Annak idején 2011-ben Brett Simmons első egész estés horrorja a Husk az After Dark Horror Fesztivál kínálatát erősítette, de tényleg. Fura ezt a szót használni, hiszen az összeválogatott 8 film általában meglehetősen gyenge felhozatalt képviselt.

Simmons filmje mondjuk egy tűrhető B alkotás volt, ezt a színvonalat pedig az Animal esetében is sikerült átmenteni. Ez alatt természetesen azt kell érteni, hogy a történet egyszerű, mint a szorzó tábla - ott is a bármi szorozva eggyel rész - a szereplőink nem szégyenítenek meg atomtudósokat és kicsit olyan érzésünk lehet, hogy mind kisegítőt megjárt alakok, de azért az összkép is meglehetősen közepes.

Viszont van két előnye is az Animalnek. Ez egyik, hogy ha valaki a fentebb említett hibákon túl tud lépni, akkor a végeredmény szórakoztató és CGI-nek nyoma sincs.

De ne szaladjunk annyira előre, nézzük előbb a buta történetet. Adott egy 5 fős baráti társaság, akik egy erdei kis túrára indulnak, majd jól eltévednek a rengetegbe, aminek következtében a naplementét és azt azt követő időszakot is a fák közt élik meg.

A baj csak az, hogy az éjszakai állatok egyáltalán nem Bambikból és kedvesen szöszmötölő ízeltlábúakból állnak, hanem akár veszélyes fenevadak is lakozhatnak ott. Olyan lények, amelyekhez képest a vaddisznó, a medve és a farkas is maximum kismiska státuszt érhet el.

A sok fogú és randa lény pedig hússal táplálkozik, ha egy mód van rá akkor emberekével, hiszen imád a csúcsragadózónak vélt kétlábúakra vadászni.

A jó hír, hogy igazából az a bizonyos vadászat viszonylag hamar beindul, így nem kell sokáig elviselnünk az amúgy picit bután megírt párbeszédeket. Mondjuk megúszni nem fogjuk, mert néha az örökös pörgést ellensúlyozandó kapunk egy pár indokolatlan beszélgetést és információt, de egye fene, ezt máshol is pont így csinálják.

A másik aprócska gond egyébként pont ezzel van. Thommy Hulson és Catherine Trillo forgatókönyvírók nem akartak nagyot álmodni és inkább innen-onnan nyúltak és hegesztették össze az alapokat. Ebben az egyetlen szomorúság, hogy de tényleg nem adtak bele semmiféle anyait vagy apait. Pedig nem is olyan régen hasonló filmként felidézhetjük A dögöt, ami szintén nem volt nagy eresztés és a jól ismert témát járta körül, viszont mégis érdekesen és viccesen tette ezt. Az Animalnek viszont ez nem sikerül, mondjuk nem is próbálkozik vele.

A karakterek szintén buták, ahogy azt egy ilyen filmnél megszokhattuk, téblábolnak és néha elhullanak, de ugye ezt sem kell túlgondolni. Nem is tették.

A már említett CGI mentesség viszont hatalmas pozitívum. Kicsivel több vért mondjuk elbírt volna a produkció és a zabálás közbeni kamerarángatások sem okoznak örömet, de kis pénz, kis foci. Ettől függetlenül azért a szörnyből szerencsére egész sokat mutatnak és egy ilyen B-közegben úgy gondolom, hogy ez rendben is van. Ahogy a forgatókönyvbeli butaságokkal sincs túl nagy probléma, hiszen a történet nem igazán ül le és nem hagy unatkozni.

Az én ízlésemet egyébként pont sikerült eltalálnia Brett Simmonsnak és az előzetesekhez képest is azt hiszem, hogy egy kicsivel jobb végeredményt produkált - már csak azért is, mert ott úgy tűnt a lényt bújtatni fogják.

6/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.