A magas ember (2012) - The Tall Man
A kanadai-francia „Mumus”
Négy hosszú év után Pascal Laugier ismét rendezésre adta a fejét, de ezúttal már a tengerentúlon forgatott. Félre ne értse senki, nem egy hollywood-i karrierért hagyta itt öreg kontinensünket, ugyanis a The Tall Man kanadai-francia koprodukció. Bevallom, örülök annak, hogy nincs sok köze a filmhez az USA-nak, szerintem ott egy ilyen szintű rendező maximum elkurvulna, megalkuvásra kényszerítenék, míg Kanadában biztosan több alkotói szabadságot kap. Lássuk, miről is szól első Újvilágban forgatott műve.
Julia egy lepukkant bányászváros egyetlen háziorvosaként dolgozik. A városlakók egytől-egyig lecsúsztak a társadalom legaljára, miután bezártak a bányák, hanyatlásnak indult az egész közösség. Ha ettől még nem lenne elég kilátástalan és nyomorult az ott lakók élete, akkor még a helyi mumussal is szembe kell nézniük, a „Magas Emberrel”, aki rendszeresen elrabolja a helyi gyerekeket. Egyik este Juliát is utoléri sorsa, a rejtélyes alak az éjszaka közepén elrabolja tőle a kicsi David-et. Az asszony kétségbeesve ered a nyomukba.
Előző filmjével, a Mártírokkal igencsak magasra állította a lécet önmaga számára, nem is sikerült túlszárnyalnia négy évvel ezelőtti alkotását, de még csak megközelíteni sem. Remélem ezzel senkinek sem vettem el a kedvét, egyáltalán nem rossz film a The Tall Man, sőt! Abszolút rendben van minden részlete, viszont a Mártírok után (amely nálam a Top3-ban van) kicsit többet vártam volna a rendezőtől. Nem is horror, sokkal inkább thriller, amely a befejezésre társadalmi drámává szelídül.
De a többit a tovább mögött mesélem el.
Az első harmadban egy sima thrillert kapunk, melyben Julia fia visszaszerzéséért folytatott kétségbeesett küzdelmét kísérjük figyelemmel. Viszont szép lassan kezd az egész történet 180 fokos fordulatot venni és összezavarni minket.
A második harmadban zavartan próbáljuk összerakni a dolgokat, értjük mi történt, de nem értjük, hogy miért. Majd a záró felvonásban ismét egy fél fordulatot tesz velünk a világ. Megtudjuk az indítékokat és újraértékeljük a majd két órás műsoridő alatt látottakat.
.jpg)
SPOILER!!!
Elég érdekesre sikeredett a befejezés. Személy szerint nekem nem tetszett. Ritkán látni olyan filmet, amelyik se nem happy enddel, se nem valamilyen negatív vagy drámai zárással ér véget, de Laugier-nek sikerült összehoznia ezt, ráadásul úgy, hogy komoly erkölcsi és társadalmi kérdéseket is felvessen vele. Vajon van-e jogunk egy gyermeket elszakítani a szüleitől, még ha egy reménytelen életből szabadítjuk is ki és egy szebb jövő lehetőségét kínáljuk ezzel? Ezen lehetne hosszasan vitatkozni, de egy komoly mondanivalója van a filmnek: a szeretet az anyagi háttértől és a szülők viselkedésétől is független. Ezt érzékelteti, ahogy Jenny visszagondol alkoholista édesanyjára, Juliára és új, nevelőanyjára. Mindhármukat az anyjának tartja és mindhármukat szereti, akármilyenek is.
SPOILER VÉGE!!!
Érdekes alkotás, Laugier most sem elégedett meg egy tucat-thrillerrel, sikerült is sokkal többet kihoznia ebből a filmből (bár én jobban élveztem volna egy tucat-thrillert jelen esetben). Egy komoly hibája van: amennyire felpörög az elején és izgalomban, feszültségben tartott folyamatosan, olyannyira leült a történet műsoridő felétől. Ez sajnos sokat ront az élvezhetőségen és kifejezetten unalmassá és vontatottá teszi a filmet. Mindent egybevetve 6 pontot adok.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bencevarga 2012.12.16. 19:46:21
10/9
nem tudtok valamit a magyar megjelenésről - ha lesz egyáltalán?
Herschmi · http://www.talesfromtheblog.blog.hu 2012.12.17. 12:22:50
