A dolog (2011) - The Thing
John Carpenter 1982-es filmje A dolog, azt hiszem az évtized egyik kiemelkedő darabja volt, ráadásul még most is maradéktalanul megállja a helyét a horrorfilmes palettán. Viszont mint minden ilyen film esetén, előbb-utóbb felmerül a remake gondolata, ami aztán vagy jól sikerül vagy nem. Ezt a produkciót viszont részben elkerülte ez a csúfság és remake helyett egy előzményfilmmel lepték meg a rajongókat. Persze ha jobban belegondolunk ez akár egy remake is lehetne.
Az 1982-es részben ugye az amerikai bázison járunk, ahova a lény már eljutott, még hozzá egy norvég táborból, egy husky formájában. Ennek alapján pedig egyértelmű, hogy az előzmény film csakis arról szólhat, hogy mi történt egészen pontosan a norvégok (norvégek!) táborában. A Carpenter-féle változatban persze részben láthatunk dolgokat (haha), legalábbis végeredményt, a pusztítást, illetve a felfedezett űrhajót is, azonban a 2011 verzió még jobban igyekszik válaszokat adni nekünk.
A történet itt is viszonylag gyorsan beindul, pár norvég kutató éppen kutat, amikor rábukkannak a jég alatt rejtőző űrhajóra, mindezt egyébként elég látványosan, járművestől egy hasadékba zuhanva teszik. Aztán persze amerikai kutatók is megjelennek a színen, akiket úgy hívnak a helyszínre, hogy a szakértelmükkel segítsenek az északiakon. Itt egy kis csavart is kapunk a korábbi filmhez képest, ugyanis főhősnőnk nem Kurt Russel lesz borotváltan, hanem egy paleontológus asszonyság, aki nagyon érti a szakmáját, ezért is őt kéri fel az amerikai csoport vezetője, a bácsi akinek a szeme se áll jól. Őket egyébként még pár amerikai emberke egészíti ki, hogy a szörny nagyobb számú ember mennyiséget tehessen el láb alól a folytatásban.
A kutatás aztán annak rendje és módja szerint meg is kezdődik és ahogy azt kell csak hamar kiderül az is, hogy a lény még korántsem végezte be.
Igazából sok meglepetést nem tartogat a film, hiszen aki látta a '82-es részt az tudja, hogy mire kell számítani és ebből a szempontból a séma szinte ugyanaz: a lény kitör és mivel bárkinek az alakját képes felvenni ezért bárkiben ott lehet.
Olvastam egyébként pár korábbi interjút a készítőkkel, akkor ők azt ígérték, hogy egy lassabb, de feszes tempójú filmet fogunk kapni, én ezt nem éreztem így, nem gondolnám, hogy lassú lett volna a tempó, habár a feszesség valóban meg volt. De ez jól is van így.
Külön jó, hogy tényleg előzmény filmet kapunk, hiszen ugye megtudjuk, hogy az űrhajó, hogy került a felszínre, illetve az előző részből (mármint ugye készítés szerinti sorrendben) ismerős kétfejű lény is szerepet kap ebben a filmben.
Az viszont talán picit szomorú, hogy a végkifejlettel szintén tisztában lehetünk, bár ehhez képest egy pici csavarféleséget azért talán kapunk.
Érdekesség, hogy ugye Carpenter egyáltalán nem számolt női karakterekkel, ezúttal kettőt is kapunk, a főhősnénit, illetve a norvég táborban is akad egy nő. Mi következik ebből? A norvég nők tökösebbek. Egyébként picit fura is volt a női karakter, mert talán valóban hihetőbb, hogy egy ilyen expedícióra nem feltétlen küldenek ki hölgyeket és igazából a mostani néninek is epizód szerep jut és a nyivákoláson kívül nem sok mindent csinál... szóval nem értettem ezt pontosan. Viszont szerencsére a főhősnénink tökös, már már olyan Lady Gaga szinten, picit talán ijesztő is.
Annak ellenére, hogy a sztori azért nagy részt hajaz a "folytatásra" nem volt vele baj, hiszen valahol azért meg van a feszültség, én egy pillanatig nem unatkoztam és habár a történések egy részét előre lehet sejteni, azért nem vészes a dolog.
Viszont fura a speciális effektek kérdése, mert, hogy eltelt 30 év, a technika virágzik és ehhez képest annyival nem jobbak az effektek... sőt, voltak jelenetek, ahol kifejezetten rosszabbnak éreztem (pölö a helikopteren átalakuló bácsi esetében). Persze azért többnyire ezzel sincs baj, csak ez talán érdekes.
A rendezést Matthijs van Heijningen Jr.-ra bízták, akinek ez volt az első komolyabb munkája, jó mondjuk volt egy zenés film még 2004-ben, de azóta semmi.
A forgatókönyvet szintén John W. Campbell Jr. novellája alapján írták, ezúttal Eric Heisserer, aki a Végső Állomás 5. részét és az új Elm utcás filmet írta.
A főbb szerepekben pedig Mary Elizabetg Winstead (Fekete karácsony, Végső Állomás 3.), Joel Edgerton, Ulrich Thomsen (Hitman), Eric Christian Olsen, Adewale Akinnuoye-Agbaje (Lost) és Kim Bubbs látható.
Igazából azt gondolom, hogy ez a rész gyengébb volt, mint az eredeti, viszont nem volt mérhetetlenül szar és annak ellenére, hogy sok mindent kölcsönvett az '82-es filmből - ami egy előzményfilm esetében talán még jogos is - egy teljesen korrekt produkció. Izgalmas, űrlényes, véres és a CGI is csak egy picit lóg ki.
Részemről jár a 7 pont, mert egészen kellemeset csalódtam.
Ja igen, juhé találtam magyar posztert, ami nem tudom mennyire hivatalos, de fasza félre fordítás található rajta, mivel a Holtak hajnala rendezője Zack Snyder, akinek az ég világon semmi köze nincs A dologhoz (max annyi, hogy láthatta a moziban). Az eredeti poszteren a producer szó szerepel, ami meg igaz, hiszen a két filmnek akadnak közös producerei. Innen is gratula a fordítónak, ha hivatalos poszter akkor főleg ;)
Címkék: szörny lény 2011 földönkívüli amerikai film 7/10 ajánlók kanadai filmA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Cyril 2012.01.14. 14:14:14
10/7
