Michael Haneke német rendező 1997-ben készítette el a Furcsa játék című beteges és meglehetősen egyedi filmjét, amivel aztán sok díjat be is zsebelt, többek között Chicagoban is, a Nemzetközi Film Fesztiválon, ahol a legjobb rendezőnek járó díjat vihette haza, sőt magát a filmet is jelölték az ottani arany szoborra - de végül a Téli vendég nyert abban a kategóriában.
10 év elteltével aztán Haneke-nek lehetősége nyílt, hogy amerikai színészekkel, a tengerentúlon is elkészítse meglehetősen megrázó és nehezen emészthető darabját, ami mindezek ellenére fura lehet, hiszen valóban nem egy egyed a popcornt oszt jó' van típusú produkcióról beszélhetünk.
Az alaphelyzet mondjuk nem olyan nagy durranás. Adott egy három fős család, apu, anyu és gy többnyire csúnyácska fiú, akik vidéki nyaralójukban szeretnének tölteni pár napot, mert hogy nekik olyan jól megy, hogy ilyenre is futja. A családi idill azonban hamar rémálomba csap át, ugyanis megjelenik két első ránézésre is flúgosnak tűnő fiatal, akik a szomszéd rokonainak adják ki magukat, de hamar kiderül, hogy zakkanttak és csak a család terrorizálása a céljuk.
Mi pedig dörzsölhetjük a tenyerünket, hiszen éppen ezért ültünk a tévé elé, hogy végignézzük, ahogy egy ártatlan család megjárja a poklot, hogy azután felülkerekedjenek és minden jó legyen, ha jó a vége. Nem így van? Ez hajt minket, beteg lelkű horrorimádókat. Haneke pedig a maga sajátos módján szolgál ki minket. Viszont ebben nem lesz köszönet.
A múltkori Oldboy remake ajánló kapcsán eszméltünk rá arra, hogy Chan-wook Park 2003-as eredetijéről még nem emlékeztünk meg a blogon, pedig ha valami, akkor ez igazán helyet érdemel. A koreai rendező egy zseni és munkásságának egyik legjobban csillogó ékköve - mert azért van néhány ékkő - talán az Oldboy lehet. 2003-ban egy olyan filmet sikerült tető alá hozni, ami lényegében egy szempillantás alatt közönség kedvenc lett és egyben kultfilm is. Erre pedig nem sokan képesek - egyáltalán kultfilm készítésre se.
A rendező Bosszú-trilógiájának középső filmje rengeteg díjat nyert és kultfilmek egyik nagymesterének Quentin Tarantinonak is elnyerte a tetszését. Naná, hiszen beteg, naturalista, pont ahogy ő azt szereit.
Persze, hogy az Oldboyt igazán szeressük kicsit nyitottnak kell lennünk és bírnunk kell a tőlünk nagyon keletre fekvő filmes kultúrát, mert azért az kicsivel másabb, mint az nyugatabbról áramló alkotások. Jobbak, nem jobbak, ebbe ne is menjünk bele, de más a dramaturgia, a szereplők és egyáltalán az egész világ. Ha pedig egy ilyen film egy tényleg tehetséges rendező keze alól kerül ki, akkor méltán lehetünk boldogok.
Az Oldboy egy kellően beteg film és, mint az ázsiai daraboknál általában meg kell várnunk, hogy beérjen, hiszen akkor lesz igazán finom és az érés folyamata, azért sosincs elkapkodva.
A történetünk főhőse Dae-su Oh, egy fiatal férfi, akit egy este se szó, se beszéd elrabolnak a nyílt utcán. Ezt követően hősünk 15 éven keresztül él egy szobában, ahol etetik, itatják és ellátják, nem találkozik senkivel és senki sem árulja el neki, hogy miért tették vele ezt a pimaszságot.
Hősünk kétségek között tengeti a mindennapjait, bezárva és nem tudva, hogy milyen sorsot szánnak neki, mindeközben pedig érlelődik benne a harag és a bosszú iránti vágy. 15 év elteltével viszont egyszer csak szabadon engedik, egy ládából kimászva olyan hirtelen kapja vissza a szabadságát, mint amilyen hirtelen elvették tőle.
Oh Dae-sunak fogalma sincs arról, hogy mi ez az egész, ami voltaképpen tönkre tette az életét, de a bosszúra éhes férfi nem is feltétlen csak a válaszokat szeretné megkapni, hanem leszámolna azokkal, akik ide juttatták. Persze emellett szépen választ kap mindenre.
