Érzéketlen (2012) - Insensibles/Painless

Ha a test nem érez fájdalmat, a lélek igen?

2013.03.21. 18:46 Herschmi

Erre az egyszerű kérdésre kapunk választ ebben a spanyol-francia-portugál koprodukcióban (érdekes, hogy az insensibles spanyolul és franciául is érzéketlent jelent). Vajon ha fizikailag teljesen érzéketlenek vagyunk, akkor belsőnkben is? Ha a testünk nem érez, a lelkünk is sivár? Ha nem érzünk fájdalmat, más érzésekre még vágyunk? Szeretetre, tartozni valakihez, törődésre? Ezen kérdések árnyékéban készült az Insensibles.

A történet két idősíkon játszódik. A jelenben megismerjük Davidet, akit igencsak megvert a sors. Éppen csak elvesztette feleségét egy balesetben, 6 hónapos kisfia élet és halál közt lebeg a kórház inkubátorában, erre fel kiderül, hogy ő meg halálos beteg és csak a szülők segítségével történő csontvelő átültetés az egyetlen esélye az életben maradásra. De a szülei nem akarnak segíteni és rejtélyesen viselkednek előtte, így David maga próbál utánajárni, vajon mit titkolhatnak.

A másik szál pedig az 1930-as években játszódik, a spanyol polgárháború előtt és alatt. Az egyik faluban a gyermekek többségén rejtélyes genetikai rendellenesség mutatkozik: nem érzik a fájdalmat. Nem csak magukra, hanem az egész közösségre veszélyt jelentenek, így Dr. Carcedo úgy dönt, el kell zárni őket. A gyermekek mindennapjaikat egyedül töltik sötét zárkáikban, kényszerzubbonyba kényszerítve, mígnem a németországi zsidóüldözés elől ide nem menekül Dr. Holzmann, aki egy különleges terápiával megpróbálja rehabilitálni őket.

Folytatás a tovább mögött.

A két történet egyre jobban összefonódik és a film végére tisztán látjuk a kapcsolatot az első ránézésre egymástól teljesen független múlt és jelenbeli események között. És hogy ez mitől horror? Például attól, hogy a nyitójelenetben egy kislány élve felgyújt egy másikat, de egyéb ínyencségeket is kapunk az arcunkba, mint például csinos kis körömletépések!

Ráadásul megint gyerekek csinálják ezt egymással és szimplán játszásból. Emellett pedig láthatunk nyílt törést, és össze-visszakaszabolt gyermektesteket is. Habár egy-két véres jelenetet a képünkbe toltak a készítők, eléggé fukarkodtak velük, sokkal többet is mutathattak volna, de sajnos más esetekben inkább a fantáziánkra kell hagyatkoznunk. Ezt sajnáltam nagyon, súlyosabb alkotássá tudták volna varázsolni vele.

Ami miatt (főleg átlag magyar szemmel) érdekes az Érzéketlen, az az, hogy bemutatja, milyen körülmények uralkodtak a polgárháború dúlta Spanyolországban és a Franco-diktatúra alatt. Mind a fehérek, mind a vörösök komoly népirtást vittek végbe, aki nem támogatta őket, azt azonnal kivégezték, nem voltak tekintettel sem a nemére, sem a korára. Hogy jó célért harcoltak-e vagy sem, az lényegtelen, mert ártatlanok tízezreit végezték ki mindkét oldalon politikai vagy vallási hovatartozásuk miatt.

SPOILER!!!

A régmúltban a kis Benigno történetét ismerhetjük meg. Bár nem fogja fel, mit jelent a fájdalom, mégis vágyik a törődésre, arra, hogy tartozzon valakihez. Elzárják a világ elől, mindent és mindenkit elszakítanak tőle, akit szeretett és egy könyörtelen kínzószerként használják fel, szívéből mégsem tudták teljesen kiölni a szeretetet és a vágyat, hogy ne kelljen egyedül élnie.

SPOILER VÉGE!!!

Lassan csordogáló, remekül felépített történet az Inensibles. Ez köszönhető a kitűnő forgatókönyvnek is, melyért a rendező és Luiso Berdejo a felelős. Utóbbi neve a REC első és harmadik, valamint a Karantén mindkét része miatt lehet ismerős. Az amerikai születésű Juan Carlos Medina első nagyjátékfilm rendezése volt az Érzéketlen, és lenyűgöző munkát végzett!

Hang és képi világ terén tökéletes minden apró részletében! Akarva se tudnék belekötni a technikai kivitelezésbe. Le a kalappal előtte, remélem még sok hasonlóan kiemelkedő színvonalú alkotással megörvendezteti a világot!

Egy kicsit csalódtam a filmben ugyanúgy, mint anno a The Tall Man-ben. Senki se értse félre, abszolút remek produkció az Insensibles, csak teljesen másra számítottam előzetesen. Bár számomra kicsit lassú (de egyáltalán nem vontatott) volt a történetvezetés, mégis egy kiemelkedő alkotás, remek sztorival, és már-már szívszorítóan mélabúsra sikerült befejezéssel, mellyel manapság csak Európában találkozni.

8 pontra értékelem.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Címkék: 2012 francia film 8/10 spanyol film ajánlók portugál film

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr245139867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.