Egy év telt el azóta, hogy a Pihenő a pokolban sárga autós szadista gyilkosa végzett Jesse-szel és Nicole-lal, akiknek eltűnése mélyen megrendítette az ismerőseiket. Rokonaik, különösen Jesse testvére, Tom, aki most ért haza - hallva a tragédiát - úgy dönt, bejárja az utat, hogy a páros nyomára bukkanjon. Vele tart a csaja, Marilyn és Jared is, mivel hogy Jared egyrészt bele van zúgva a már halott Nicole-ba, másrészt Marylin, ha már végre itt van a pasija, megy utána, akár a pokolba is…

A Winnebago lakóbusz az elmebeteg élőhalott családjával visszatér, természetesen nem csak ők, hanem a sárga autós tömeggyilkos is. Mindehhez továbbá hozzápárosul Jesse és Nicole szelleme is, hisz mint tudjuk az első részből, a szellemeknek van szerepük a pihenőhely egész létében. A trió neki lát hogy kutasson, meg is állnak a pihenőhelynél, ezzel pedig elkezdődik a véres káosz és az ámokfutás.

A film kezdetben egy síkon halad, majd két szálra bomlik, amikben enyhe drámát is vélhetünk felfedezni, majd a végére újra minden összeáll. Kezdjük a film jó tulajdonságaival, mert ez a kevesebb, és nem árt kiemelni ezeket. Az első 5-10 perce a lényeg, ez az, ami számít. Minden, ami miatt kérdőjelek keletkeztek az első rész kapcsán, ebben a pár percben úgy ahogy megkapjuk a válaszokat. Ki a sárga autós pacák, a lakóbuszban milyen az a család, ki az a fura beteg kis srác, aki a család tagja? Ha nem is teljesen világos válaszokkal szolgálnak, de igenis fontos momentumokat tartalmaznak a képsorok.

Innentől kezdve viszont minden szinte ugyanazon a forgatókönyvön alapszik, mint az első rész. Ugyanúgy elindulnak, megállnak, eltűnnek, kutatnak, vadásznak, küzdenek az életükért. De szinte minden esemény ami történt, megismétlődik, sőt, duplán: szex jelenettel nyitottak a párok, akkor itt is, sőt duplán is szerepel, természetesen meg kell állni a mosdónál, és pont be kell menni oda a nőnek, sőt az egyik srácnak is, így már duplán kezdődhetnek a szellemes történések. Dupla annyi szereplő, dupla annyi vérontás, ez már tényleg sokkal inkább egy trancsírozós filmre hajaz, eredetibb ötletek nélkül.

Hiányolom, hogy semmi újat nem tud felmutatni, sőt még idegesítőbbé is válik kicsit a szereplők miatt. Azt se mondanám, hogy karakterek életrevalóbbak lennének, mint az első részben. Jared kimondottan idegesítő, mindenben, nem sok keresnivalója van a képernyőn azon kívül, hogy így eggyel több emberből folyhat a vér. Marilyn egy fokkal már talpraesettebb, idegesítő ő is, de legalább képes pisztollyal fenyegetőzni. Ő rendelkezik a legnagyobb tudással, holott jellemben ez Tomra illett volna, mert így hitelesebb. De ő más érzelmi vonalat kapott, míg Marilynre vár a pokol bezárása. Megtudunk pár titkot is, ami kell még a történethez, de ez kevés egy erőteljes folytatáshoz.

A vége önmagában rejthet úgymond csavart, bár őszintén szólva ez is végig az elődjére hajaz. Mivel majdnem teljesen ugyanaz a két rész, leszámítva az apróbb titkokat, válaszokat néhány kérdésre, csak azok miatt van értelme megnézni. Akit nagyon érdekeltek ezek az apróságok, itt kapnak válaszokat, de csak akkor érdemes ezt a részt végig nézni, ha az első is tetszett, mert ez talán kevésbé fog tetszeni.

Akit a filmmel kapcsolatban kiemelnék, az Bear McCreary, azon kívül hogy ő komponálta az amúgy szerintem találó zenét a filmhez, ő felelős a The Walking Dead zenéiért is. 4/10.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.