Az elmúlt hetekben és hónapokban továbbra is kerestünk új szerkesztőket a blogra, leginkább ajánlók írásához és ez mit sem változott, továbbra is várjuk a jelentkezőket, első sorban egyébként az ősszel startoló sorozat "hogyvolt" bloggereknek örülnénk, viszont most nem is feltétlen ez a lényeg, hanem hogy DxNxLx személyében új szerkesztőt köszönthetünk a blogon, aki leginkább horrorfilm ajánlókkal veszi ki részét a blog életéből.

Elsőként egy francia filmet hozott Nektek, amelynek a különlegessége, hogy horrornak nevezni túlzás, viszont egy misztikus és azért egy picit horrorisztikus témával is bír, de át is adnám a szót. - Csabi87

Ha sötét képi világú, komor,  de ezekkel együtt is elgondolkodtató és igényes filmre vágyik az ember, legtöbbször leginkább a 90-es, vagy még inkább a 80-as évekig kell visszamennie a keresésben, azon belül is olasz és francia területeken érdemes vadászni. Kétségtelen, hogy a későbbiekben is készültek, vagy napjainkban is akadnak ezekhez hasonló kiváló filmek, de akkoriban valamit nagyon eltaláltak az európai filmesek és írók.

Ennek az időszaknak a szülötte ez az Alain Delon főszereplésével készült produkció is, ami szerintem az egyik legjobb rendezéssel büszkélkedhet ebből a stílusból.

A történet nem túl komplikált, ez nem is baj, a látvány és a sztori összhangban van egymással, egyiket sem akarták a másik rovására túlerőltetni, még ha a képek kicsit komolyabb szerepet is kaptak.

Jean Diaz animációs filmeket készít, akinek a munkájára nem más figyel fel, mint maga a kaszás! A kisfiát válás miatt egyedül nevelő férfi, éppen Daviddal tart haza az iskolából, amikor az úton szó szerint közbeszól a halál. A gyerek túléli az autóbalesetet de kómába esik, Jean pedig műtét közben életét veszti. A lelkéért személyesen megy el a csuklyás boszorkány, ahogy a filmben többször is nevezik, és egy alkut ajánl neki, miszerint el kell készítenie azt a filmet amelyet már maga is régóta tervezett , de mégsem kezdett neki sosem, cserébe a fia életben marad. A férfi belemegy a dologba (szó szoros értelmében kezet rá módon, ami a film egyik legemlékezetesebb jelenete), és a halál kvázi irányító központként szolgáló épületében fogva tartva, el is kezdi a munkát. Mikor azonban szembesül az igazi indokkal amiért az alkotásnak el kell készülnie, rátalál az általa mindig is létezőnek gondolt átjáróra élet és halál között, amivel talán nem csak a saját és fia menekülését biztosíthatná, hanem az egész világét.

Folytatás a tovább mögött.

A cselekményről röviden ennyit érdemes elmondani elsőre, bár a vége innen talán már sejthető, még tartalmaz érdekes momentumokat.

Vannak dolgok amiket mindenképpen ki kell emelni, az egyik ilyen a készülő film, amibe többször is bepillantást nyerünk, és ezek a jó időben adagolt animációs részek még különlegesebbé teszik az alkotást, főleg ami a hangulatot illeti. Jean elképzelése szerint ugyanis az erőszak iránti emberi közöny erőteljes képi bemutatásának hatására, megszűnhet a világban minden nyomorúság. Csakhogy a halálnak, mint egy idő után kiderül, erre a filmre egy világvége forgatókönyvhöz van szüksége. Talán a világban már annyi az erőszak, hogy maga a halál sem tudja követni, csak egy ember, aki benne él, ami fura egy elgondolás, de a maga módján lehet benne valami.

Fontos megemlíteni apa és fia szoros kapcsolatát, leginkább amiatt, mert sok produkcióban szokás emiatt felesleges szülők közötti konfliktusokkal idegesíteni a nézőt, itt viszont ilyet nem kapunk, enyhe ütközés csak a gyerek és az anyja között van, de ez sincs hatással a történetre.

A kaszást külsőre az átlagos ábrázolásnak megfelelően lehetne leírni, de az összkép messze jobb mint más filmekben, szinte már csak az ő karaktere is el tudná vinni a hátán a darabot Úgy érzi, minden szálat és minden emberi sorsot ő irányít, és teszi mindezt olyan ellentmondást nem tűrő stílusban, amitől igazán kirázza az embert a hideg. Tökéletesen leköti a néző figyelmét. Nem tudom milyen lehet az eredeti hangja, pótolni is fogom ezt a hiányosságot, de a magyar telitalálat!

Sok üzenet értékű mondat hangzik el a szereplőktől, de ezeket sem szájbarágósan oldották meg az alkotók, hanem csak finoman adagolva, inkább azt szeretnék elérni, hogy ezeket a nézők maguktól fogalmazzák meg.

Érdekes dolog még, hogy a halál halad a korral, fejlődik ugyanúgy mint az emberek, a legmodernebb technikával van felszerelve, és ez mégsem hat nevetségesen! Ha valaki azt mondja nekem még a megtekintése előtt, hogy ezt meg tudták oldani anélkül, hogy nevetségessé váljon a dolog, és semmit nem veszít ettől a sötét atmoszférából, valószínűleg csak egy legyintéssel reagálok rá. De nemhogy megoldották, még logikusnak is érzem dolgot!

Nem mindenkinek nyeri el a tetszését az Átjáró élet és halál között, erre szerintem egyrészt a sajátos légkör, a technikai megoldások, vagy a lassúság adhat okot, de ezek megítélése elég szubjektív dolog. Másrészt viszont itt van még a  színészi játék, amikben sajnos bőven van hiba, még a főhőstől is, de leginkább az anyát és a gyermeket megformáló színészek kiválasztása nem sikerült valami jól.

Mindent összevetve, aki szereti a komor hangulatú, igazi európai stílusú misztikus filmeket, érdemes egy próbát tennie vele, nálam egy nagyon erős 8 pontot mindenképpen megérdemel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.