Jogosan merül fel benned a gondolat, hogy amikor már cápafronton a filmkészítők majdhogynem minden alternatívát megjátszottak, akkor nem marad más lehetőségük, mint hogy újabb csúcsragadozó után néznek, akit ne adj Isten robottá alakítanak. Nem azért, mert az olyan eredeti volna, hanem azért, mert ők is tudják, hogy van, akinek csak ez hiányzik az életéből.
Berkeley Anderson sosem volt az a nagyon eredeti gyerek, inkább gyenge filmek még gyengébb forgatókönyveinek megírásával vette ki a részét a szakmából. Legutóbb például a Bőrnyakúak folytatását rakta le az asztalra, ami egyesek szerint nem is lett olyan borzalmas, míg tavaly a Robotkrokodillal rukkolt elő. Köszönjük. De tényleg.
A történet jóval agyafúrtabb annál, mint azt elsőre gondolnád. Ugyanis nem úgy van az, hogy valami gonoszok legyártanak egy fémkrokodilt, ami elszabadul. Ilyen filmet mindenki tud. Sokkal eredetibb ha az egészbe belevonjuk a katonaságot és egy félre sikerült kísérletet, mert akkor ráadásul egy aduász is ott lapul az ingujjban: a korrupt katona. Anderson pedig nem hibázik, mindent megjátszik a siker érdekében.
Szóval a sztori. Valami rejtélyes oknál fogva a katonaság nanorobotokat szeretne kilőni az űrbe, viszont a rakomány nem jut ki a sztratoszférán túlra, hanem egy állatkertbe zuhan, ahol mondjuk háromféle állat él, de, mint tudjuk a kevesebb néha több. A nanorobotos csomagocska a három állat közül, Stellát, a krokodilt lepi meg, méheket szimulálva beférkőznek a szervezetébe és elkezdik robottá alakítani az állatot, aki mindeközben félelmetes erőre tesz szert és azt teszi, amihez a legjobban ért. Vadászni és gyilkolni kezd.
tovább »
Címkék:
amerikai film 4/10 2013 ajánlók
Utolsó kommentek