Kanadai poszt-apok film, kis költségvetéssel. Ajajjj. Picit megijedhetünk, főleg ha felnézünk az imdb-re és megpillantjuk a hármas körüli pontszámot. Őszinte leszek én sem bizakodtam! Sőt! Viszont az a helyzet, hogy a film összességében nem is olyan rossz. De nagyon fontos, hogy ehhez végig kell néznünk, ami azért egy kis kitartást igényel, mivel nem titkolhatom el, hogy bizony akadnak unalmas részek dögivel.

De nézzük előbb a sztorit: Már bőven benne járunk a bajban, mint egy elszórt mondatból kiderül, legalább egy hét telt el azóta, hogy valami járvány ütötte fel a fejét és a világ megváltozott. Egy család életét követhetjük nyomon, akik amolyan hagyományos módon: anya, apa, fiú, lány felállásban próbálják meg átvészelni a tragédiát. Mivel az emberek valamilyen rejtélyesnek tűnő módon baromi erőszakosak és ahelyett, hogy összefognának, inkább csak ártanak egymásnak, ezért hőseink úgy döntenek, hogy a legjobb az lesz, ha elhagyják a várost, mint az Edda és vidéken próbálnak szerencsét. Ebben mondjuk nagy szerepe van abban is, hogy harmadik fiúk egy messzi helyen él, oda szeretnének elutazni és meggyőződni arról, hogy vajon tényleg él-e még vagy a járvány áldozatainak számát gyarapítja.

A kis család először egy autóval vág neki a nagy útnak, azonban később egy szerencsétlen incidens után gyalog, az erdőn át kénytelenek folytatni az utat, ahol viszont nem lehetnek biztonságban, hiszen nem elég, hogy néhány őrült is garázdálkodik a fák közt, még fura hangok és zajok is kísérik minden lépésüket, amelyektől könnyen az őrület szélére sodródhat bárki.

A tovább után folytatom, igyekszem nem spoileres lenni.

Bár ez utóbbi ígéretem egy picit nehéz betartani, de tényleg megpróbálok lehetőleg árnyalt maradni.

A The Collapsed hozzávetőlegesen olyan 150 ezer dollárból készült, amely jócskán meglátszik rajta. Kevés szereplőnk van, ők se feltétlen jók, bár talán nem is a jóságukkal van a gond, hanem számomra egyszerűen nem volt szimpatikus a család és nem túlzottan féltem, hogy "jaj mi lesz ha meghalnak". Ezzel mondjuk különösebb gond nem is volna, ha nem szerettek volna a készítők egy kis drámai felütést is adni ennek a filmnek, ami mondjuk poszt-apok esetén nem is nagy hülyeség. Viszont nem tudom, hogy van-e, aki szimpatizál a négy tagú családból akárkivel is: apuka nem rossz arc, de nem az a hős típus, anyuka sokat nyavalyog, a fiú túl okos, a lány meg randa, kutya meg nincs.

Az olcsóság miatt a jeleneteink nagyrészt az erdőben játszódnak, ott ingyen lehet kamerázni gondolom, de ezzel egyébként különösebb gond nincs is. 150 ezerből nem várhatunk elhagyott várost, meg káosz hangulatot. A baj talán inkább az volt, hogy sok helyen unalmas a film és az első órahosszát jórészt azoknak tudnám ajánlani, akik szeretnek túrázni, mert hogy hőseink is ezt csinálják. Mennek, pihennek, esznek, majd megint mennek, na meg persze közben dumálnak. Nem túl izgi. Mondjuk azért néhány izgalmasabb pillanat akad, de ezeket meg nem mutatják nekünk rendesen be.

Ezek abszolút a film hátrányai, viszont ami a produkció mellett szólhat, hogy a fényképezés egész jó. Mondjuk tény, hogy az operatőr vágóképeknél már unásig ismétli azt a módszert, hogy először azt látjuk élesben, ami hátrébb van, majd azt, ami előrébb. Nem tudom erre mi a szakszó (élesítés-életlenítés?), de az biztos, hogy a végére már baszottul unalmas, de még mindig jobb, mintha lassításokkal volna tele a produkció.

A befejezés miatt ellenben valóban érdemes rászánni azt a szűk másfél órát a The Collapsed-re, mivel az utolsó 20-25 perc jól eltalált és tetszetős és igazából a korábbi dolgok is értelmet nyernek, amelyek akkor hülyeségnek tűntek. De pssztt, tényleg nem akarom elbaszni a film élményt, mert ez a produkció csak emiatt értékelhető.

A rendezői teendőket egyébként Justin McConnell látta el, akinek egy 2002-es próbálkozást leszámítva ez volt az első nagy filmje, horror szinten pedig mindenképpen. A forgatókönyvet is ő írta, míg a főbb szerepekben John Fantasia (Exit 13), Steve Vieira, Anna Ross és Lise Moule (Awakening, Van Gore) látható.

El is érkeztünk a pontozáshoz, ami esetünkben érdekes, mert az elejét elnézve az imdb-s pontozás egyáltalán nem lenéző, viszont a vége nekem nagyon tetszett és felhúzta az addigiakat, így 5 pontot adnék is a The Collapsed-nek, bár azért egy szigorúan egyszer nézős darabról van szó.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.