Takács Tibor az a fajta rendező, akinek majdnem minden filmje egy rakás szemét, de a szórakoztató fajtából. Legújabb munkája is egy "rendkívül izgalmas tudományos fantasy", nagy pókokkal, New Yorknak álcázott bolgár filmstúdióval és egy ex-pornósztárral. Nézzük is a történetet!

Bulgáriában...akarom mondani a Nagy Almában járunk, ahová becsapódik egy orosz műhold. De nem az átlagos fajtából, hiszen ilyen űrlény DNS-el kezelt pókokat szállított, azok viszont túlélték a zuhanást és szépen szaporodni kezdenek New York metróhálózatában. Lassan a hadsereg is megérkezik a helyszínre, de hiába, a nyolc lábú fenevadak egyre többen vannak, egyre nagyobbak és ami már végképp beteszi a kaput: még okosak is. 

Ennyi lenne nagyjából a sztori, de persze helyet kap benne még egy elvált apuka, annak a felesége és gyermeke, így akik nem a rohadt nagy szörnyekre kíváncsiak, hanem a Barátok közt szintű drámai vonulatra, azok  is örülhetnek. Nem is kicsit, mivel a játékidő huzamosabb részét ez a töketlenkedés teszi ki, tehát főszereplő apukánk próbál helytállni, mint szülő, az exét is szeretné újra "behálózni" (milyen szellemes), azaz megkapjuk a szokásos sablonokat. Emellett a tudósok és hadsereg is elég sokáig nem csinálnak semmit, csak osztják az okosságokat a címszereplő fenevadakról, aztán annyi.

Folytatás a tovább mögött.

De még mielőtt megijednétek, hogy ez egy unalmas szösszenet, megnyugtatnék mindenkit, mert ahogy eltelik a játékidő fele, beindulnak az események. Először is elkezdenek randalírozni a pókok, majd később egy nagyra nőtt királynő is előkerül, úgyhogy akadnak itt igazi izgalmak is. Sőt, ahhoz képest, hogy ez egy elég alsó kategóriás bugyutaság, a pókok egész nézhető megjelenítést kaptak, még a felhőkarcoló méretű dög se sikerült olyan rosszul. Bár, volt min spórolni, például a helyszíneken. Ahogy már említettem, a sztori New York belvárosában játszódik, de a készítők nem bíztak semmit a véletlenre, így az összes fontosabb helyszínt egyetlen egy bolgár stúdió alakít. Mit ne mondjak, nagyszerű. 

Aztán vannak még itt színészek is, hát róluk nem nagyon lehet mit írni. A maguk módján elvegetálnak, de egy efféle B-szörnymozi esetében nem is szabad óriási alakításokat várni. Egyedül Christa Campbell felé volt egy olyan elvárásom, hogy szabaduljon meg a ruháitól, hiszen egykor csak pornóval kereste a kenyerét, de sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mindent összevetve, ez egy totál átlagos, néhol unalmas szörnyes móka, egész tűrhető látvánnyal. Őszintén szólva, Tibi bátyánktól én picikét többet vártam, ott van például a Gyilkos kígyó, ami egy veszettül szórakoztató agyatlanság, egy ahhoz hasonló ökörségnek jobban örültem volna, mint egy ilyen sótlan, se íze, se bűze vacaknak. Sebaj, azért a nagy B-mozi rajongók tehetnek vele egy próbát, mert egy nézést megérdemel, de utána hamar elfelejtődik.

Értékelés: 5/10

Játékidő: 89 perc
Rendező: Tibor Takács
Forgatókönyvíró: Joseph Farrugia
Szereplők: Patrick Muldoon, William Hope, Christa Campbell

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.