Nagy örömmel ültem neki ennek a filmnek, már csak a címe miatt is. Imádom a pánik gombokat. De szerintem ezzel mindenki így van. Meg kell őket nyomni, hogy megtudjuk mi történik, mondjuk általában sajnos semmi olyan, amire a legmerészebb álmainkban gondolnánk. Ha nem nyomhatom meg a pánik gombot, akkor már bepánikolok, így onnantól kezdve biztos nyomós indokom lesz rá tehénkedni. Éljenek hát a pánik gombok, meg a piros gombok... ezeket egyértelműen nyomogatásra teremtették.

A filmmel kapcsolatban viszont csalatkoznom kellett, nem sok köze van a pánik gombhoz, igazából maga a szó is egyszer a film végén hangzik el és lehet bennem van a hiba, de nem értettem miért ez lett a címe, ennyi erővel a Zöld fű címet is kaphatta volna, mivel zöld fű is látszik néhol a játékidő során (bár lehet, hogy nem is). No de mindegy.

Nézzük inkább miről is szól ez az angol filmecske, ami egész érdekes témát boncolgat, még hozzá a közösségi oldalak probléma körét. Ugye újabban csak úgy hódít ez az őrület, ami leginkább a facebookre korlátozódik itthon, de hát azért ne feledkezzünk meg a nevetségesen mindent lekoppintó, partra vetett halat játszó iwiw-ről, meg a többi, talán kevésbé használt oldalról sem.

Ezeknek az oldalaknak szerintem kétségtelenül van előnye, de sok hátránya is. Lenyomozhatnak, nyomon követhetnek, meghalhatsz. Picit persze túl dramatizálva, bár tény, hogy történtek sajnos ilyen esetek, tehát a horror/thriller filmeknek ez egy egészen jó táptalaj.

Így gondolták ezt a Panic Button készítői is, akik 4 olyan embert helyeztek történetük középpontjába, akik aktív használói egy ilyen angol közösségi oldalnak. A történet szerint egy játékra választják ki őket, amelynek a végén nyerhetnek sok szép dolgot, viszont ugye vannak szabályok és feltételek, amiket el kell fogadniuk. A játék azonban hamar átfordul egy picit bizarr dologba, ugyanis kínos kérdések, kínos feladatok várnak a játékosra, illetve a helyzet előbb utóbb elkerülhetetlenül bedurvul, míg nem számunkra is kiderül, hogy mi folyik itt. Ezt a vége dolgot most azért szándékosan nem lőném le.

A téma kétségkívül jó, hiszen ezzel szinte könnyedén el lehet adni egy filmet, mert ebben élünk és ugyan kinek nem jutott már az eszébe hasonló. Viszont azt éreztem, hogy maga a kivitelezés nem sikerült túl jól.

Talán picit a színészekkel is gond van, de mindinkább egy-két jelenettel volt problémám. Teszem azt az első feladat, ahol a 4 játékosnak kérdésekre kell válaszolniuk, majd szembesítik őket azzal, hogy hazudnak, nagyképűek és hasonlók... ez a jelenet tovább tart, mint amennyire jó és inkább egy picit szenvedésként éltem meg, mint hogy a karakterek megismeréseként. Egyébként is, nem annyira jó fejek a karakterek, hogy megszeressük őket. Főleg mivel egyik se őszinte, érdek emberek és püff... jó az egyiknek van egy gyereke... de őt is csak emiatt kedvelhetjük, önmagában nem túl pozitív jellem. 

Amikor a dolgok picit eldurvulnak és képbe kerülnek a barátok, ismerősök, az egészen jó, de valami ott is hiányzott. Illetve a vége szerintem rém béna volt, gondolok itt arra, amikor magyarázatot kapunk a dolgokra, hogy ki és miért áll emögött a csúnya játék mögött. Olyan mondvacsinált volt az egész.

Egyébként jó párszor eszembe jutott a Fűrész is, picit arra is hajaz az egész, csak tényleg az egész a közösségi oldalak, mint az ördög műve téma köré helyezve. De ugye meg van, hogy diktál egy hang, hogy móresre akar tanítani és hogy bábként irányít.

Sajnos számomra nem működött maradéktalanul a film, voltak jó részek, jelenetek, de többször unatkoztam és érthetetlen logikai dolgokkal is meg kellett birkóznom. 

A filmet Chris Crow rendezte, akinek tavalyról a Devil's Bridge című thrillert köszönhetjük. A forgatókönyvet is Crow és még másik három kollégája írta, ennek fényében pedig főleg elég butára sikeredett.

A főbb szerepekben pedig Scarlett Alice Johnson (The Reeds), Jack Gordon (Wrong Turn 3.), Michael Jibson (A banki meló) és Elen Rhys (Boszorkányvadászat) látható.

Részemről ez egy 4 pontos darab, többet is ki lehetett volna belőle hozni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.