Hölgyek, Urak azt hiszem hírem van. Nagyon ritkán fordul elő, hogy 10 vagy hogy 1 pontot adjak egy filmre. 10-es már ugye volt A cápa részéről, amivel kapcsolatban mondjuk vállalom, hogy elvakult és túlértékelt, de tényleg imádom, szóval elnézést.
Na de most, meg van az első 1 pontosunk is. Tényleg ritkán teszek ilyet, mivel azt gondolom, hogy az összes filmben akad valami, amitől szerethető lesz, vagy egy jó megoldás, amire akkor is emlékszem, ha maga a film pocsék volt, vagy legalább vannak jó csajok és így összejön egy ketteske. Az Uncharted esetében ez mind hiányzik és habár van, ami talán pozitívum, de akkor se volt pofám jobbat adni erre, mint ami.

Hogy miről is van szó? Nos adott egy dokumentumfilmes csapat, akik valami jaguáros témában akarnak forgatni, ezért repülőre szállnak és odamennek a jaguárhoz, mert ugye az meg nem tud repülni. Ám de útközben valami gond adódik, ezért kényszer leszállnak egy kis szigetre, ahol aztán rejtélyes dolgok történnek. Elvileg. De ez egy hatalmas hazugság. Nem történik ott szinte lószar se.

Mindezt egyébként eleinte úgy tálalják, hogy azt hihetnénk, egy footage filmet kapunk, bár csak hamar kiderül, hogy ez csak kis részben igaz, hiszen ez a valami nagy részt hagyományos felvételekkel operál.

A tovább után pedig jön a panasz áradat.

750.000 dollár, elvileg ennyi pénzt áldoztak erre a filmre. 750 ezret. Na most, ezt a pénzt adományozhatták volna a beteg gyerekeknek, a pandáknak vagy el is égethették volna, nyilvánvalóan mindegyik hasznosabbnak számít, ugyanis az Uncharted az a film, ami mellett még az Asylum-os srácok is kihúzhatják magukat, hogy igen, mi fasza filmeket csinálunk.

Mivel is kezdjem, a jóval vagy a rosszal? Nézzük először azt, ami talán jónak nevezhető, ez a lista úgyis elég kurta.

A fényképezés található ezen az oldalon, amitől mondjuk nem fogunk elájulni, de a film egészét elnézve, ez még tűrhető, nyilván nem a kamerarángatós részekre gondolok, hanem a maradékra. Az egy átlagos pontot még megérne. 
Valamelyest ide tartozik a helyszín is, néhol szép helyeket láthatunk, bár többnyire egy baromi kopár és gazos szigeten dolgoztak, legalábbis a felvételek tanulsága szerint, de az is lehet, hogy nem hozták ki belőle a maximumot, azon se lepődnék meg.

És akkor jöjjön a feketeleves.

A forgatókönyv szinte biztos, hogy tananyag, az Így ne írjunk forgatókönyvet elnevezésű kurzuson. Egyszerűen el nem hiszem, hogy erre volt az a hülye, aki pénzt adott, jó mondjuk elég baráti vállalkozásban készült indie filmről van szó, de akkor is, ennél egy mikróba izgalmasabb és most nem túlzok.

A néha felcsendülő gitárszóló egyszerűen idegölő, a szex jelenetnél viszont már nem csak gitár hanem még több hangszer próbálja ölni az addig még megmaradt agysejteket. Igen, mert bizony szexjelenet is van, ami a film mélypontja, giccses és szar és igazából nem vetem meg az ilyet, de minek az oda? Nyilván a picit villanó cici miatt. Na és ha már cici, akkor egyszer egy random csöcspárral is találkozhatunk, ami szintén indokolatlan, habár mellettük szól hogy szépek, a tulajdonosuk fejénél mindenképpen.

A szereplőkről szintén nem sok jót tudnék írni, nem ügyesek, amikor pedig valami drámai rész van, akkor legalább annyira hitelesek, mintha egy babzsák volna ott helyettük. 

A problémák fő részét tehát ezek képezik, de nyugodtan szót ejthetünk a zseniális párbeszédekről, amelyeket valószínűleg egy kis óvodás írt, vagy a logikátlan hülyeségekről, amelyek sorát talán a repülő nyitja, ami látszólag 4 személyes, de ők hatan vannak, vagy hogy napok telnek el láthatóan, a kaja pedig már az elején hiánycikk (nem úgy a főszereplő hajzseléje), de azért végig kitart. De megemlíthetjük azt is, hogy a szörnyeknek hitt izék elől a repülőbe menekülnek, gondosan bezárják, hol ott annak a zuhanáskor az egész szélvédője (vagy minek nevezik azt repülőkön) kitört. Hát kurva biztonságos.

Jézusom mennyit írtam, mi? És talán még most is sorolhatnám azokat a tényeket és pillanatok, amelyek miatt ez a film egy szar és egyszeri nézésre se ajánlott.

A rendezést Frank Nunez vezényelte, bár nem lepődnek meg azon sem, ha kiderülne, hogy végig aludt.
A forgatókönyvet pedig John Fuentes vetette monitorra. 

A főbb szerepekben pedig Elizabeth Cantore, Demetrius Navarro (187), John Hillard (True Blood) és Erin Howie (Dead & Deader) bohóckodik.

Az imdb tanulsága szerint horrorfilmről beszélhetünk, de ennek ne higgyetek, nem az (a minimális véres jelenetek is egyszerűen nevetségesek). 
A filmet pedig messziről kerüljétek el, nem szoktam ilyet tanácsolni, de most muszáj megtennem. Csak remélni tudom, hogy van, akit sikerül megmentenem az örök kárhozattól.

Ja igen, a 1 pont le ne maradjon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.