Mivel nem vagyok egy nagy True Blood rajongó ezért semmiképpen nem Alexander Skasgard volt az, aki miatt a Hidden című filmre esett a választásom, igazából a klausztrofóbiás hangulat az, ami miatt próbát tettem a filmmel, illetve a meglehetősen pozitív kritikák is sokat nyomtak a latba. 

A Duffer testvérek alkotása egy érdekes ötlet, egy lassan beinduló történet, ami azért tartogat meglepetést és habár a forgatókönyv nem egy nagy eresztés, a színészi játékok és a hangulat egész sokat dob rajta, így egyáltalán nem lesz jellegtelen.

A történet az elején kissé kuszának tűnhet. Egy három fős család kerül a középpontba, apa, anya és a kilencéves kislányuk, akik a föld alatt, egy óvóhelyen élnek. Elmondásuk szerint a világból már nem maradt semmi, a felszínen mindösszesen a Breathers fedőnevet viselő rejtélyes, akikről nem beszélünk, lények élnek, ők pedig mindenkire vadásznak, aki él és mozog. Persze az óvóhely nem tarthat ki mindörökké, hőseink pedig 300 nap után úgy tűnik, hogy a felszínre kényszerülnek.

Lassan indulnak be a dolgok a Hiddenben, sőt igazából nem is horrorról van szó, ugyan akad benne egy-két véresebb jelenet, de inkább a thriller vagy a suspense jelzőket aggatnám a filmre, az első felére mindenképpen. A párbeszédek és a színészi játékok dominálnak, ezért is jó, hogy mindhárom főszereplőnk teljesen rendben van, jól teszik a dolgukat.

A fényképezés ötletes és mivel nagyrészt a bunkerben járunk ezért a bezártság érzet is hozzáteszi a magáét az élményhez. Ráadásul a félve emlegetett lények is alig akarnak előmászni a sötétből, nem sokat mutatnak belőlük. Ezt először a low budget javára írtam, viszont később azért kiderül, hogy nem feltétlen erről van szó.

A Hidden kvázi egy zombifilm is lehet, egészen érdekes megközelítésben, szakítva a klasszikus megoldásokkal és egyáltalán nem túlzásba esve a vérengzéssel.

Az utolsó félóra pedig azt gondolom, hogy azokat is kárpótolhatja, akik az elején kicsit unalmasnak találják a tempót. Korrekt alkotás, ami valószínűleg senkinél nem lesz az év filmje, de az alig 90 percet megéri egy esős délutánon, ha úgy sincs jobb dolgod.

6/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.