Roar Uthaug norvég rendező azt gondolom abszolút beérett. Annak idején a Hideg prédával hívta fel magára a figyelmet, majd jött a szintén korrekt Menekülés, hogy aztán 2015-ben elkészítse az első norvég katasztrófafilmet, azt, amelyik kis híján Oscar-jelölést is kapott a Legjobb idegennyelvű film kategóriában.
A Bølgen egy felettébb korrekt filmélmény, ami bár tény, hogy csen Hollywoodból és az ottani klisék rendre előkerülnek, mégis minimális pénzösszegből készült és bőven übereli a nagy vízen túli zsánertársait. Szerintem azt sem túlzás állítani, hogy az elmúlt évek egyik legjobb alkotása kategóriájában.
A történet egy norvég kis település játszódik, a főhősünk pedig Kristian és családja. A faszi geológus, bár pont most szeretne a nagyvárosba költözni családjával és új életet kezdeni. Ám ahogy, azt Danny Glover óta tudjuk az utolsó munkanapok nem éppen a legkönnyebbek. A település ugyanis egy hatalmas hegy lábánál terül el. Ez még csak festői látképet kölcsönözne a helynek, ám a hegy egy hatalmas darabja kilóg, mint a lóláb. A kutatók persze egész nap figyelik a legapróbb rezdüléseket is, Kristian utolsó napján azonban kitör a katasztrófa, a sziklafal leomlik és borzalmas cunamit eredményez.
A közelmúltban kezdték játszani a magyar mozik a Kéjlak című thrillert, ami igazából itthon már nem számított ismeretlennek, hiszen 2010-ben azonos címmel a hollandok már tető aláhoztak egy filmet, ami aztán itthon is megjelent.
Ha viszont a Kéjlak eredetijét keressük, akkor néhány évet még vissza kell ugranunk az időben és a térben, ugyanis Erik Van Looy - aki az amerikai remake-et is rendezte - 2008-ban forgatta le a Loft című belga filmet, ami sajnos nem lett különösebb siker, legalábbis ha díjakat és jelöléseket akarunk fokmérőként használni, igaz a holland változat néhány díjat megnyert.
Viszont jelen posztban maradjunk az eredeti ötletnél, egy remek belga filmélménynél, ami talán nem is annyira thriller, mintsem egy rejtélyes krimi. Adott öt jó barát, akik közösen tartanak fent egy bérleményt, úgy, hogy a feleségeik nem tudnak róla.
Azt hihetnénk, hogy az urak Anderlecht és FC Bruges mérkőzéseket néznek a luxus apartmanban, miközben láda számra vedelik a sört, de valljuk be elég naivak lennénk, ha így gondolnánk. A srácok ehelyett külön-külön, hölgyekkel vívott, buja párnacsaták helyszíneként számítanak a lakásra.
A legnagyobb félsz talán az lehet mindannyiukban, hogy az aszonykák otthon rájönnek, hogy milyen mocskos dögök is ők, viszont sokkal nagyobb kalamajka keveredik,mikor egy reggel egy halott nő fekszik az ágyban, vérben úszva. A lakáshoz csak ötüknek van kulcsa, így a gyilkost is köztük kell keresni. Vagy valaki tőrbe csalta a srácokat?
A hétvége utolsó filmje nem is lehetne más, mint A hívás, amely egyrészt az előzetesek alapján egy egészen izgalmas thrillernek tűnt, másrészt pedig az akkori képsorok láttán azt is elkönyvelhettük, hogy Halle Berryt megtréfálta a fodrász.
Utóbbin talán kicsit nehéz túllépni, hiszen hiába öregszik ő is, ez nem feltétlen látszik rajta, viszont ha madárijesztőt csinálnak belőle, akkor nincs mit tenni. Persze ez legyen az utolsó dolog, amibe belekötünk egy film kapcsán és baromira örülhetünk, ha ez a legnagyobb probléma.
Sajnos A hívással nem csak ez a baj, de mielőtt abba belefolynánk nézzük a történetet.
Jordan Turner a New Yorki segélyhívó központban dolgozik, a sok hang közül ő az egyik, aki válaszol a bajba jutottak hívásaira és szakképzett módon igyekszik segíteni szegény szerencsétlenek. Általában ezzel nincs is probléma, azonban egy keményebb veszélyhelyzet esetén a központosnak is észnél kell lennie. Jordan viszont itt hibázik, ugyanis egy lány hívja a 911-et, aki egyedül van otthon, miközben egy férfi éppen behatol a házba. Jordan először azt tanácsolja a lánynak, hogy bújjon el a házban, amivel nem is volna probléma, de miután megszakad a hívás és Jordan visszahívja a bajba jutott lányt, a telefoncsengés elárulja a tartózkodási helyét, így a betörőnek gyerekjáték elkapni a fiatalt, akit aztán pár nap múlva meg is öl.
