A mítosz szerint mielőtt Mínosz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon ő vagy fivére ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor. Minószt azonban elbűvölte a tengerből előbukkant fehér bika szépsége, nem ezt áldozta fel, hanem egy másik bikát, remélve, hogy Poszeidón nem veszi észre a cserét. Poszeidón haragjában őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, így az asszony szerelmes lett a bikába. Az ezermester Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogyan egyesüljön a bikával, és. Minótaurosznak emberteste volt, bikafejjel és farokkal. Amíg gyermek volt, Pasziphaé dajkálta, de később már nem tudta kezelni vérengző sarját. Miután Minósz tanácsot kért a delphoi jósdától, knósszoszi palotájában egy óriási labirintust építtetett Daidalosszal, és ott helyezte el a Minótauroszt.

Legalábbis eme történet alapján készítették a Minotaur c. filmet. Ezután jött Thézeusz aki elpusztította a Minotauruszt és egy gombolyag segítségével kijutott a labirintusból. de ebben a filmben Theo szerelmét viszik el a labirintusba áldozatul. Sok idő telt el az óta, de Theo ég mindig úgy hiszi, hogy kedvese életben van és ő rá vár. A következő áldozati csapatba beférkőzve eljut a halálos útvesztőbe. A labirintus feletti kastélyban él Deucalion király és húga kik az alternatív hőst játsszák ebben a történelmi mítoszban. A hugica idő közben átáll az áldozatokhoz miután szembesült bátyja szerelmi vágyakozásával.

A film nekem bejött. A Minotauruszt hitelesen kreálták… azonban hátránynak tartottam, hogy a lény 4 lábon mozgott. Én eddig mindig 2 lábon láttam, de a rendező már csak tudja. Ijesztőnek viszont nem mondanám, de azért egy kis feszültséget okozhat. Ha valaki elég képzelőerővel bír ahhoz, hogy beleolvadjon a filmbeli környezetbe, ami egyszerűen szólva MINDEN KANYARBAN OTT VÁRHAT A HALÁL, akkor át fogja érezni a szereplők félelmét. És még társulhat ide az a tudat is, hogy nincs kiút. Vérengzés és gyilkolás is akad benne eléggé. Ajánlom a filmet mindazon fiataloknak kik vonzódnak a görög mitológiához és legendákhoz.

A filmet Jonathan English rendezte kinek a Lovagok háborúja (2011) filmet is köszönhetjük, ami szintén egy remekmű. Theo szerepében Tom Hardy-t üdvözölhetjük aki, hát elég megdöbbentő számomra, de Bane-t alakította a Batman: felemelkedés-benn. A gonosz szerepében lévő Tony Todd-ot, meg már pár horrorban láthattuk (Kampókéz; Az élőholtak éjszakája; Végső állomás; Holló) és szerintem mind felismeritek. A színészek játéka hiteles és nem lehet rá panasz azonban a film sztorija kicsit befásult.

A filmre 10/5 pontot adnék.

Joel Edgerton filmje, amelyben szereplőként és rendezőként is vállalt feladatokat sajnos nem lett olyan ütős. Potenciál van benne, sőt Jason Bateman felbukkanása is üde színfolt egy ilyen jellegű alkotásban.

A végeredmény viszont? A Horror-Filmek.hu oldalon találod az írásunkat, ahol egyébként rengeteg horrorfilm előzetest is mutatunk.

Tudom, mit gondoltok: Snoop Dogg-ot egy horrorfilmben kb. annyira lehet komolyan venni, mint mondjuk Barbie-t. Én is ezt gondoltam, pedig amúgy bírom őt. Fogalmam sem volt, mit várjak ettől a filmtől, vagy várjak-e egyáltalán valamit. Dehát végülis a sztori jól hangzott, már az elején feltűnt benne egy kutya, na meg Katharine Isabelle és Bianca Lawson. Mi rossz történhet?

