Sorozatajánló: Gyilkosság – The Killing
Szenzációs, lebilincselő, fantasztikus – csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. Unalmamban beírtam Googleba, hogy legjobb sorozatok, és a The Killing, valahogy mindig ott volt a legkiválóbb szériák között, így nem volt kérdéses, hogy megnézem. Nem hazudok, ha azt mondom, életem egyik legjobb tévés élményét nyújtotta. A Gyilkosság kimagaslik a mostanában amúgy sem gyenge mezőnyből, ami nem kis szó.
Miről is szól a sorozat? A válasz nagyon egyszerű: ki ölte meg Rosie Larsent? Igen, ebből azonnal kiderül, hogy ez bizony egy olyan sorozat, ahol az elkövető kilétére nem egy rész alatt jönnek rá. Szerencsére itt nem az van, hogy 40 percben rájönnek, hogy Gipsz Jakab a gyilkos mert, hogy a kocsija rendszámának bal felső sarka visszatükröződött a helyi postás kismotorjának visszapillantójában, amikor épp valaki random szelfit készített. Nem, itt nem erről van szó. Mivel több részen keresztül folyik a nyomozás, így mindent sokkal jobban megfigyelhetünk, minden sokkal jobban kidolgozott: a karakterek személyisége, az atmoszféra, a hangulat, az események előzményei, következményei, egyszóval: minden sokkal hangsúlyosabb.
A történet, mint fentebb írtam, Rosie Larson eltűnése, meggyilkolása körül forog. Sarah Linden épp elhagyni készül Seattle-t, ahol az egész történet játszódik. Új életet szeretne kezdeni, férjhez menni és boldogan élni, míg meg nem hal. Rosie Larson eltűnésének ügyét az utolsó napján kapja, így még be kell azt fejeznie. Utódját kapja társául, egy bizonyos Stephen Holder nyomozót, aki amúgy a drogosztályról került át a gyilkosságiakhoz. Véleményem szerint kettejük nyomozópárosa talán minden idők egyik legemberibb, leghitelesebb duója. Mindketten tele vannak hibával, furcsák, megvannak a saját elveik, saját életük, emberien viselkednek. A kinézetük is szokatlan lehet: nem sémák szerint, hogy a nőnek legyen nagy melle, a pasinak meg kockahasa, mert az elég. Nem, mindketten úgy néznek, ki mint a hétköznapi emberek, sőt, például öltözetük annál is egyszerűbb. Bár a nyomozópáros tele van súrlódással, mégis élvezet őket nézni. Ahogy gondolkoznak, ahogy rossz irányba mennek, ahogy kezelik az eseményeket.
A történet egyébként három szálon fut. A fő szál maga a nyomozás. Linden és Holder párosa. A másik szál a gyászoló család „hétköznapjait” mutatja be. Hogyan éli meg a család lányuk, testvérük elvesztését. Nem láttam még egyetlen sorozatot sem, amelyik ilyen részletességgel, ilyen mélységben betekintést engedett nyerni a gyászoló család életébe. A harmadik szál az első évad elején még kicsit oda nem illőnek tűnhet. Ez egy politikai szál, élén Darren Richmonddal, aki épp választás előtt áll, és nem mellesleg az ő kampánystábjának kocsijában találták meg az eltűnt lányt.
A szerkezet egyébként igen egyszerű: minden epizód egy nap eseményeit foglalja magában. Az első évad 13 részes, tehát 13 nap történéseit mutatja be, a második évad 12-ét.
Miért is lett a The Killing az utóbbi idők egyik legjobb krimisorozata? Ennek több oka van, hiszen csak a sztorival nem lehetne ennyi nézőt megnyerni. A rendezésen kívül a hangulatteremtés, amely magával ragadó. Olyan atmoszférát varázsoltak a „vászonra”, hogy az embernek szinte nincs kedve élni. Ha épp nem esik az eső, akkor sem süt a nap, minimum borús az ég. Vidám színre talán nem is emlékszem a sorozatból.
A másik alappillére a kiváló sorozatnak az a szereplők tökéletes kiválasztása, majd színészi játéka, és a karakterek precízen kidolgozott, nem hétköznapi, többdimenziós személyisége. A Linden nyomozót játszó Mireille Enost, én annyira nem ismertem, de nála jobb színészt a szerepre el sem tudnék képzelni. Egyébként a Gengszterosztagban és a Z világháborúban is játszott. Társa, Holder nyomozó szerepében Joel Kinnaman látható, aki mostanában kezd berobbanni a köztudatba. A skandináv Tetovált lányban láthattuk őt, majd főleg svéd krimikben (ő maga is svéd), miután megkapta Alex Murphy szerepét az új Robotzsaruban. Súlyos szerepet kap, és zseniálisan hozza azt Brent Sexton. Ő a meggyilkolt Rosie Larson édesapja. Vele igen könnyű azonosulni, és akkor sem tudunk rá haragudni, amikor épp makacs tulok. A politikai szál fő képviselője Billy Campbell, aki Darren Richmond polgármester-jelöltet személyisíti meg. Nem árulok el nagy spoilert szerintem azzal, hogy ő főleg a második évadban mutatja meg igazán, milyen kiváló színész.
A legjobb a sorozatban persze talán az, hogy mi magunk is nyomozunk az ügyben. Tudni véljük ki a gyilkos, aztán persze elvetjük; részről részre változik, hogy épp kit gondolunk Rosie Larson meggyilkolásának elkövetőjének, és épp ezért is olyan piszok szórakoztató a filmi. Az első évad vége felé kirajzolódni látszik a gyilkos, akinek kiléte után elégedetten dőlhetünk hátra a fotelünkben: én megmondtam! És aztán, jön egy duplacsavar, és csak pislogunk, hogy mi van. Szenzációsan, bonyolultan, de mégis érthetően felépített sorozatról van szó, amely az aprónyi hibái ellenére is minőségi szórakozást nyújt minden igényes nézőnek. Komolyan mondom: kötelező darab! Jó szórakozást kívánok!
Szerintem: 9/10
Az első évad trailere:
Címkék: sorozat the killingA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Első avagy Egetverő Arrogancia 2015.04.01. 16:25:38
2015.04.02. 13:11:36
Aztan tobb evadot is keszitettek, persze azokat is megneztem, csak sajnos nagyon kiabrandultam belole, igy mostmar azt kivanom, barcsak ne lattam volna azokat, hogy orokre ez legyen a kedvenc krimisorozatom, "de" nelkul :)