Jordant természetesen eszi a fene és a méla bú, a központos állást is ott hagyja és inkább az újonc képzésből veszi ki a részét, hogy valamelyest megnyugodjon a lelke.
Azonban fél év elteltével, újabb hívás érkezik, ami cseppet sem kalandos módon ismét Jordanhez fut be és, ahogy telnek az idegőrlő percek, kiderül, hogy az emberrabló ugyanaz a férfi, aki 6 hónapja megölte a másik lányt.
Naná, hogy Jordan akcióba lendül és HAJBA kap a gonosszal.
Egy meglehetősen elnyújtott szavazás ért véget a blogon, ugyanis még tavaly decemberben tettük fel a kérdést, hogy melyik a kedvenc horror beütésű sorozatod, most viszont jön a lepel lerántás.
Több, mint 1400 szavazat érkezett, a győztesre pedig 50%-kal nyert. Valószínűleg a sorozat kiléte nem is kérdés és nem lesz meglepő, mindenesetre a tizediktől haladunk a dobogó irányába.
10. Hemlock Grove
Az Eli Roth nevével is fémjelzett NetFlix sorozat tavalyi újonc és egyfajta vérfarkas történet próbál lenni, többek között Famke Janssen remek főszereplésével. Őszintén szólva én 3-4 részt bírtam ki és jött a pihenőpálya. A témakörben induló újdonságok közül talán tényleg a leggyengébb láncszemről beszélhetünk, mind szereplők, mind horror tekintetben.
9. Dracula
Az NBC tavaly úgy döntött, hogy életre kelti Dracula grófot, a feladatot pedig Jonathan Rhys Meyers-re bízták. 10 rész már le is ment, viszont a blogon meglehetősen mostohán bántunk a sorozattal, de talán valamikor pótoljuk az első évadot.
8. Under the Dome
Stephen King azonos című regényéből készült a sorozat, amelyet időközben már itthon is bemutattak - nahát a TV2-nek is vannak jó húzásai. Ami biztos, hogy a debütálás egy második évadot is megért és habár kicsit csücskös horrornak nevezni, azért gondolom nincs vita abban, hogy helye van a listán és tény az is, hogy a jobb King-adaptációk közül való.
7. Sleepy Hollow
Azt már az előzetesek alapján is látni lehetett, hogy a Sleepy Hollow még akár jó is lehet és igazából nem is kellett túl nagyot csalódni, hiszen az első rész remek kedvcsináló volt és habár hullámvölgyeknek sem voltunk híján azért végezetül egy remek történet kerekedett ki és pofátlanul jó zárással. A Sleepy Hollow nem világ megváltó sorozat, de szórakoztató és néha pont ennyi kell.
1412 szavazat
1. The Walking Dead 50% 2. American Horror Story 21% 3. Supernatural 10% 4. Hannibal 8% 5. Bates Motel 3% 6. Teen Wolf 2% 7. Sleepy Hollow 30% 8. Under the Dome 2% 9. Dracula 1% 10.Hemlock Grove 1%
Nem kevés horrorfilm található, ami valamilyen ördögi számítógépes programmal, sátánista utalásokkal, és az ebből adódó mészárlásokról szól. A mai modern világban, ez persze egy könnyen szerzett ötlet, hiszen mi se lehetne ijesztőbb, hogy az interneten keresztül tör be a Sátán az otthonunkba. Ebben a filmben sincs semmi különös, Jake Gray barátai hatására elkezd egy játékot, ami kegyetlen tettekre buzdítja a játékosait. Ezután kezdődik a tortúra, ugyanis Jake ismerősei, és mindenki a környezetében óriási veszélyben van, és Jake minden erejét bevetné, hogy megmentse őket.
Jake igen különleges figura, megismerjük a múltját, és az annál bizarrabb gondolkodását. Furcsa látomásai, pontosabban képzelgései vannak, amik mind tragikus és brutális befejezésben összpontosulnak. Jake-t jó ideje zaklatják ezek a víziók, és csak súlyosbodnak, mikor haverja, Conrad regisztrálja őt az Átjáró-ba. Itt különböző feladatokat kapnak, mind, amiket a résztvevőknek teljesíteniük kell. Jake pedig, miküzben barátait sorra veszti el, megpróbálja kideríteni a játék valódi kilétét, hogy nehogy ő is erre a sorsa jusson.
