Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egyenesen át (1990) - Flatliners

Ez a film már régen ott pihent a "megnézendő" listámon, és nemrég a Lazarus-hatás kapcsán eszembe jutott, hogy hasonló a témája, és jó lenne megnézni. Most végre eljutottam odáig, és nem csalódtam. Nagyon sok horror-rajongótól hallottam már, hogy érdemes rászánni az időt erre a filmre, bár azt is mindenki hangsúlyozta, hogy nem fröcsög a vér, de attól még elég jó a para-faktor és a tanulság. Ezt ezennel megerősítem.

flatliners-1.jpg

Történetünkben adott egy fiatal orvosokból álló baráti társaság, akik mind megszállottan kutatják a halált és hogy mi lehet utána. Egyikük merész ötlettel áll elő: egy percig "odaát" marad, aztán a többiek segítségével visszajön, és talán megfejthetik a titkot.

Simán is megy minden, olyannyira, hogy egy kivétellel a társaság minden tagja kipróbálja az abszurd kísérletet. Ez egészen addig lelkesítő, amíg el nem kezdik őket kísérteni a múlt hibái, és az ezekkel járó bűntudat, ami igencsak látványos hallucinációkban ölt testet. Így hőseink igyekeznek megtalálni a megoldást, mielőtt túl késő lenne és végleg becsavarodnak a paranoiától.

flatliners-2.jpg

Joel Schumacher rendező (Elveszett fiúk, Összeomlás) felkarolt jópár, akkoriban még névtelen fiatal színészt, és milyen jól tette! A direktor az Elveszett fiúk forgatásán megkedvelte az ifjú Kiefer Sutherland-et (Tükrök, Életeken át, A fülke) és látott benne annyi fantáziát, hogy rábízza a főszerepet. Jól döntött, szimpatikus a srác, igaz kissé megszállott, de az alaptémához nem is nagyon lehet másképp közelíteni.

flatliners-poszter.jpgKevin Bacon (Hetedik érzék, Titokzatos folyó, Tremors) is remek választás volt, a 70-es években ragadt frizurát leszámítva, de ezt elnézzük, nem állt rosszul neki ez a rosszfiús imidzs. Valahogy még Julia Roberts-szel (Ocean's Eleven, Közelebb) is megbarátkoztam, pedig sosem voltam nagy rajongója (erről nem ő tehet, nincs különösebb oka). William Baldwin (Vírus, Lánglovagok) karakteréről az első benyomás után azt hittem, gyűlölni fogom, de hála égnek nem olyan rossz, mint amilyennek elsőre tűnik. Szegény Oliver Pratt-et (Ne szólj száj!, A szörny) azonban kicsit feleslegesnek éreztem, semmi érdemi szerep nem jutott neki a sztoriban. Mindenesetre ahhoz képest, hogy Peter Filardi-nak ez volt az első hivatalos forgatókönyve, amiből film készült, teljesen korrekt sőt nagyszerű és többször nézős alkotás született belőle.

Nem állítanám sziklaszilárdan, hogy horrorfilmről van szó, de egy nagyon erős, érzelmekkel teli, feszült, és igencsak elgondolkodtató thriller. A trancsírpornó szerelmesei nyugodtan kihagyhatják, de a kicsit nyugodtabb és nyitottabb lelkűeknek bátran ajánlom. Én attól tartottam, hogy kissé vontatott lesz, de tévedtem, a tempó kifogástalan, az információ jól van adagolva, a para-faktor kellemes, a szereplők is kedvelhetőek. Nincs felesleges máz, mindenkiről megtudunk annyit, amennyit kell, és ez pont elég, így van jól. Unalmas percek nemigen akadnak, nincs mellékvágány, szépen halad előre a sztori, nem lehet közben unatkozni (én egyszer sem néztem az órára közben és ez ma már nagy szó, főleg hogy egy majdnem kétórás filmről beszélünk). A lezárást ugyan lehetett volna még fokozni, de nekem így is nagyon tetszett, lehet izgulni rendesen.

Maga az alaptéma nagyon jó kiindulás, és ezúttal tényleg kihoztak belőle valami igazán jót, anélkül hogy bármilyen vallást vagy démont belekevertek volna. Hőseink tudományos szempontból akarnak vizsgálódni, bizonyítékokat szerezni, hogy van túlvilág, és ezért az életüket is hajlandók kockára tenni. Aztán ez kinek-kinek a maga sajátos módján sül el.

Nem lehet panasz a filmre, tessék megnézni, aki még nem látta, és érdekli a téma (és/vagy a szemtelenül fiatal angyalarcú Kiefer Sutherland). Tőlem kap egy erős 7/10-et.

Címkék: 1990 amerikai film 7/10 ajánlók

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr248267090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Syracuse 2016.02.21. 19:25:13

Addig egészen lelkes voltam, míg a Joel Schumacher névig el nem jutottam az olvasásban. Lehet, hogy vannak jó filmjei, de számomra megbocsáthatatlan, amit a Batman-univerzummal tett.

GinnyWinchester 2016.02.21. 22:48:22

@Syracuse: Ohh... a Batman-filmeket pont nem láttam tőle (még). Annyira rosszak lettek? o.O /Csak a Tim Burton és a Nolan-félékhez volt szerencsém eddig Batman-kategóriában./

mejicano (törölt) 2016.02.22. 08:28:27

Nem a Batman a lényeg - bár én szeretem - , hanem ez egy hatalmas film, jó szereposztással, és tényleg, még Julia Roberts sem zavaró

GinnyWinchester 2016.02.22. 14:47:06

@mejicano: Hála égnek egészen elviselhető karaktert írtak neki, úgyhogy le a kalappal. :D

Syracuse 2016.02.23. 12:33:59

@GinnyWinchester: A Mindörökké Batman még talán jónak is mondható, de a Batman & Robin rettentően hitvány, sokszor ki is hagyják a klasszikus Batman-filmek felsorolásából.

GinnyWinchester 2016.02.23. 20:59:25

@Syracuse: Így már rémlik valami, sok jót én se hallottam a Batman & Robin-ról. Pedig ez a film (mármint az Egyenesen át) tényleg elég jó lett, megéri megnézni. :)

mejicano (törölt) 2016.02.24. 08:11:41

Én speciel mindig utáltam Robint, mert egy kis buzi, és az a rész tényleg gáz, de a Macskanős is. Szóval a végén marad az első rész, ami jó :)

süti beállítások módosítása