Szeretem a poszt-apokaliptikus jövőben játszódó mozikat, hiszen ezek általában nem sikerülnek rosszul, sőt, ha sok pénzből gazdálkodnak az alkotók, igazán látványos, akciókban gazdag adrenalinbombákat kaphatunk. De a szerényebb költségvetésű darabok se rosszak, ezekben általában a főszereplők közötti kapcsolatokra helyeződik a hangsúly (például a The Divide esetében). Erre most itt A kolónia, ami két szék közé esett, mivel a készítők alacsony büdzséből próbáltak egy pörgős akció-horror-sci-fi turmixot letenni az asztalra, ez viszont nem igazán jött nekik össze.

A történet rém egyszerű és emellett elképesztően sablonos is. A nem túl távoli jövőben járunk, ahol a Föld egy jégbolygóvá változott és az emberek kolóniákban élnek kisebb-nagyobb csoportokban. Egy ilyen létesítménybe kapunk bepillantást, ahol eléggé összecsap a szar az ott élők feje felett: fogy az élelem, rohamosan terjed egy gyógyíthatatlan betegség és a főnök egyik embere is egyre erőszakosabban bánik el azokkal, akik megfertőződtek. Ennek tetejében egy nap segélykérő üzenet érkezik egy másik kolóniából, néhány bátor hős pedig el is indul szétnézni ott, ez pedig utólag elég rossz döntések bizonyul.

Folytatás a tovább mögött.

Már ebből a kis összefoglalóból le lehet szűrni, nem sok eredetiség szorult a sztoriba, de igazából nem is ezzel van a baj. A probléma az, hogy egymás mellé van pakolva az akció,a horror és a sci-fi, de ezek egyáltalán nem állnak össze, pedig láttunk már példát, hogy olajozottan működtek együtt ezek a műfajok. A játékidő első fele még egész jó, itt ismerjük meg karaktereinket, az alapfelállást és itt még az érdeklődésünket is felkeltheti a film. De ezek után megkapjuk az összes klisét, amit megszokhattunk a hasonló témájú moziktól.

Az pedig külön idegesített, hogy néhány szálat sikerült csak úgy a levegőben hagyni elvarratlanul. Ezek lennének a negatívumok és szerencsére majdnem ugyanennyi pozitívummal is találkozhatunk (na, jó, a majdnem talán túlzás). Először is ott a színészi játék, ami egész kellemesre sikeredett. Laurence Fishburne meglehetősen szimpatikus a kolónia vezetőjeként, Bill Paxton pedig kellően ellenszenves a kissé kattant "betegeltakarító" szerepében. Sajnos az igazi főhős ez a Kevin Zegers nevű fiatal koma, aki első blikkre eléggé irritált engem, de aztán sikerült megkedvelnem kissé, de azért a fentebb említett öregeknek jobban örültem volna a főszerepben.

Azt ugye már említettem, hogy ez egy viszonylag kis költségvetésű darab, de ehhez képest egész jó a látvány. Leginkább a madártávlatból fényképezett tájképek a szépek, mikor már közelít a kamera, könnyen kivehető, hogy ez bizony CGI. Aztán vér is folyik, ez is egész jó minőségben, sőt, helyenként befigyel egy-két kifejezetten látványos csonkítás is. Néha-néha még lőnek is szereplőink, ezek a jelenetek nem fogják szájtátásra kényszeríteni az akció rajongókat, viszont ide tökéletesen megfelelnek. A zenének meg jár egy külön plusz pont, mert hiába tartalmaz "lopott" dallamokat, helyenként kifejezetten fülbemászó.

Összességében ez egy közepes eresztés, ami néhol viszonylag látványos és pörgős, máskor viszont kissé lassú és semmit mondó, nem mellesleg pedig rendkívül sablonos és klisés. Sebaj, egyszer azért bőven végig lehet ezt ülni, sőt, akik szeretik a poszt-apokaliptikus mozikat, tehetnek vele egy próbát, mert tényleg nem rossz ez. De azon nem lepődnék meg, ha pár hónap múlva már a Film+ adná fő műsoridőben, pont ott lenne a helye.

Játékidő: 95 perc
Rendező: Jeff Renfroe
Forgatókönyvíró: Jeff Renfroe, Patrick Tarr, Pascal Trottier
Szereplők: Kevin Zegers, Laurence Fishburne, Bill Paxton

Értékelés: 6/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.