A történet szerint Jimmy Bones (Snoop Dogg), a környék egykori védelmezője húsz év után visszatér a halálból, hogy bosszút álljon mindazokon, akik egykor elárulták és meggyilkolták. A virágzó negyedből gettó lett, Jimmy háza pedig egy gótikus romhalmaz, amit néhány fiatal át akar építtetni éjszakai szórakozóhellyé. A mozgolódás felzavarja Jimmy szellemét a házban, így aztán megkezdődik a régi ügyek véres lezárása. 

Nemrég tűnt csak fel nekem, hogy ennek a csodás szériának csak az arról a részéről nem írtunk még, amelyik ér is valamit. Természetesen az elsőre gondolok, ez még az újdonság varázsával kecsegtetett, a folytatások erre már nem voltak képesek, vagy csak nagyon kis mértékben. Emlékszem, hogy ezt először egyedül néztem otthon, éjjel, teljes csendben, fülhallgatóval. Ugye mondanom se kell, hogy utána elég nehéz volt nem felkapni a fejem minden apró zajra. Az elalvás is kalandos volt. Szóval gratula a készítőknek, mert velem ilyen ritkán van.

A történet egyszerű: egy fiatal pár új házba költözik, hogy megkezdjék közös életüket, és minden teljesen frankó egy ideig, azonban kis idő elteltével a lány, Katie, elkezd furcsa neszeket hallani meg olyasmiket látni, amik talán ott sincsenek igazából. Úgy sejti, hogy ha van ott valami, az nem jó szándékú. A párja nem sokkal később ráveszi őt, hogy ugyan szereljenek már fel pár kamerát a házban, hogy kiderüljön, van-e ott valami, vagy csak Katie-nek van túl sok szabadideje és/vagy élénk fantáziája.

Ezt a filmecskét anno egy általános iskolai kirándulás alkalmával néztem meg először néhány hasonló ízlésű kedves osztálytársammal. Mondanom se kell, nagyon tetszett, és libabőröztünk rajta rendesen. Az igazán jó dolog viszont az, hogy ennyi év elmúltával is ugyanolyan élmény, mint először.

A film a Kampókéz rémtörténetét veszi alapul. Főhősnőnk, Helen és legjobb barátnője, Bernadette tanulmányt írnak a városi legendák továbbéléséről, ehhez sok emberrel készítenek interjút, és az egyik alany igen értékes információval szolgál: nem olyan messze tőlük, az egyik kisváros bandák uralta negyedében volt (vagy van?) a Kampókéz "lakhelye", az egész legenda kiindulása oda köthető. Helen nem ijed meg a saját árnyékától, úgyhogy ráveszi Bernadette-et, hogy vegyék szemügyre a szóban forgó lakást, ahol nemrég egy nő különös körülmények közt meghalt.

Egy elmegyógyintézetbe kap megbízást egy azbesztmentesítéssel foglalkozó brigád, és mivel a pénz nagy úr, elvállalják a munkát az üres intézet rendezését. Meg is kezdődnek a munkálatok, a brigád remekül halad. Megismerjük a brigád tagjait, ki kicsoda, milyen személyiség milyen kapcsolat van köztük és persze csapatról van szó, mindenki jóban van mindenkivel, a felszínen, alatta már megbújhatnak az ellentétek, amik fel is törhetnek. Azonban a történet ott kezd izgalmasabb lenni, amikor meg találnak pár hangszalagot, amiken a doktor úr az egyik páciensét hallgatja, aki nagyon beteg, és brutális beszámolókat tart.

Ekkor kezdődik el az igazi izgalmas történet, amikor is a szalagok előrehaladtával megfogyatkozik a brigád létszáma. Simon élménybeszámolói lassan a valóságba is áthatolnak, mintha ha valami vagy valaki az egész brigáddal végezni akarna, és az elmegyógyintézet lassan legyűri a munkásokat.

