Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Elbocsátó szép szavak (2012) - Last Kind Words

Balszerencsémre volt alkalmam megnézni moziban a Fogoly című filmet, amiről reméltem, hogy Ryan Reynolds és Rosario Dawson miatt legalább egy kicsit jó lesz, de tévedtem. Viszont ott volt benne Alexia Fast, jelenlegi filmünk egyik főszereplője, és ő felkeltette a figyelmemet. Általa akadtam rá a Last Kind Wordsre

Történetünk főhőse Eli, egy tinédzser fiú aki szüleivel vidékre költözik a nagybátyja házába, és amikor elindul körbenézni a terepen, megismerkedik a nagyon szép, de még rejtélyesebb Amandával. Megtudjuk, hogy a srác családi élete nem éppen idillikus, így sokszor keres menedéket az erdőben, Amanda társaságában. Azonban a lány sem az, akinek elsőre látszik, és amikor Eli egy felakasztott holttestet talál az egyik fán, kezdi sejteni, hogy valami nem stimmel.

A háttérsztori egy kicsit bonyolult, csak a végén derül ki minden részlet, hogy ki kicsoda pontosan, és milyen szerepet játszott abban, hogy így alakultak az események. Különösebb spoiler veszély nélkül is elárulhatok annyit, hogy a nagybácsi karaktere jóval fontosabb, mint ahogy először tűnik, és Amanda sem az ártatlan szomszéd lány, akinek megtetszik Eli szép pofija.

Alexia Fast aranyos ebben a filmben és nem lehet panasz a játékára (nem mintha egy lenyűgözően mély karakterrel lett volna dolgunk). Utólag rájöttem, hogy nekem már a Fogolyban ismerős volt, és nem máshonnan, mint a szívemhez legközelebb álló sorozatból, az Odaátból (két részben is szerepelt: 1x15, 7x13). Viszont szerepelt többek közt a Fidóban, és a Horror mesterei sorozat egyik részében is. Brad Dourif neve minden horror fannak ismerős kell, hogy legyen, a Gyerekjáték filmekből mindenképp, hiszen ő adta Chucky hangját, de láthattátok az Ördögűző 3-ban, az Alien 4-ben, vagy Rob Zombie Halloween-filmjeiben is (meg persze a Gyűrűk Urában). Az ő karaktere már valamennyivel bonyolultabb, de attól sem kell hasra esni. A többiek nem nyújtanak semmi kiemelkedőt, még kedves főszereplőnk sem, meg se lepődik, miközben elég bizarr dolgok derülnek ki körülötte.

Különösebb baj nem lenne ezzel a filmmel, ha nem próbálnák többnek és másnak eladni, mint ami és amilyen valójában. Az előzetes és a poszterek is megtévesztőek. Egy csepp vér nem sok, annyi sem folyik el 90 perc alatt, de ez még nem is lenne baj, ha volna helyette bármi, ami csak kicsit is ijesztő hatást keltene. Elárulom, nincs ilyesmi. Van több olyan pillanat is, amiben volt potenciál, lehetett volna valamit kezdeni vele, legalább egy jump scare erejéig, de ezek is megmaradnak egy minimális feszültségi szinten. Mindig várod, hogy igen, most tutira történni fog valami, és nem, soha. Ha a végkifejlet kárpótolna minket ezért, akkor még ezzel is megbarátkoztam volna. És ugyan van egy kis csavar a sztori végén, de tényleg annyira "kis", hogy kiszámítható is, kárpótlásnak meg aztán végképp nem elég. Ezt a filmet horrornak eladni nagy átverés volt. Simán elmenne szerelmi és/vagy családi drámának is, abból a kategóriából is láttam már ütősebbet.

Egyszer érdemes megnézni, ha van egy kis szabadidőd. Pontozás ügyében egy gyenge 5/10 jár neki.

Címkék: 2012 amerikai film 5/10 ajánlók

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr447220065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.