Manapság rengeteget beszélünk a francia horrorfilmek új hullámáról, élén a Mártírokkal és az Inside-dal, de említhetnénk a Frontiér(s)-t, a Magasfeszültséget, a Livide-ot vagy a Vertige-t is. De vajon múltja is volt a francia horrornak? Hát nem igazán. Míg a 60-as évektől kezdve az angolok, spanyolok és olaszok ontották a rémfilmeket, addig hazánk legnagyobb tönkretevői alig-alig csináltak ilyen stílusú alkotásokat. Megjegyzem, a The Living Dead Girl-t elnézve nem is baj. Akit jobban érdekel ezen filmek története, itt olvashat róluk.

Catherine és Helene gyermekkorukban tesznek egy fogadalmat, miszerint ha egyikük meghal, a másik követi. Ezt vérükkel is megpecsételik. Catherine-t fiatalon elviszi a halál, de egy véletlen folytán életre kel és a kripta felett álló kastélyában riogatja az élőket. Helene rátalál a lányra, és mivel friss vérre van szüksége az élőhalottsághoz, ezért áldozatokat szállít neki. Most azt gondolhatnánk, hogy boldogan élnek, amíg meg nem halnak és még azután is, de a faluban nyaraló Barbara lefényképezi a halottnak hitt lányt és nyomozni kezd utána.

A tovább mögött folytatom.

Ritka az olyan film, ami annyira unalmas, hogy elaludjak rajta, de ez pont olyan. 45 percig bírtam ébren. Másodszorra is csak épphogy nem aludtam be rajta.

Talán még elviselhető is lett volna, ha a dögunalom mellé nem párosulnak eszement marhaságok. Sokat nem törhették a fejüket, hogy hogyan támadjon fel a lány, felnyitották a koporsót, volt egy földrengés és egyszer csak életre kelt. Egyébként hihető az is, hogy a kriptában veszélyes hulladéklerakó van. Miért nem egyből kiégett fűtőelemeket tárolnak ott? Vagy atomrakétákat? Az se lett volna ennél nagyobb ökörség.

A zombilány változatos módszerekkel gyilkol, mindenkit két ujjal öl meg, és általában nyakon szúrja őket. Üvölt a filmről, mekkora képzelőerővel rendelkezhettek a készítői. A kedvenc jelenetem, mikor Barbara és férje a kastély udvarán kiszállnak a kocsiból, sikoltozást hallanak, a nő elszalad a hang irányába, a férfi pedig még tíz percig nyugodtan kotorászik az autóban.

Elég fárasztó azt látni, hogy egy lány a falunapról hazaszalad, majd mikor kb. húsz másodperccel később Helene bekopog, már hálóingben nyit ajtót. Nem is tudom, mit csodálkozok, elvégre Superman is a ruhája alatt tartotta mindig a szuperhős szerkóját, lehet a francia lányoknak is ez a szokása.

Majd miután egy hülye indokkal lerángatja a kis csajt a kriptába, ahelyett hogy leszúrná, úgy bevagdalja a hasát, ahogy egy cserkészgyerek a szalonnát a tábortűznél. Ráadásul Catherine-t két gyilkosság közt megszállja a kis angyal és nem akar többet ölni, csak nyugalomra és a kényelmes kis koporsójára vágyik. Elég giccses.

A napszakok pillanatok alatt változnak, bemennek a villába fényes nappal, két perc múlva meg már vaksötét van. Két dologra tudtam csak gondolni: vagy ennyire igénytelen a rendező, vagy ennyire sűrűn volt 1982-ben napfogyatkozás.

Szegény élőhalott lányt játszó színésznőre maszkot se kellett rakni, önmagában is olyan csúnya, hogy minden igényesebb férfi elszaladna előle. Simán nyerne egy Cicciolina hasonmás versenyt, de azt is csak a 40-es kategóriában. Tehetséges lány, még egy frissen kiásott hulla is több életet tudna vinni a színészi játékába, mint ő. A másik két női főszereplő sem egy matyóhímzés és persze ők sem villognak színjátszás terén. Két pozitívuma van az egész filmnek: látunk benne két szép kendőzetlen női testet és a véres jelenetek elég fincsire sikeredtek. Igaz, a vér úgy néz ki, mint a falfesték, de ahogy az erekből sugárban spriccel, az hatásos.

Még a rémálmaimban sem akarok még egyszer találkozni egy ilyen pocsék filmmel, senkinek sem ajánlom, hogy megnézze. A francia horrornak fényes jelene van és ígéretes jövője, de a múltjára ez után a borzalom után nem vagyok kíváncsi. 2 pontot kap.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.