A kis csapat tanácstalan, nem csak a sorakozó tragédiákkal, hanem önmagukkal is meg kell küzdeniük, mi ez ami ezt teszi velük, miért, és ki lesz a következő?

A film vége rejt csavart magában, de azt nem mondanám hogy lehengerlő. Igazából ki lehet találni, mi lesz a vége. Máshol már olvastam hogy sokan többféle értelmezést látnak a végében, és valóban, tényleg lehet több megközelítésben vizsgálni a végét.

Az alapsztori megállja a helyét, szokásos bevált horror klisé, egy elmegyógyintézet, ahol furcsa esetek történnek. Ijesztő helyszín, nyomasztó, a hangulatot csak a társasági munka fokozza, ellentétek és összefogások. Az emberek sokrétűek, szerencsére a film jól ábrázolja őket, lehet őket kedvelni, vagy éppen nem tartani szimpatikusnak, de van jellemük, ami horrorfilmekben már igen nagy pozitívum.

A szalagok is remekek voltak, állítólag eredeti nyelven sokkal rémisztőbb hatást kelt, mint a szinkronos, de szerintem nagyon hatásosak voltak. Talán pont a munkálatok miatt is, az egyik igazi főszereplő az egész filmben maga az intézet, a hatalmába kerítheti a nézőt egy fél pillanat alatt, remek atmoszférát kerítettek neki.

A színészek nem nagy nevek, de ez nem is jelent gondot, Talán az egyik legismertebb, David Caruso, aki a filmben is megállja a helyét, nem csak az ismert sorozatban, amiben szerepel. Rendező Brad Anderson (A hívás, A gépész), akinek bár nem ez az eddigi legjobb és legütősebb filmje, mégis elég nyomasztó filmet kreált meg, amit egyszer mindenképp érdemes megnézni. Nagy csattanó nincs, viszont egyszer megnézi az ember, jó filmélményt nyújt, a feszültség keltés az egyik nagy erénye.

6/10.

David F. Sandberg rendező 2013-as rövidfilmje valóban rövid, de egészen velős lett. Ennek fényében pedig nem is csoda, hogy fel keltette James Wan érdeklődését.

A Fűrész, a Démonok között és az Insidious rendezője lehetőséget adott Sandberg-nek arra, hogy egész estés formában álmodja vászonra történetét. 

Ez ügyben az Amikor a kialszik a fény-nek ugyan akadnak hiányosságai, ám ha lecsupaszítjuk és inkább horror vagy thrillerként tekintünk rá, a maga egyszerűségében, akkor még kellemes csalódás is érhet.

Az Amikor kialszik a fény című filmről írt kritikánkat a Horror-Filmek.hu-n találod.

A zátony című filmet tulajdonképpen véletlenül néztem meg, ugyanis nem a 2010-es alkotás, hanem az új, 2016-os volt a célpontom. A végén jöttem rá, hogy ez nem az, de ha már megnéztem, írnék róla.

Azzal kezdeném, ha valaki szereti a cápás, illetve katasztrófa filmeket, akkor olyan nagyot nem hibázik, ha megnézi a 2010-es, The Reef című filmet. Ez egy ausztrál produkció, amelyet egy bizonyos Andrew Traucki jegyez. Ő kedveli az e féle típusú mozikat, első alkotása A halál a mocsárban volt, ahol egy hüllőféleség szedte áldozatait.

