látni kell. A végeredmény persze kevésbé ütős, mint a poszter, de a retro horrorok kedvelői azért elégedettek lehetnek és a móka kedvéért megéri tenni egy próbát a TV-ből kivánszorgó zombikkal.

Történetünk elején egy meglehetősen unszimpatikus - és valószínűleg büdös - emberkét ismerhetünk meg, aki arra ébred, hogy csomagja érkezett. Nem túl boldog, hiszen valószínűleg téves küldeményről van szó, de a kiszállítók unszolására - és mivel ingyen van - elfogadja azt és a kibontásnál egy menő TV-nek örülhet. Igen ám, de nem sokáig, ugyanis a "varázsdoboz" furán kezd viselkedni, majd egy zombis filmet kezd játszani. Ez eddig még csak kicsit hátborzongató, de amikor a képernyőn tébláboló zombik egyike úgy mond ki néz a TV-ből, majd pedig megindul a külvilág felé és hozza magával a társait, akkor komolyabbra fordul a helyzet.

A csomagról persze kiderül a szállítók számára is, hogy rossz helyre vitték, de mire visszaérnek már csak az úriember holttestét találják meg. Itt pedig még korántsem tehetünk pontot a történet végére, ugyanis a házba kis idő elteltével egy fiatal testvérpár költözik be, a TV pedig még mindig ott lapul a padláson.

A többit pedig tulajdonképpen ki is találhatod, a srácok vesszőfutásának lehetünk szemtanúi, amelybe egy misztikus dolgokat kutató fura fazon is bekapcsolódik a szomszéd lánnyal együtt.

Kezdjük ott, hogy a The Video Dead szaladgálós tempójára nem lehet panasz, hiszen nem túl pörgős az egész, inkább amolyan közepes tempóban jutunk a cél felé, aminek a végén azért egy kis frissítő "csavar" vár minket. Azért van idézőjelben, mert nem feltétlen csavar, de legalább nem a szokásos lezárást kapjuk.

A zombik elég aszottak és ijesztőek - de legalábbis randák - többnyire mondjuk csak vánszorognak és innen is a komótosabb tempó. Ennek megfelelően pedig az elején nem is beszélhetünk túl nagy vérengzésről, de szerencsére a végére picit beindulnak a dolgok és időközben is kapunk néhány szépen kitalált és megoldott trancsírozósabb részt is. Érdekesség lehet, hogy miután elkészült az anyag, a forgalmazó nem fogadta el és jelezték a stáb számára, hogy elég lájtos, ahhoz képest, hogy zombifilm, így azok mehettek vissza forgatni még egy-két véresebb jelenetet.

Ezekkel nem is igen van probléma, már csak azért sem, mert 1987-et írunk. Ellenben a szereplők háza táján már van okunk a panaszra. Mondjuk sokat nem kell csodálkozni, hiszen nagy részük amatőr szereplő, viszont ez sajnos meglátszik és akár az élvezeti érték rovására is mehet, de sebaj, a látványvilág legalább egy picit kárpótol cserébe. Persze itt meg is jegyezhetjük, hogy a stábtagok a szabadidejükből és szerény kis pénz összegből gazdálkodtak, ehhez képest pedig tényleg pofás, amit láthatunk.

A később többnyire sorozatokban dolgozó Robert Scott egyébként a folytatás forgatókönyvét is elkészítette és egy kicsit durvább, több zombit megjelenítő alkotást szeretett volna, de nem kapott rá több pénzt így az egész ötlet dugába dőlt. Kár, én azért arra is vevő lettem volna.

Ami a pontokat illeti 5 darabot kiosztanék, a zombifanok pedig mindenképpen tegyenek vele egy próbát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.