A kevesebb néha több. Nem tudom ki találta ki ezt a bölcsességet, de tény, hogy néha igaz. Filmek esetében is, például a Hé, haver, hol a hullád? esetében biztos. Majd két órahossznyi játékidővel nézünk szembe, amit én soknak tartok, annak ellenére, hogy a film tetszett, de mégis baromi hosszú.

Történetünk egy Bart nevű katonáról szól, akit Irakban lelőnek és meghal, viszont a temetése utáni éjszakán életre kell és ő van a legjobban meglepődve, hogy egy koporsóból kell előtörnie. Rohan is legjobb barátjához (aki meghúzta a srác "volt" csaját, tehát tényleg jó fej), ahol elsőre az ijedtség a jellemző, majd megörülnek, hogy bizony itt egy második esélyről van szó.
Bizony ám, de hamar kiderül, hogy a második esélyt Bart, már vámpír formában kapta (na nem kell arra a gonosz, hegyes fogú, napfénytől olvadó fajtára gondolnunk, mivel Bart vicces vámpír, többnyire), amivel pedig a vérivás is, mint olyan együtt jár.

Hőseink ezért úgy döntenek, hogy elkezdik eltakarítani a söpredéket és gonosz bűnözők vérét használja majd Bart a feltöltődésre. Na ja, csak, hogy ezután még kapunk egy-két (nem meglepő) csavart. A továbbiakban picit elképzelhető, hogy spoileres leszek.

Tehát az ötlet azt hiszem tök jó és ha eddig nem derült volna ki, egy horror-vígjátékról van szó, legalábbis a film határozottan így indul, bár a végére egy picit elveszti ezt és mindinkább véressé és komollyá válik, no nem olyan Szijjártó Péternyire komollyá (jó, tudom, ő is mókás), de tény, hogy a vége már-már hangyabokányit nyomasztó. 

Rendben is volna ez, de valahogy mégis fura az összhatás. A haver csakhamar szintén vámpír lesz, amin azt hiszem nem lepődünk meg és baj sincs vele, viszont az is kiderül, hogy a kinyírt áldozatok is visszatérnek. Igazából erre is végig lehet számítani, de annyira picit foglalkoztak ezzel, ezt például sajnáltam, mert érdekelt volna ez az összecsapás még ha ez egy picit sablonosan is.

A poénok többsége egyébként jó, bár van, amelyik nem kifejezetten eredeti és ismerős lehet máshonnan, de ezzel szerintem nincs is különösebb probléma.

A filmet D. Kerry Prior írta és rendezte, második rendezése ez a film, viszont meg kell említeni, hogy speciális effektesként sok ismert horrorban részt vett, például Az elveszett fiúkban, vagy a Rémálom az Elm utcában 3. és 4. részénél.

A főbb szerepekben pedig David Anders (Vámpírnaplók, Children of the Corn), Louise Griffiths (Az ördög széke), Jacy King és Chris Wylde látható.

Összességében azért azt kell mondanom, hogy a The Revenant (bocs, de nem szeretem ezeket a "már bevált filmek címet ellopjuk és úgy adjuk el a filmet magyarul" dolgokat) egy remek horrorvígjáték és azontúl hogy elég hosszú lett, nem igazán lehet belekötni, korrekt iparos munka, jár is neki a 7 pont.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.