A bolygó neve: Halál (1988) - Aliens
Magyar Aliens képregény hétvége
Ez a képregény több okból is nagyon közel áll a szívemhez. Az egyik, hogy életem második horrorfilmje volt még kisiskolás koromban A bolygó neve: Halál és jó pár évig a legnagyobb kedvencem is. Nagyanyámnál egy nap többször is képes voltam megnézni videón.
A másik pedig a képregény szerzője. Gyermekkorom első képregényeit a Fülesben nézegettem hétről hétre. A 70-es évektől kezdve a padlásunkon volt minden száma, ott nézegettem naphosszat őket (a szöveg környezete lehet félreérthető, még csak 25 vagyok). Fazekas Attila rengeteg történetet rajzolt meg, köztük is a Cherubion volt a kedvencem, óvodás koromban ebben a történetben olvastam el életem legelső szavait. Ő rajzolta az Aliens-t is James Cameron filmje alapján.
57 év mesterséges álom és űrbéli bolyongás után rátalálnak Ripley fedélzeti tisztre, a Nostromo egyetlen túlélőjére. Hitetlenkedve hallgatják a meséjét a szörnyről, ami a hajó legénységével végzett és közlik vele, hogy az általa emlegetett bolygón hosszú ideje emberi kolónia él. Pár hét múlva megszakad a kapcsolat és egy katonai hajóval Ripley-t küldik kideríteni az okát. Mikor a planéta közelébe érnek, akkor kelnek fel a hibernátorokból, mi is itt kapcsolódunk be a történetbe. A telep közelében leszállva csak egy ürességtől kongó, sav marta állomást találnak, ahol se földi, se idegen életnek semmi nyoma. Egyedül egy sokkos állapotban lévő kislányt találnak. Miután Bishop beüzemeli a központi számítógépet, a telep tervrajzain megtalálják, hol vannak a lakók. Ugyanis mindegyikükbe jeladót építettek. A zsoldosok elindulnak feléjük, de ekkor elszabadul a pokol…
A folytatást a tovább mögött találjátok.
1988-ban jelent meg ez a történet a Sikerfilmek képregényben sorozatban. A füzet másik felében szintén Fazekas Attila rajzolta Terminátor található. Sokkal rövidebb, mint a film, és nincs jelenetről-jelenetre részletezve, de ez az egyik legnagyobb erőssége. Mint fentebb említettem, nem a mozi elejétől követjük nyomon az eseményeket, így a film eleji dögunalmas részeket ki is hagyjuk. Elég gyorsan ugrik a cselekményben egyik kép a másikra, így sokkal pörgősebbé és izgalmasabbá teszi az olvasást. A nagy mennyiségű szöveg miatt mégsem éreztem azt, hogy bármiről is lemaradtam volna, a szerző remekül eltalálta a szövegek és rajzok arányát. Se nem sok, se nem kevés. Tökéletes. A rajzok realisztikusak, főleg a szereplők arcai. Kitűnő másai az 1986-os filmben szereplő színészeknek. Igaz, fekete-fehér, de én életem végéig se fogom megunni ezt a stílust.
Egy-két eltérésre viszont felfigyeltem, bár el tudom képzelni, hogy ezek szándékosan nem egyeztek a filmmel. Az egyik, hogy az életben maradtak közt Hicks helyett Quick tizedes szerepel. Hicks a képregény elején és végén is megjelenik, de a kettő közt nem. A másik pedig az, mikor Vasquez és a hadnagy felrobbantja magát a filmben. Itt Vasquez Hudson-nal együtt hal meg.
Mindezek ellenére még 24 év után is kellemes kikapcsolódást nyújt és félretéve minden elfogultságomat is egy 9 pontot minimum megérdemel.
Az alábbi linken letölthetitek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
thatrugreally tiedtheroomtogether 2012.12.09. 21:14:35