Jake közben megismerkedik Marisollal, aki ért az okkult tudományokhoz, és megmutatja a fiúnak, hogyan tud közelebb jutni a megoldáshoz. Kettejük kapcsolata egyre szorosabb lesz, miközben a játék halad a véres befejezése felé... Lehetne mondani, hogy ez a játék a lelkük saját sötétségének, és rejtett gondolatainak a kivetülése, nagyon drasztikus, vérengzős módon, de ez se lenne 100%-ban igaz, bár tény, azzal sokkal ütősebb film is kerekedhetett volna. Így viszont ment egy misztikus számítógépes hátteret, ami kiinduló ötletnek nem is rossz, csak sokkal több rejlett benne.
Jellemrajzban Jake karakterét kell kiemelni, igazán pozitív irányvonal, hogy tényleg megismerjük, nem csak kimondottan a rémes álomképeit, hanem a családját is, apját, hánytatott sorsát, az érzéseit, egy horrorfilmben igencsak dicséretes, hogy be van mutatva a főszereplő, minden pozitív és negatív vonásaival együtt. Idealizálva van, de a történet haladtál ez egyre inkább kétségessé válik, egészen az eléggé nehezen érthető végéig. azért írom, hogy nehezen érthető, mert bár nagyon koncentráltam, a film közepe felé elveszik a lendület, és elkezd mindenféle okkultista vonalat belekeverni, ami nagyon jó, de annyira meg van bojgatva, hogy a vége összekuszálódik, és bár lehet hogy mindenkinek mást mond. Láttam többféle alternatívát, hogy ki hogyan értette, de sajnos nincs annyi kraft ebben a műben, hogy a székhez bilincseljen, bár ez lett volna a szándék.
Kicsit sajnálom, hogy Jake környezetében lévő embereket csak felületesen ismertük meg, ha nagyobb hangsúlyt kapnak, és nem lenne ennyire egyértelmű egy-két ember sorsa, izgalmasabb is lehetett volna a cselekményszál.
Színészi játékban nem valami kiemelkedő az alkotás, az egyetlen húzónév Jensen Ackles, akinek valljuk be, nem ez élete legnagyobb szerepe. Az Odaát rajongóknak gondolom nem kell külön bemutatni ezt a filmet, ahogyan Jensen Acklest sem. Ők biztosan élvezni fogják a filmet, mégha csak a színész miatt is, de egy későesti kis kikapcsolódásnak megéri a film. 5/10.
A történet egy fegyházban játszódik, ahol 4 elítélt: Lassalle, Carrére, Marcus és Paquerette. Mind a 4 fogolynak megvan a maga bűne. Ezek közül szerintem a legdurvább Paquerette bűne, melyet most nem lőnék el, de annyit nem árt tudni a fazonról, hogy MINDENT fel zabál amit csak tud. Eléggé hibbant is az ürge. Neki nem sok jövőt sorsolunk. Marcus egy transzi csávó aki külsőleg már félig mondható, mert női melle van mellyel szoptatja is a kis Paquerettet. Tudom kicsit durva. Ráadásul nagyon sokat edzi a karját azt tervezve, hogy átmászik a falon és kiszabadul a sittről. Lassalle egy öreg veterán a börtönben. Első benyomásra talán még ő a legnormálisabb, de a film előre haladtával talán ő lesz a legzakkantabb. Végezetül Carrére aki meg van róla győződve, hogy felesége leteszi érte az óvadékot és végre hazamehet. Különben a 4 férfi egész jól kijön egymással. Nem sűrűn van köztük konfliktus, egészen addig, amíg a cella falából ki nem türemkedik egy tégla, amely egy titkos naplót rejt magában. A könyvet Carrére veszi magához és varázslatos áhítattal bújja a lapokat.
A napló egy Danvers nevű fegyencé volt aki az 1920-as években raboskodott ezen a helyen. A könyvecskéjét teleírta varázslatokkal, melyek segítségével szökött meg. Eleinte nem hittek ezekben a varázslatokban, de a lökött Paquerette kívánságára kipróbáltak egyet, ami sikerült is. Felcsillant a remény a szökésre ám a varázslat balul sül el és az agyalágyult mindenevő (Paquerette) fizeti meg az árát. Marcus besokall, ezért kihajítja a könyvet, ám az késöbb egy új rabbal egyetemben visszakerül a cellába. Az új cellatárs kicsit furcsa, folyton kamerázik és az éjszaka közepén a napló segítségével megszökik a börtönből. A videót ott hagyja a társainak, akik felhasználva a felvételt megnyitnak egy kaput a könyv segítségével ami kivezeti őket a börtönből… vagy mégse?