A zátony története egyszerű: egy ötfős társaság merészkedik a tengerre, ahol annak rendje és módja szerint bajba kerülnek, mert a hajójuk felborul. Négyen úgy döntenek, hogy nem várják be a hajón a várható halált, inkább megpróbálnak kiúszni a szárazföldre, hiszen az mégiscsak biztonságosabb. Legalábbis így gondolják, ugyanakkor nem számolnak a tengerben rájuk leselkedő fehér cápára…

Mert ő bizony ott van, és ha már ott jár, akkor próbál feszültséget kelteni, amelyet főleg a társaság SPOILER négyötödének felfalásával SPOILER VÉGE teszi. Láttunk már ilyet, csaphatunk azonnal a térdünkre, és igaza van a tapasztalt filmrajongónak. A nyílt tengeren foglalkozott már ezzel a témával: értsd, a tengeren, segítség, szárazföld, fegyver nélküli félelmetes lebegésre egy vagy több cápa jelenlétében. Az egy sokkal komolyabb, és főleg átgondoltabb alkotás, még ha nem is egy kultmozi.

Mert ezzel a cápás filmmel bizony vannak gondok. Számomra ott kezdődtek, hogy van ez az öt színész, amelyek közül az még rendben van, hogy egyik sem világsztár, vagy akár ismert (számomra), de igazán pocsék teljesítmény nyújtanak. Egyikért sem tudok aggódni, sőt azon kaptam magam néhányszor, hogy azt szeretném, mindenkit faljon fel a cápa. Persze sok mozgásteret nem kaptak a színészek, hiszen a kezdeti életigenlős, „romantikus” történések után csupán a tengeren tengetik az időt, néha megijednek, de nagyjából ennyi. Ráadásul úgy néz ki, mintha a Barátok közt szövegíróját sikerült volna leszerződtetni, a dialógusok annyira semmitmondók, hogy már nekem kellemetlen. Az abszolút mélypont a „szeretlek!’ szó használata egy abszolút indokolatlan szituációban.

Aztán a film logikátlanságai mellett sem szabad csak úgy elsiklani. Az odáig rendben van, hogy vitt magával egy búvárszemüveget az egyik férfi (bár nem értem, a többiek miért nem vittek), de miért nem vitte magával a pipát is? Így nem kellett volna minden egyes alkalommal alámerülnie, az volt az érzésem, hogy begörcsöl a nyaka. A cápa viselkedése sem volt számomra hihető. Mintha hobbiból gyilkolt volna. Elengedte őket, aztán támadt, aztán megint, és így tovább. A legidegesítőbb talán az a fószer volt, aki a „biztonságos” tömeget otthagyva vissza akart szerezni egy hungarocell-lemezszerű használati tárgyat. Mindenki, még a szomszédom is tudta, hogy mi lesz a sorsa.. Amit még nem értettem: hogy a francba tudtak aludni a vízben? Számomra érthetetlen. És hát persze ott a „megtörtént események alapján” megjegyzés is sántít nekem sokszor. A filmgyártók úgy gondolják (persze talán nem naivan), hogy ha ez van egy thriller vagy horror elején, plakátján, akkor jön a nép, hiszen ez bárkivel, bármikor megtörténhet, és így még félelmetesebb az egész. Lehet, hogy a mozit valós esemény ihlette, de ezzel az erővel minden egyes film megtörtént esemény, amelyben ember szerepelt.

Nem szeretném csak szapulni a filmet, mert azért vannak bizony jó dolgok is benne. Az egyik ilyen, hogy nem egy idióta gumicápát használtak a film felvételénél, hanem minden egyes kép igazi cápáról, cápákról van. Ez azért megsüvegelendő. Bár a színészek és maga a cselekmény silány, az operatőri munkát meg lehet dicsérni, bár sajnos a szarból ő sem tudott várat építeni. Mindenesetre látszik, hogy ért ahhoz, amit csinál.

Néha a rendező egész jól megragadta a hangulatot. Volt, hogy tényleg az volt az érzésem, hogy milyen nyomasztó és félelmetes lehet az egész, és paráztam, mikor jön a cápa , mi fog történni. Sajnos csak ritkán sikerült ezt a hangulatot elérnie a készítőknek, ezért is súlytalan az egész film. Nincs rendesen feszültség, nincs kiért szurkolni (hiszen a karakterek is bénák), és sablonosak a történések. Aki a cápás filmeket szeretni, még akár jól is szórakozhat, én ugyanakkor nagyon várom a 2016-os Zátonyt (The Shallows), amelynek főszereplője Blake Lively.  Addig is nézzétek a Nyílt tengerent, vagy a Spielberg-féle Cápát. És óvakodjatok a nyílt víztől!

