Annyira, de annyira borzasztó, hogy a hazai csatornákon, ha horrorról van szó, akkor általában csak gagyit kapunk, hiszen vagy az Asylum és a SyFy-féle badarságokat vetítik előszeretettel a csatornák, -amivel mondjuk még nagy bajom nincs is, mert azokat a produkciókat szeretem- viszont ezek mellett, amit még kapunk az A Halál szelencéjéhez hasonló gyenge, sablonos szarságok. Persze tudom, hogy a pénz az úr, és a Cinemax, valamint az HBO kivételével nem igazán engedhetnek meg a csatornák maguknak drága horrorfilmeket, viszont az olcsóbbak között is van jó, ebben biztos vagyok, ennek ellenére mégis a szart kapjuk.

A Halál szelencéje remekül beáll ebbe a sorba, mondjuk szarnak nevezni talán túlzás lenne, de egy edzettebb horrorrajongó csak legyint az efféle próbálkozásokra.

Történetünk főhőse 3 fiatal, két srác és egy leányzó, akik régóta nagyon jó barátok már, sőt egy főiskolán is tanulnak, ami csak még jobban összekovácsolta őket. Egy nap aztán a fő főhősünk Jim az egyik internetes adok-veszek portálon egy igen érdekes ajánlatra bukkan: lehetősége nyílik egy szellem megvásárlására, dobozostól.

A lehetőség igen nagy, a licitálók száma pedig csekély, Jim így hamar boldog tulajdonosa lesz az említett léleknek. Barátai és legbelül talán Jim se igazán hisz ebben az egész szellemesdiben, de amikor a doboz megérkezik és kinyitják furcsa dolgok történnek: hőseink kívánságai teljesülni kezdenek, azok pedig, akik ártanak nekik, elkezdenek hullani.

Jim egy kis nyomozás után rájön, hogy a szellem-történetnek a fele sem tréfa, a dobozban tényleg egy lélek lakozott, egy rég elhunyt ír lány, Katie Malone szelleme, aki a család szentségét mindennél fontosabbnak tartja, miután pedig Jim ellene fordul úgy érzi, bosszút kell állnia a srácon és kispajtásain.

A tovább mögött folytatom.

Ugye hányszor és hányszor láttuk már ezt. Vagy legalábbis valami hasonlót. Nehéz is elhinni, hogy 2010-ben még van az a producer és filmgyártó, aki 1 millió dollárt feccöl egy ilyen történetbe. Az alapsztorin túl persze a történet lefolyását is könnyen kitalálhatjuk, tehát meglepetésre ne igazán számítsunk, minden úgy történik, ahogy mi azt már az első 10-20 perc során elkönyvelünk magunkban.

Az R-es besorolás ellenére sajnos a halálnemek sem igazán emlékezetesek vagy durvák. A szellem jelenlétére sokszor csak az utal, hogy színészeink össze-vissza dobálják magukat, ami 2010-ben szerintem megint gyenge, bár egy buta CGI-s megoldásnál nyilván okosabb.

Vért sem sokat láthatunk, legalábbis én ezzel feldobnék egy ilyen ócska sztorit, de ezt a készítők nem gondolták így, tehát ebbe bele is törődhetünk gyorsan.

A film vége egyébként talán egy picit izgalmas - de tényleg kiszámítható - és ott talán egy-két ijesztőbb pillanat is akad, de nyugi, nem fog senki maga alá bogyózni.

Szereplőink szintén inkább a gyengébb kategória képviselői, bár egy "nagy" név akad Dean Cain személyében, aki mondjuk nyúlfarknyit szerepel csak és tényleg más kérdés, hogy a Superman sorozat rajongóin kívül ismeri-e úgy igazán valaki is őt - bár nyilván az Államokban azért nagyobb név.

A rendezést Carlos Ramos Jr. vezényelte, akinek debütáló nagy filmje volt A Halál szelencéje, a nem túl agyas forgatókönyvet pedig ő és Mark Onspaugh írta, akinek a nevéhez fűződik a 2007-es Flight of the Living Dead című zombifilm is, ami mondjuk történetében talán nem volt sokkal értékesebb, de mégis jobban sikerült, mint ez a próbálkozás.

4 pontot adnék erre a filmre, ajánlani pedig igazán csak azoknak tudnám, akik még csak kóstolgatják a horror műfaját és szeretik a tini főszereplőkkel készült lájtosabb darabokat. Viszont, aki már jó néhány horrort maga mögött tud, az talán inkább ne tegyen próbát ezzel a filmmel, mert jobbat is talál.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.