Mai ajánlatunk több szempontból is érdekes. Egyrészt a Tower Block forgatókönyvét James Moran jegyzi, aki 2006-ban a Csapatleépítést írta, illetve a tavalyi jóféle angol zombis móka a Cockneys vs Zombies is a nevéhez köthető. Másodrészt, mint azt már Moran nevéből leszűrhettétek angol filmről van szó, harmadrészt pedig a szereplők között ott találjuk Jack O'Connellt is, aki az Eden Lake című horrorban a főgeci gyereket alakította. Ha pedig az a három nyomós érv nem elég valakinek, hogy letegye a voksát a film mellett, akkor tényleg kár is belekezdeni.

A történetünk a 31-es számú toronyházban játszódik, ahol tulajdonképpen már nem élnek sokan, lényegében csak a felső szinten van pár lakás, ahonnét néhányan nem hajlandóak kiköltözni, annak ellenére sem, hogy az épületet szeretnék lerombolni, vannak akik hajthatatlanok és pont elégedettek azzal, amijük van.

Pedig a környéket nem nevezhetjük valami paradicsomi helynek, ugyanis két maszkos alak pont a felső szint folyosóján ver agyon egy fiatalt, az ott élőket pedig ez szinte egy cseppet sem zavarja. Egyedül a szőke Becky szalad ki, hogy segítsen, de őt is csak jól helyben hagyják. A rendőrség természetesen nyomozni kezd, de olyan, mintha Sehall Selát Dömötörök élnének a falak között, még Becky is letagadja, hogy bármiről is tudna.

A hallgatásnak azonban ára van: néhány hónappal később Becky pont a tegnapi éjszakai kalandból megmaradt sráccal szeretne elkölteni egy reggelit, amikor az ablak előtt ücsörgő pasi agya kirobban a fejéből köszönhetően egy jól leadott lövésnek és ezzel egyszerre a többi szinten élőt is halálos lövések érik. A helyzet szinte egyértelmű, a szomszéd épületből valaki mesterlövész módszerekkel szeretné levadászni a 31-es toronyház lakóit. Bármi áron.

Folytatás a tovább mögött.

Az előzetest elnézve nem számítottam túl sok jóra, maximum egy közepes filmre, amivel elütök egy másfél órát és talán még elégedetten is kelek fel a fotelből, jobb esetben. Ez azonban maximális bejött, ugyanis a Tower Block betyár jó thriller.

Igen, mert ez nem horror, ugyan egy-két véresebb jelenet akad, sőt a lakók leölése egész precízen meg van csinálva és tényleg nem aprózták el a dolgokat.

Talán kezdjük a karaktereknél, akik egytől-egyig jól megírt alakok, a színészeket pedig szintén dicséret illeti. Jack O'Connell itt is egy felfújt kis hólyagot alakít, egy kis takonypolcot, aki a szinten lévőktől védelmi pénzt szed, baromi ellenszenves, de mégis bírjuk. Hozzá egy pazar jelenet is kapcsolódik, amikor a másik két drogost elagyabugyálja az egyik lakásban - és itt többet nem is árulnék el.

Poénokból sincs hiány, persze nem a hangosan nevetős fajtára kell gondolni inkább egy-két jól megírt káromkodós beszólásra, hiszen ez nem egy vígjáték, sőt kifejezetten drámai jelenetek is akadnak, de ezeket se nagyon lőném most el.

Szerencsére meglepetések is akadnak, bár igazán kiszámíthatatlannak nem nevezném a filmet, az edzettebb nézők valószínűleg azért előre látják, hogy mi fog történni, de ezt nem is igazán hátrányként említeném meg. 

Ha pedig már Jack O'Connell nevét kiemeltem, akkor nem hagynám ki Ralph Brown-t sem, akit például az Alien 3. részében láthattunk, a főszereplő szőkeség pedig Sheridan Smith.

Az a helyzet, hogy sok rosszat nem tudok írni a filmről, hiszen tényleg egy jól sikerült darab, ami kellemes meglepetés volt számomra és elég pörgős ahhoz, hogy ne is nagyon unatkozzon az ember és szerencsére, ahogy azt azért a britektől megszoktuk nem cicóznak és a cél nem az volt, hogy egy olyan film legyen az eredmény, aminek minél lentebb lehet tolni a korhatáros besorolását. 7 pontot mindenképpen megérdemel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.