Szerintem: 6 (jóindulattal)

Trailer:  https://www.youtube.com/watch?v=0UD2gbjB3vw

Sam Raimi-t vélhetően nem kell bemutatni a horrorrajongóknak. Korai filmjei igazi sikerek voltak, de a későbbiekben sem intett teljesen búcsút a minőségi alkotásoknak. A Pókember-trilógia mellett számos jól sikerült film fűződik a nevéhez.

A 2009-es Pokolba taszítva a rémisztgetéssel próbált a nézőre hatni.

A filmről készült írásunkat a Horror-Filmek.hu oldalon találod.

Holnap, azaz 21.-én startol San Diegoban az idei Comic Con, amire a walking dead fanok rágyúrhatnak, ugyanis 22.-én pénteken végre előzetes. Ugye, hogy mennyire vártuk már ezt a napot? Hallottunk már infókat arról például, hogy minden szereplő részt vesz a forgatásokon, nehogy kibukjon valami infó. Hallottuk azt is, hogy az AMC perrel fenyegetőzik bárminemű hiteles vagy hiteltelen kiszivárogtatásért. Olvashattunk olyat is, hogy Norman Reedus szerint óriási, szinte katartikus őrület fogja övezni a hetedik évad premierjét. Amiben egyet érthetünk az az, hogy az emberek még mindig beszélnek a 6. évad végi cliffhangerről és hogy hatalmas színészi játékot láthattunk, aminek a csúcspontja az Andrew Lincoln által megszemélyesített Rick Grimes volt.

A hatodik évad tényleges csúcspont volt a sorozatban. Maximálisan tökéletes felvezetése egy eddig még sosem látott háborúnak ebben a világban. Mégis kétesek a várakozások, hiszen ha igazi katarzist akarunk, ahhoz nem elég egy Eugennak vagy egy Rositának eltávoznia Lucille által. Itt mindenképp egy olyan szereplőnek kell mennie aki a kezdetek óta velünk van és igen, legyen olyan aki kivégzésének érezzük a súlyát, majd a hiányát. Olyan legyen akiért mi is harcba mennénk. Különben mi értelme ennek a féléves várakozásnak.

Kíváncsian várom a Comic Con-on bemutatásra váró trailert, főképp azért, hogy ezek után vajon mit is kaphatunk? Gyakorlatilag semmi érdemlegest. Nyilván így is a nyálam fog csorogni, hogy végre, de a befejezést nézve nem lesz itt semmi, csak lófasz, méghozzá karikázva. Mert ha ugye nem akarunk poént ellőni akkor most kaphatunk néhány képet a térdelésről, meg jó sokat Morgan és Carol megmeneküléséről. Esetleg néhány Negan villanás, de a mieinkről érdemleges infó nem jöhet elvileg. Viszont az a helyzet, hogy mégis jobban várom mint a karácsonyt.

Viszont ami mindennél fontosabb kezdődik a hypeolás és itt van néhány semmit mondó, ellenben kúrva jó kép

Mike Flanagan az Alagút című független filmmel hívta fel magára a figyelmet. A végeredmény egy ötletes, de nyilván kicsit szerényen kivételezett film volt.

Azonban ahhoz pont elég, hogy komolyabb feladatot is kapjon és elkészíthesse az Oculust.

A siker nem maradt el, így jöhetett a folytatá, a Hush. Flanagan ez alkalommal a home invasion horrort próbálja egy kicsit megreformálni és az a helyzet, hogy elég komoly részeredményeket ér el.

A Hush-ról szóló kritikánkat a Horror-Filmek.hu-n éred el.