Nem is olyan régen olvashattatok egy ZS-kategóriás szörnyfilmes toplistát a blogon - és ahogy délelőtt olvashattátok ezen a héten ebben a témában fogunk utazgatni - arról a Sharknado még hiányzott, de szerintem csak azért, mert Jason13 még nem látta, egyéb esetben tuti szerepeltette volna, mert ha szart akarunk a javából, akkor ebbe bele kell kóstolnunk - hogy ez milyen fura szókép így.

Az Asylum ismét megmutatta, hogy miért szeretjük a munkáikat és egy újabb CGI vadállat-show-val örvendeztette meg a közönséget. Kezdjük ott, hogy maga az ötlet szerintem amennyire hihetetlen, hiteltelen és gagyi annyira csillagos ötöst érdemelne egy "Engedjük szabadjára a fantáziánk, legyünk hülyék" kurzoson.

A történet szerint jön egy hatalmas tornádó, ami felkap egy rakat cápát és így kéz a kézben megindulnak Los Angeles felé, ahol aztán nyilvánvalóan lesz ne mulass, hiszen a cápák nem halnak szörnyet ettől a természeti eseménytől - sőt rohadtul nem lepi meg egyiket sem ez az egész. Én odáig merészkedek, hogya cápák tervezték el ezt, hogy átvegyék a hatalmat. A tervük pedig majdnem be is jött.

Hősünk egy kisebb csapat lesz, akiknek miután tengerparti kis üzletét elmossa a víz és kilyuggatják a röppenő cápák, úgy döntenek, hogy elindulnak egyikőjük családjához, hogy megmentsék az exfeleséget, mert a tornádó naná, hogy pont arra tart.

Útjuk során persze egy csomó galiba adódik, hősködnek is egy sort, meg indokolatlanul rossz dialógusokat folytatnak, ahogy azt ilyenkor illik.

A tovább mögött folytatom.

A műfaj szerelmesei azt hiszem nem fognak túl nagyot csalódni a Sharknado-ban, én se tettem, egyetlen apró kis bajom volt, hogy van néhány üres menet, amikor tényleg csak a hülye párbeszédek és az indokolatlan baromságok tolulnak az arcunkba - de hol nincs?! Ezek mondjuk nyilván hamar túl leszünk, amikor azt látjuk, hogy az autópálya vízbe úszik, ami cápáktól hemzseg, vagy amikor egy a felhők közül lezúgó cápát a levegőben szelnek ketté láncfűrésszel.

Mondjuk igazából olyan igaz WTF jelenet csak kettő volt, a már említett cápa kettészelés, meg amikor főhősünk szintén egy láncfűrésszel beleugrott a cápa szájába. Igaz talán a kötélen csüngő cápa is megér egy misét.

A CGI itt-ott egyébként talán a megszokottnál picit igényesebb - és most a megszokott alatt nyilván az Asylum minőséget értem - mondjuk vannak jelenetek, ahol jól látszik, hogy semmi sem igazi és itt azért kellően borsódzik majd a hátunk.

A szereplőkre igazából majdhogynem kár karaktert fecsérelni, ügyetlenek és idegesítőek. A negatív meglepetés számomra Tara Reid volt, aki úgy látszik, ahogy idősebb lesz mindent bevállal - pedig nem gondolnám, hogy nagyot szakított - mondjuk őt ügyes színésznőnek titulálni kicsi túlzás volna, de amit itt csinál az ritka szar, ha az eredeti Pite folytatást kap én meg se hívnám ezek után, sőt lehet a korábbi filmekből is kimontíroznám.

A forgatókönyvet Thunder Levin jegyzi, aki az Asylumnak írt már, például a Pacific Rim koppincs Atlantic Rim is az ő "érdeme, míg a rendezést Anthony C. Ferrante vezényelte. Tőle egyébként a szintén koppincs Hansel & Gretel volt a legutóbbi munka - az szerintem Asylumhoz képest egész korrekt lett - illetve a Scream of the Banshee, a Kísértetek éjszakája és A fejnélküli lovas támadása is az ő munkája volt, ebbe a sorba pedig kiválóan beillik a Sharknado.

Nyilván pontokba azért 3-nál többet nem érdemel, sőt őszintén szólva egy nagyon kicsivel többet vártam ettől a produkciótól, bár az Asylum becsületére legyen mondva, hogy a vége legalább véres lett. A Zs-kategória rajongóinak természetesen kötelező darabról van szó, a többiek meg szokás szerint úgyis csak fikázni fogják.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.