6 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Tremors készítői megcsinálják a film folytatását és habár Underwood leköszönt a rendezői székből, azért az írói csapat megmaradt, sőt mi több egyébként az egyik forgatókönyvíró S.S. Wilson vette át a direktori feladatokat.

Időben néhány évvel az előző rész története után járunk, hogy pontosan mennyivel az nem igazán derül ki, de nem is igen fontos. Az ott megismert két főhősünk Valentine és Earl már nem együtt lógnak, előbbi megházasodott és így el is tűnt, csak egyszer-kétszer utalnak rá szóban, míg Earl láthatólag megpróbálta meglovagolni az akkori hírnevet, sajnos nem sok sikerrel. A föld alatti szörnyes videójátékok, képregények és különféle kütyük jogdíjából egy fittyinget sem látott, abból a kis pénzből pedig, amit kapott egy struccfarmot szeretett volna nyitni, de ez is kudarcba fulladt, mert a madarak nem igen akarnak kis struccokat csinálni.

Ekkor jön a megkeresés, mely szerint Mexikó munkát ajánlott Earl-nek, ugyanis a Közép-Amerikai országban ütötték fel fejüket a drabálok (akik ezt a nevet kapták időközben), és mivel főhősünknek jócskán van tapasztalata az ilyen állatok kiirtásában ezért pénzt ajánlanak neki a szolgálataiért.

Earl eleinte vonakodik, hiszen a francnak van kedve ismét a rémálomhoz, de aztán egy kis rábeszélés hatására úgy dönt mégiscsak belevág a kalandba, hiszen a pénz sosem árt.

Folytatás a tovább mögött.

Láttam egyszer a Napkeltében, vagy valami ilyesmiben.

A sztori ezen része tehát nem rejt magában túl sok újdonságot és igaz ez a produkció elejére is. Earl és új pajtása Grady belevetik magukat a vadászatba, majd mivel nehéznek ítélik meg a helyzetet a jó öreg militarista Burt-öt is bevonják a buliba.

Ami jó, hogy ezen lépésnek köszönhetően két régi karakterünk is visszatér, ám de míg Burt a korábbi színvonalon teljesít, addig Earl mintha megkopott volna. Azt hiszem mellőle nagyon hiányzik Kevin Bacon Valentine-ja és talán ez az egyetlen dolog, amitől a második rész gyengébbre sikerült. Legalábbis szerintem! Bár azért láthatunk új ötleteket és izgalmakat a folytatásban.

A legnagyobb ezek közül az, hogy kedvenc drabáljaink, úgy féltávon átváltoznak és az óriás kukacból egy újfajta szörny jön létre, ami habár kisebb, de nem kevésbé vérszomjasabb és az is biztos, hogy több van belőle.

Jól sikerültek az új lények, sőt őszintén szólva talán még izgalmasabbak is, mint a föld alatt közlekedő elődjeik. Lehet őket szeretni és a kivitelezésük sem borzalmasabb társaikénál.

Talán mégis csak hasznomra lehetsz. Amíg téged zabálnak, addig lesz időm meglépni.

Új szereplőink közül talán csak két nevet említenék. Az egyik a már szóba jött Grady, őt Christopher Gartin játssza, aki talán már feszegeti az idegesítő majomság határait, de mondjuk Kerekes József hangja nyerő választás volt neki. Remek szinkronszínész.

Másik új, ügyeletes női szereplőnk Helen Shaver, aki a Poltergeist sorozatból lehet ismerős, de ott volt a Bűvöletben, a 1979-es A rettegés házában és a Fekete mágiában is. 

Szóval jó kis rész ez is. Vannak benne ötletek és jóságok, viszont Kevin Bacon nekem eléggé hiányzott, de ennek ellenére is adnék 7 pontot, mivel nekem tetszett az, amilyen irányba elindultak a drabálokkal, na meg továbbra is az egyik kedvenc gyerekkori filmemről van szó.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.