A filmet Eric Valette rendezésének köszönhetjük (Nem fogadott hívás). A film költségvetése 1 millió euró volt. Legelső a címe a 2Négy fal között” lett volna, de ezt nem tartották elég érdekfeszítőnek így hát Maléfique lett a címe. A kritikusok nagyon díjazták a filmet ahogy mondták: sikeres horrorfilm. A film elnyerte a Special Jury Award díjat.
A szereplőkről nem sokat tudok mondani. Így remélem beéritek a nevükkel és, hogy melyik filmből ismerhetitek őket. Gérald Laroche (Carrére) aki a Tulipános Fanfan c. filmben játszotta a gonoszt. Philippe Laudenbach (Lassalle), Az igazi télapó. Csak megjegyzés szerintem kicsit elmebeteg képe van a bácsinak. A transzi szerepében Clovis Cornillac azaz Marcus. Hát az Asterix az Olimpián c. filmben furcsán nézett volna ki Asterix szerepében mellekkel. És végül Dimitri Rataud akinek sajnos ez az egyetlen filmje. Ráadásul szerencsétlen Paquerettet játsza… túl meggyőzően.
Biztos lesz olyan ember kinek tetszik ez a film. nekem unaloműzésnek elment így hát 10/4-re pontozom.
A minap Stephen King után keresve futottam bele a TNT 2006-os minisorozatába, amely az író Rémálmok és lidércek című novelláskötete alapján készült. Annak idején terveztem, hogy átrágom magam a szérián, viszont valahogy mégis feledésbe merült az egész, amiért leginkább talán csak a sört tehetem felelőssé. A kis kutakodásom viszont ismét előtérbe hozta a sorozatot és arra gondoltam, hogy érdekes lehet megemlékezni a sorozatól és annak egyes epizódjairól. Ennek veselkednénk most neki.
Imádom King novelláit, talán jobban is szeretem őket, mint a nagyobb lélegzetvételű írásait, a Rémálmok és lidércek pedig a szerző legjobb gyűjteményes kötete, zseniális történetekkel és remek írásokkal.
2006-ban a TNT be is rendelt egy végül 8 részből álló sorozatot, amelyben egy-egy novellát dolgoztak fel. Az első részben a Csatatér (Battleground) nevű írás kapta a főszerepet.
A 2009-es Strigoi címét látva első ránézésre talán azt hihetnénk, hogy egy fasza vámpíros filmmel van dolgunk,amelyben nem csak fokhagyma szaggal riogatnak, hanem előkerülnek a karók, a vámpírok pedig igazi, ősi gonoszok, akik semmi szín alatt nem kímélik az ütőereket.
Amikor aztán szembesülünk azzal, hogy a produkció, egy angol vígjáték, akkor talán a koncepciót még elképzelhetőnek tartjuk, csak úgy hisszük, hogy erősebb a humoros fűszerezés. Ezzel szemben viszont Faye Jackson Romániában készült filmje inkább egy fekete komédia lehet,ami meglehetősen csínján bánik a horror elemekkel és inkább nevetetni próbál.
A történet főhőse Vlad Cozma, egy fiatal srác, aki korábban Olaszországban próbált szerencsét, mivel azonban a számításai nem jöttek be maradéktalanul ezért visszaköltözött szeretett kis falujába. Odahaza azonban nincs minden rendben, egy különös haláleset borzolja a kedélyeket, bár leginkább csak Vladét. A többi helybéli előszeretettel „siratja” az elhunytat egy-egy adag pálinka társaságában, ráadásul úgy tűnik, hogy titkolóznak is. A falu lakóiról hamar ki is derül, hogy nem egyszerű honpolgárok és sötét titkok tudói.
A fekete macska Lugosi Béla és Boris Karloff főszereplésével készülhetett el. Egy igazi film különlegesség, egy remek rémtörténet, amelynek sajnos sok köze nincs az alapul szolgáló Poe műhöz. Mégis kiváló film, amit érdemes látnod. Ráadásul több magyar vonatkozással is felruházták.
