Hű de iszonyatosan régen volt már interjú fordítás a blogon, viszont most újra jön egy, még hozzá egész érdekes és aktuális dologgal kapcsolatban. Jövőhéten indul az Oren Peli nevével fémjelzett The River című sorozat az ABC-n.

Pelivel a fearnet.com-on készült egy exkluzív interjú, ennek a fordítását olvashatjátok, az interjú második fele a tovább után található.

 

 

Hát nem sokára megtudjuk. De azért ez nem teljesen olyan, mint a hasonló típusú filmek, mert itt ez a show része, úgy értem profi operatőrök munkáját láthatjuk, akik a filmbeli dokumentumfilmes csapat munkatársai. Úgy hogy ez nem lesz olyan rázkodós. Olyan szépek a felvételek, mint amilyeneket a National Geographic-on látsz, vagy mint a Survivor-ben. Szóval nem hinném, hogy olyan szörnyű lesz. Szerintem ami egyedivé teszi ezt a sorozatot az az, hogy eléggé ijesztő lesz. Szerintem ehhez hasonló nincs az országos csatornákon. Kábelen persze akad horror sorozat, de országos csatornán hosszú ideje nem volt hasonló.

 

 

A pilotnál igen. Azon közösen dolgoztam a többi íróval, a válogatáson is részt vettem és a felvételeken is mindig ott voltam. Szóval odatettem magam. Viszont azután a show runnerek átvették a munkámat és amolyan kreatív tanácsadó lettem, így nem szükséges, hogy napi szinten részt vegyek a forgatásokon.

 

 

A pilotot Puerto Ricoban vettük fel, a többi rész viszont Hawaii-on készült.

 

 

 

Hát a sorozatban nem sok igazi vadállat van. Nagyrészük CGI. Az ijesztős részeknél pedig jobbára effekteket használtunk és az a helyzet, hogy igazán szörnyű dolgoknak tettük ki szegény színészeket. De azért néha megpróbáltunk igazi állatokkal dolgozni, de amikor nem ment, akkor kreatívnak kellett lennünk és a CGI-hez nyúltunk.

 

Nem mondanám, hogy gond volt ebből. A legnagyobb gond a csúnya beszéddel volt, erre figyelni kellett, sőt ki is kellett őket sípolnunk. Szóval ezen a téren feszegettük a határokat. Ami viszont az akciókat illeti az elején megkérdeztük az ABC-t, hogy mennyire mehetünk el, esetleg kell-e visszább vennünk.
Igazából ez sosem a gore-ról szólt, sose akartuk ebbe az irányba elvinni a sorozatot. A feszültségre, a bizonytalanságra és a suspencere mentünk rá. Az ABC-nél pedig azt mondták, hogy ezzel nincs gond, hajrá. Az elejétől kezdve teljes vállszélességgel ott voltak mögöttünk. Tudták, hogy valami igazán újat szeretnénk csinálni és ahelyett, hogy visszatartottak volna, inkább segíteni próbáltak.

 

 

Nem igazán, hiszen a formátum tulajdonképpen ugyanaz, ha filmet csinálsz, ha pedig TV-be forgatsz. Az áldokus megoldás egész nagy szabadságot hagy, másrészről viszont akad is vele néhány probléma. Tudnod, hogy az adott pillanatban valaki egyáltalán miért ragad kamerát, hogyan vegye fel a történéseket, milyen szögből, de mindezt úgy, hogy tényleg dokumentumosnak hasson. Ezeken a dolgokon elég sokat kell agyalni. Arról is meg kell győzödnöd, hogy hitelesnek tűnjön az egész. Az operatőr nem tudja, hogy mi fog történni, de számítania kell rá. Tulajdonképpe fel kell készülnie. Amikor történik valami akkor készen kell állnia, akkor is ha meg van ijedve. Van is ebben egy kis ellentét: elindult valami ijesztő történés és nektek fel kell fedeznetek, hogy pontosa mi az.

 

 

A párbeszédeknél nem, de az előadás mód az elég szabad volt számukra. A rendezőnek nagyon együtt kellett dolgoznia velük. Néha 10-12 kamera is ment egyszerre, a színészeknek pedig igazából fogalmuk sem volt arról, hogy éppen filmezik-e őket, vagy hogy egyáltalán melyik kamera megy. Itt nem az volt, hogy X-ből Y-ba kellett menniük. Ez több volt annál, mint hogy egy jelenetbe végig kell menni egy adott útvonalon és ennyi. Egy részről a színészeknek tetszett ez a szabadság, de néha meg eléggé megvoltak ijedve, mert tényleg fogalmuk sem volt arról, hogy mi következik és ez merőben eltért attól, amit eddig megszoktak. Izgatottak voltak emiatt, másrészt viszont néha már idegessé váltak. De összességében azért nagyon szerették és élvezték ezt az egészet.

 

 

Igen, akadtak ilyen részek. Volt, hogy tartották a kamerát és ha már ott volt miért ne rögzíthetett volna? Néhány rész pedig egész jól sikerült, ezeket persze felhasználtuk.

 

 

Nem pontosan tudom, de ha tudnám se mondhatnám el.

 

 

Nem vagyok nagy szakértője ennek, de úgy tudom, hogy ez az egyik legdrágább TV műsor a mostaniak közül. Szerintem a show megéri a pénzét. Valós helyszíneken forgattunk, ha kellett a vízben forgattunk, rengeteg őrült effektel és vizuális effekttel dolgoztunk, ehhez pedig pénz kell.

 

 

Igen. Az egyik legnagyobb különbség az időbeosztásban van. A film gyártása során általában egész sok időd van, hogy kitaláld a dolgokat, hogy átnézd azokat, esetleg újra forgass ezt-azt. A TV-ben minden sokkal gyorsabb. Igazán a toppon kell lenni. Nagyon kevés idő jut az előkészítésre és egy profi csapat kell, hogy minél pörgösebben haladjon minden. Amint egy résszel kész vagy már jön is a következő. Tulajdonképpen 11 naponként egy minifilmet kell megcsinálnod. 

A másik nehézség az hogy igen csak kreatívnak kell lennie a történet mesélésnek, hiszen nagyjából 45 perced van minderre. Bár ezzel szemben viszont azért egy egész évadod van arra, hogy mindent elmesélj. Minden karakternek, kapcsolatnak, konfliktusnak sok ideje van arra, hogy fejlődjön, viszont nagyon okosan kell döntened ezekről, hogy mire mennyi időt szánsz és azt is előre kell látnod, hogy mi is fog így kikerekedni az adott évadból.

 

 

Van már néhány ötletünk.

 

Nem tudom. Szerintem az elmúlt néhány évben úgy alapból kezd feléledni a horror. Azt gondolom, hogy az emberek még nem teljesen tudják miért is van ez. A kábelen eléggé tolták a pénzt ebbe és el is értek egy bizonyos közönséget. Bízunk abban, hogy az országos csatornánál is hasonló lesz a helyzet.

 

 

A Dexter igen, de nem igen van időm tévézgetni.