Egy ideje már szemezgetek a The Ghostmaker című filmmel, hiszen az imdb-s 5 körüli pontszám elég biztatónak tűnt, így marhára itt volt az ideje, hogy magam is rávessem fürkésző tekintetem erre a produkcióra.

Nos így utólag azt gondolom, hogy azért nem kellett volna ezt elkapkodni, mert habár a The Ghostmaker nagyon rossznak semmiképpen nem nevezhető, de elég középszerű, sőt talán annál picivel gyengébb alkotás, legalábbis, ami a történetet és a színészeket illeti. Nézzük is azt a sztorit.

Adott egy Kyle nevű fiatal srác, aki egyetemista, de mellette melózik is, mivel szüksége van a pénzre, no nem a mindennapi kenyérre és szódavízre, hanem drogokra, ugyanis már most is tetemes tartozása van, így mindenképpen kell neki a zöldhasú. Egy lomtalanítás során aztán egy érdekes koporsóra bukkan, amelyet az elhunyt tulajdonos felesége szerint a legjobb lesz, ha mielőbb megsemmisít, mivel ördögi tárgyról van szó.

Kyle persze szarik a figyelmeztetésre, haza viszi a ládikát, megtakarítja és úgy dönt, hogy feldobja az internetre, valaki biztos lecsap rá és zsíros kis összeget fizet majd érte. Legalábbis a kezdeti terv ez, ám de aztán barátunk rájön, hogy valóban egy értékes, tulajdonképpen felbecsülhetetlen tárgy birtokába jutott, ugyanis a koporsót a középkorban tervezték, a megalkotó célja pedig az volt, hogy a szerkezet segítségével megtapasztalhassa a szellem létet.

Kyle is cimborái persze csak hamar kipróbálják a "dobozt" és a testen kívüli élményt illetve az azzal járó korlátlan szabadságot. Csak, hogy hamar a fejükbe száll ez az egész, a dolgok eldurvulnak és már nem csak jó pofa szórakozásra akarják felhasználni a koporsót, hanem aljasabb célokra is.

A tovább mögött folytatom.

Ez eddig azt hiszem elég jól hangzik, bár valószínűleg a tapasztaltabb horror nézőkben megszólalt egy vészcsengő, hogy: "ja, nem rossz, de biztos valami sablonos baromság sül ki belőle". A vészcsengőnek pedig rohadtul igaza van, mivel ezek után egy meglehetősen unalmas és buta filmet kapunk.

Kezdjük ott, hogy karaktereink meglehetősen egy síkúak. Tulajdonképpen négy ember körül forog a történet Kyle, Sutton, Platt és Julie körül, utóbbi egyébként Klye barátnéja, míg előbbi kettő haversrác.

Julie egy tipikus sablon karakterek, Platt egy síkú mint egy füzetlap, Kyle és Sutton pedig idióták és abszolút unszimpatikusak. Ebben mondjuk nagy szerepe lehet az őket élet keltő színészeknek, hiszen mind J. Walter Holland, mind pedig Aaron Dean Eisenberg elég rosszul teszi, amit tesz. Utóbbiról ez főleg elmondható, egyszerűen ripacskodásnak éreztem, amit csinált.

Mondjuk gyorsan hozzá tenném azt is, hogy az egy dolog, hogy a színészek rosszak, de a karaktereikről is hasonló minősítésben lehetne nyilatkozni, hiszen Sutton egy tolószékes kis geci, míg Kyle-lal kapcsolatban a különbség csak az, hogy tud járni, de ugyan ki szurkolna egy drogos majomnak - még akkor is, ha a játékidő alatt véghez visz egy jó tettet. Ez ugyan kevés.

A speciális effektek viszont nem voltak rosszak, a testen kívüli bóklászás is egész jól lett megvalósítva, viszont, amit nagyon sajnáltam, hogy a néha felbukkanó CGI "szörny" pofa nem kapott túl nagy szerepet. Sőt azt vártam volna, hogy az ő irányába mozdul el a sztori, de meglehetősen háttérszereplő maradt. Mondjuk ez olyan szempontból talán nem volt akkora nagy baj, hogy ő viszont elég hülyén lett összetákolva.

Ennél a pontnál mondjuk talán szóba kell hoznom, hogy 1 millió amerikai dollárból készült a produkció, ami mondjuk nem low budget, de nem is túl nagy összeg, tehát ehhez képest talán jól gazdálkodtak, legalábbis a megvalósítás tekintetében, ugyanis ügyesebb színészeket és egy tökösebb forgatókönyvet is összedobhattak volna, mert tényleg kiszámítható és vérszegény az egész.

A vérszegénységet egyébként komolyan is kell venni, elvileg az Államokban R-es besorolással ment a film, de nem teljesen értem, hogy ebben mi is volt durva, így visszaemlékezve semmi ilyesmi nem rémlik.

A forgatókönyvet egyébként Scott Svatos és Mauro Borrelli jegyzi, utóbbi a rendezői feladatokat is ellátta és ha azt nézzük tapasztalt úriemberről van szó, legalábbis jó néhány nagy produkció létrejöttén munkálkodott, illetve anno a Haunted Forest-et is ő rendezte.

A The Ghostmaker sajnos nem túl acélpacis, egynek elmegy, de elég lájtos és könnyen felejthető alkotás. Négy pontnál nem is tartom többre, bár a szívem mélyén valami hasonlóra számítottam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.