Újabb hét, újabb Teen Wolf rész és azt hiszem nagyon most sem lehetünk csalódottak, legalábbis egész gyorsan eltelt az a 40 perc és nem is nagyon unatkozhattunk. Végre megint volt farkas harc, de a nyomozgatás sem maradt el, sőt a szálak is egyre jobban összekuszálódnak, ami nekünk csak jó.

A tovább mögött spoileres írás következik.

Ez alkalommal ismét a rejtélyes druida kapta a főszerepet - legalábbis egyrészt - amivel nagy baj még nincs, de talán szépen lassan unalmassá válik, hogy mindig van három ember, akit meg kell menteni vagy, akinek az élete veszélybe kerül, kicsit néha úgy érzem, hogy kezdik ezt elnyújtani, de ez mondjuk még éppen a határ volt, hiszen a jó néger doktort rabolták el, aki ugye a farkas titkok nagy őrzője, egy másik orvost pedig megöltek a CGI lepkék, rajta már nem lehetett segíteni, de talán ahhoz már hozzászokhattunk, hogy ilyen neve sincs arcok elhullanak minden negyven percben.

Azonban most egy picit nagyobbat is megmertek lépni az írók - mondjuk túlzásba nem vitték - ugyanis Boyd halálát lelte, ráadásul a dolog pont úgy jött ki, hogy Derek ölte meg, még ha nem is szabad akaratából, de ugye elvileg most már nagyobb vágyat érez majd arra, hogy legyilkolja a saját kis falkáját, meglátjuk, egyelőre eléggé zokogott.

Boyd halála mondjuk nem nagy veszteség - és bátorság az írók részéről - hiszen elég háttér ember volt, de főbb bandatagot már régen vesztettünk el és ennek valljuk be itt volt az ideje. A végén lévő megható jeleneten túl a mostani azért meglehetősen humorosnak szánt rész volt, ami engem mindig zavarba hozz, hiszen a Teen Wolf humora nekem sokszor Nickelodeonos, ez meg nem feltétlen jött be, de bevallom azért egyszer-kétszer mosolyogtam - na nem a Lydiás jeleneteknél, ő továbbra is irritál.

Scott barátunkról kiderült, amit már sejthettünk, hogy real-alfa és az meg csak 100 évente van egyszerre és vak farkas valószínűleg nem is Derekre, hanem Scottra pályázik. Ha ez nem volna elég, hősünk szerelmi élete is bimbózik, legalábbis volt egy szekrényes affér, amiből mondjuk már megint kinőttem, meg Allison egyébként se hinném, hogy csinos - max ha rászokna valami zsírosra azt hízna picit - de gésa ruhában meg plána fura. Na mindegy.

Argent nagypapi ismét kapott pár perc játékidőt - és kezdem azt hinni, hogy tényleg nem halt meg csak én valamiért úgy emlékszem - most a tésztaképű Allison is meglátogatta és a huncut öregnek még mindig vannak titkai. Azért bízom abban, hogy nem viszik túlzásba a szerepeltetését, mert amilyen öreg, annyira idegesítő.

Jövőhéten újabb kalanddal haladunk tovább és reméljük ennél rosszabb nem lesz, hiszen az elmúlt két felvonás egészen tűrhetőre sikerült, a druidás szál pedig abszolút érdekes - nekem jobban is tetszik, mint a hülye alfa-falka, akik annyira rejtélyesek és furfangosak, hogy néha saját magukon is túljárnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.