Ezen a listán azok a 2013-as horrorfilmek szerepelnek, melyeket láttam és vagy érdekesek volta, vagy pedig azt hittem, hogy érdekesek. Nem is húznám, tovább az időt kezdjünk bele.
5. Vér bibliája
Sok lesz kicsit Amerikából így hát jöjjön egy német horror a Vér bibliája. A középkorból indul a cselekmény és a jelenkorban fejeződik be. Na, jó ez elég tömör volt. Szóval a középkorban élt egy boszorkány ki halála előtt vérrel belefirkálta varázsigéit egy bibliája, amit később egy egyetemista lány talál meg és barátnőivel használják is a varázslatokat. Nekem ilyen nyári amcsi piteszerű filmként pont bejött. Frissítő kis mozi, ezért került az 5. helyre.
4. V/H/S 2
Bármennyire is szerettem volna, hogy a V/H/S 2 dobogós legyen valahogy nem vitt rá a lélek. Az 1. rész sokkal jobb volt szerintem. A 2. részben túl sok volt a zombi, meg UFO és az ilyesmik. Semmi hihető nem volt bennük és még ijesztő sem akart lenni sehogy sem. Az 1. rész legalább picit hihetőbb volt. Sajnálom, de ez nálam csak a 4.
3. Gonosz halott
Dobpergést kérek elvégre a dobogósokig jutottunk így van szerencsém bemutatni a 3. helyen a Gonosz halott c. remake-et. Ez szó szerint egy durva, morbid, drasztikus horror sok vérrel és trancsírozással. Még talán kicsit ijesztő is lehet azoknak az egyéneknek kik nincsenek hozzászokva ezekhez a filmekhez. De azért ennek is a gyengéje, hogy alulmúlja az eredetit, mely valamivel jobb lett. Hát valahogy a 80-as években jobb horrorok voltak kínálva, mert akkor a rendezőnek a kreativitására kellett hagyatkoznia nem pedig a számítógépes effektek fegyvertárára.
2. Köpök a sírodra 2
2. helyen végzett a Köpök a sírodra 2. A történet egy lányról szol, ki modellkedni szeretne, és ingyen portfólióval csábítgatja magához 3 csávó. Még minden szép és jó lenne, de mikor Katie kijelenti, hogy nem vetkőzik, le az egyik srác beindul rá és a lakásán megerőszakolja. Ezek után hazaviszik, a lányt Bulgáriába ahol a pincében tartják fogva, kínozzák és erőszakolják. Mikor már nem tudnak, vele mit kezdeni egy ládában elássák. Balszerencséjükre a lány túléli és bosszút esküszik kínzói ellen. nekem nagyon tetszett a film, mert volt valóságalapja és lássunk csodát a gonoszok elnyerték méltó büntetésüket.
1. Chucky átka
Egy újabb remake következik, mely nem is sikerült olyan rosszul. Ez abból is látszik, hogy nálam az 1. helyre kerül. Sok jót lehetne mondani erről a filmről többek közt nem egy újabb verziót csináltak, hanem próbálták összhangba hozni az 1. résszel. Chucky alakja kicsit bizarr volt eleinte, de hál istennek kiderült, hogy csak álca és morbidabb a feje, mint valaha. Mondjuk 1-2 baki fellelhető a filmben, de csak főként a tolókocsis lányt illetően. Chucky még most is jól végzi a dolgát. kreatívan öldököl és élvezi. A végén még feltűnik Tiffany is, ki Chucky felesége.
Ennyi lett volna a 2013-as toplistám, remélem valamennyiőtöknek elnyerte a tetszését és talán meg is néztek párat közülük. Boldog új évet.
doggfather:
Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az.
Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:06)Az elveszett fiúk (1987) - The Lost Boys
Josie71:
Az országút fantomja 2. (2003) a folytatás. Nem rossz szerintem, legalább is a kategóriához képest. (2022.05.20. 20:39)10 horror a nagy utazóknak
doggfather:
A Múmia és a Vámpír közös filmje ami nagyon brutálisan megmutatja, hogy mind a ketten beragadtak ... (2022.04.25. 14:34)A fekete macska (1934) - The Black Cat
doggfather:
Érdekes, izgalmas film ma is, Lugosi nagyon jól hozza a figurát, de a többiek sem panaszkodhatnak.... (2022.04.19. 12:14)A fehér zombi (1932) - White zombie
tari1982:
Tiszteletem! annak a filmnek szeretném megtudni a címét (és a megjelenés évét, ha lehet), amelyben... (2020.12.11. 15:38)10 horror a nagy utazóknak
Utolsó kommentek