Különös gyilkossági eseményekről szólnak a hírek. Egy férfi embereket gyilkol meg, és meg is eszi őket. Will Graham nyomozó ez ügyben nyomoz, el is látogat a méltán híres pszichiáterhez, Dr. Hannibal Lecterhez, hogy megvitassa vele, hogyan is képzeli el a gyilkos profilját. Közben rájön hogy ez teljesen ráillik a doktorra, és nagy küzdelem árán, de elfogja Lectert, és börtönbe zárják. Kezdődjék is a film.

Graham a Lecter-ügy után visszavonul az FBI-tól, hogy nyugodtan élhessen családjával. Az állományba azonban visszahívják, mert ismét felütötte a fejét egy sorozatgyilkos, aki a Fogtündér névre hallgat.

Mivel nagyon lassan haladnak az ügy felgöngyölítésével, Graham bár nem szeretné, mégis Dr. Lecter segítségére szorítkozhat csak. A doktor bár nem készségesen de segíti a nyomozást, miközben egy időben hátráltatja is. Graham mindent meg akar tudni a gyilkos viselkedéséról, kilétéről, Lecter pedig mindig csak ezekre utaló mondatokat árul el neki, hogy gondolkozásra késztesse a nyomozót.

Folytatás a tovább mögött.

Önmagában az a cselekményszál, hogy Lectert letartóztatják, és elkapják, kitenne egy teljes, igazán izgalmas filmet, de itt körülbelül a film első néhány percében látjuk ezt. A hangsúly a doktor és Graham kapcsolatán van. Teljesen érthető, ha egy rendőr képes majdnem ugyanúgy gondolkozni mint egy gyilkos, ha a tetteket nem is követi el, csak egy gyilkos logikájával lehet rájönni, mit is akarhat az elkövető és ez alapján elkapni.

Graham mindent megtesz, kockáztatva a családja életét, hogy elkapja a Fogtündért. A Lecterrel való beszélgetései mind-mind remekül ábrázolják, hogy mennyi mindent tud nyújtani egy elkövető a rendőrségnek, hisz rengeteg információval rendelkezik, amit Lecter játszadozva ad csak át Graham-nek.

Ugyanilyen szoros a kapcsolat Fogtündér és Lecter között is, amit nagyon ötletes módon oldanak meg. Miközben Lecter Graham kezére adja a Fogtündért, addig párhuzamosan a Fogtündér kezére adja Graham-et is. Ebben a filmben egyszerűen minden fontos szereplő jellemrajzát megismerjük, és a legnagyobb változáson maga a Fogtündér esik át. A kíméletlen sorozatgyilkos meg akar szabadulni a sárkány-énjétől. Meg akar változni valaki más kedvéért, mert szereti és megismerjük a múltját, mitől vált ilyen szörnyeteggé, valamint kiderül az is, hogy minden szörnyeteget lehet szeretni, és képes a változásra. Bár a Fogtündér imázsa a vége felé teljesen széesik, de javulni akar. Lecter ezzel szemben teljes hidegvérrel ugyanaz marad: egy stabil személyiség, aki a gyilkolásban és emberhúsevésben látja az élvezetet.

Remek jellemrajzokat mutatnak be az egész filmben. Mindenkit megismerünk, a végén pedig Graham ki is tudja játszani a Fogtündért, megismerve a személyiségét, és ez a kulcsa az egész filmnek. Az alapján tud egy embert legyőzni hogy ismeri a gyengeségeit, és a személyiségét a tettein keresztül, így kijátszható. Ehhez azonban tanulmányozni kell az emberi természetet, és a tettek jelentőségét, ismerni kell ki milyen kihatással követ el bizonyos tetteket, és ennek alapján lépni. Ezt mind Graham, mind Lecter remekül alkalmazza, Lecter doktor, mint pszichiáter teljes körű ismeretekkel rendelkezik e téren, Graham viszont a profilozás és nyomozás terén tett szert ilyen ismeretekre. ettől lesz igazán jó egy film, mikor ilyen eseményláncolatok teszik feszültté, és minden belső természeti tulajdonságot megismerünk, mi-miért is történik.

A filmben szereplő színészek egytől egyig kitűnő teljesítményt nyújtanak. Anthony Hopkins neve garancia a remek színészi teljesítményre, szóval nem is érdemes ezt tovább fokozni, ő Hannibal Lecter és kész, zseniális.

Edward Norton Grahamként igazi rendőrként viselkedik, valljuk be Norton nagyon jó színész, -itt lehet gondolni például a Harcosok klubjára is- ebben a filmben is megmutatja mire képes.

A Fogtündér, vagyis Francis megformálója Ralph Fiennes, aki személyes véleményem szerint, ebben a filmben alkotja élete egyik legjobb produkcióját, leszámítva A napfény íze című filmet, bár még van mit tőle pótolnom.

Mellettük még olyan színésznagyságok szerepelnek mint például Harvey Kietel vagy Philip Seymour Hoffman. Brett Ratner rendező bár inkább a vígjátékok és az akciófilmek terén mozog otthonosabban, ez a film kimagaslik a rendezései közül.

Egyszerűen látni kell, ahogyan a többi Hannibal filmet is, 9/10.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.