Amikor szóba kerülnek a karácsonyi horrorfilmek, akkor azt hiszem általában három cím biztosan elhangzik. Az egyik a Fekete Karácsony 1974-es változata, aztán valószínűleg a Szörnyecskék is felbukkannak, valamint a Silent Night, Deadly Night lehet a harmadik ilyen jellegű produkció.

Mindhárom alkotás esetében kijelenthetjük, hogy gyerekkorunk, fiatalkorunk nagy horrorjairól van szó, főleg az előbbi kettő esetében - bár a Szörnyecskék nem a legdurvább rémfilmek egyike, de azért horror.

Nem is tudom pontosan mikor láttam először a Silent Night, Deadly Night-ot, viszont annyi bizonyos, hogy jónéhány évvel ezelőtt volt, amikor még szinte csak ismerkedtem a horrorral és tetszett, amit láttam. Úgy gondoltam, hogy ha már az idei karácsony alkalmával írok róla, akkor felelevenítem az élményeket, hiszen mégis csak könnyebb dolgom lesz, de hibát követtem el, ugyanis a film számomra sokat veszített varázserejéből és talán picit még csalódtam is benne - meg magamban, hogy ez nekem valamikor olyan nagyon tetszett.

Történetünk főhőse egy Billy nevű srác, aki gyerekkorában elveszti a szüleit, igen szörnyű körülmények között: egy Télapónak öltözött alak mészárolja le őket, Billy és kistestvére viszont megússzák a dolgot. A srác azonban sehogy sem tudja magát túltenni a történteken, betegesen fél a Télapótól, aki egyértelmű, hogy megbünteti a rossz gyerekeket és valójában nem is olyan jó fej, mint azt sokan gondolják.

Időugrást követően aztán Billy hirtelenjében 18 éves lesz és egy játékboltban kap állást. Úgy tűnik valamelyest sikerült eltemetnie magában a szörnyűségeket és normális tagja lehet a társadalomnak, ám de a Karácsony ismét elérkezik, Billy pechjére pedig a játékbolt tulajdonosa pont őt kéri fel arra, hogy Télapónak öltözve szórakoztassa a gyerekeket. Eleinte úgy tűnik, hogy minden rendben van, ám hősünk agya gyorsan elszáll és teljesen azonosul karakterével és teszi, amit szerinte a Mikulásnak tennie kell: megbünteti a rosszakat természetesen halálos módon.

A tovább mögött folytatom.

Szűk másfél órás játékidőről beszélhetünk, aminek az eleje meglehetősen nyögvenyelős. Természetesen szükség van egy hosszabb felvezetésre, hogy megismerjük Billy-t, de érzésem szerint annyira elnyújtották az egészet, hogy csak na. Az eleje nyilván kellett, illetve, illetve a 18 éves Billy-re is szükségünk volt, de a közte lévő rész, amikor az árvaházban láthatjuk véleményem szerint abszolút felesleges volt. Mondjuk tény, hogy a '80-as években nem volt jellemző a kapkodás a slaserek esetén, de ez így akkor is sok volt, helyette kaphattunk volna több öldöklést.

Gondolom a cél az lett volna, hogy szépen bemutassák nekünk, hogy történhet az, hogy egy vidám kis család gyermekéből szörnyű gyilkos lesz, hiszen erre a szálra volt felfűzve az egész sztori, de elég gyengének éreztem az egészet.

Szerencsére a produkció második felében azért beindulnak a gyilkosságok és néhány emlékezetes kivégzést is kapunk, de azért sajnos itt is akadnak szürkébb megoldások.

Meglehetősen sok cicit láthatunk, amivel mondjuk nincs baj, csak ha ezek helyett egy izgalmasabb megvalósításra mennek rá, akkor talán a horrorkedvelők is boldogabbak lettek volna, de ezt azért ne vegyétek nagyon nagy panasznak, helye van ennek minden slasherben.

A rendezést egyébként Charles E. Sellier Jr. vezényelte, akinek első és egyetlen horrorja volt a Silent Night, Deadly Night és ez néhol talán érződik is.

Tény, hogy a '80-as években virágzott a slasher és mindenféle témában igyekeztek elkészíteni egy-egy alkotást, így természetes volt, hogy gyilkos Télapóra is szükség van és ezzel csakis egyetérteni lehet, ugyanis, mint a bevezetőben említettem én is szerettem ezt a filmet, viszont most újranézve nem nyerte el a tetszésemet. Vontatott volt, picit üres és talán eléggé szájbarágós.

5 pontnál nem is adnék rá többet, viszont azt jelezném, hogy azért Karácsony tájékán érdemes elővennünk ezt a régebbi produkciót, hiszen ilyenkor igazán hangulatos tud lenni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.