Szar dolog az öregedés. Megjelennek az őszhajszálak, romlik a látás, fáradékonyabbak leszünk - ne adj Isten egy idő után fel sem áll vagy bepókhálósodik - és még sorolhatnám. Az öregedés pedig a filmes ízlésre is kihat. Eljön az idő, amikor az ember már a tinihorrort sem élvezi. Pláne ha az még szar is.
A Majd meghalnak Mandy Lane-ért pedig mindkét jelzőt magán viseli és ha korábban láttam volna, akkor tuti az Eleven testeket se nézem meg, ugyanis a rendező mindkét esetben Jonathan Levine volt, akivel azt hiszem nagyon eltér az ízlésünk egymástól.
A produkció tipikusan abba a kategóriába tartozik, amit megnézel és az agyad igyekszik mindenáron kilökni magából. Ezért lehet, hogy habár tegnap láttam ma már vajmi kevés dologra emlékszem, de azért igyekszem felhomályosítani az elmém.
Kezdjük ott, hogy természetesen adott a címszereplőnk. Mandy Lane, aki egy csinos, de igazából marhára átlagos csaj, viszont mégis a fél iskola ráveri. Na nem szó szerint, de a célja mindenkinek ez volna. Mandy azonban nem az a könnyűvérű fruska, állítólag igyekszik elkerülni a pasikat, egy igazi kis szende szűz.
Fiú barátja ugyan akad, Emmet személyében, akivel a barátságon kívül persze nincs több köztük, és az is hamar megszakad, amikor Emmet miatt Mandy egyik "rajongója" meghal, a lány pedig egy új baráti körbe kerül.
Az új társaságban természetesen olyan téren nincs újdonság, hogy Mandy-t ott is mindenki szívesen felpróbálná, a lány azonban nem adja magát, igaz úgy dönt elutazik a cimbikkel egyikőjük hétvégi házába, hogy jól érezzék magukat. Mandy tényleg csak haverkodni szeretne, a srácoknak viszont eltökélt szándékuk, hogy megszerzik maguknak a lányt. Csakhogy a számításukba hiba csúszik, ugyanis a rancson lévő hímneműek hullani kezdenek.
tovább »
Címkék:
2006 amerikai film 3/10 ajánlók
Utolsó kommentek