A fantomlakó (2004) - El habitante incierto
Guillem Morales első nagy filmje még 2004-ben A fantomlakó volt, saját forgatókönyvvel. A rendező később a Júlia szeme című, talán még remekebb filmet is tető alá hozta, de az első próbálkozással sem vallott kudarcot. Szerethető produkció ez, ami közben nem árt figyelni, hiszen könnyen megkavarodhatunk, sőt talán ha figyelünk se teljesen sikerül feldolgozni, hogy ugyan mi a rák történt.
A sztori Félixről szól, egy építészről, aki saját maga tervezte luxusházában tengeti a mindennapjait, most már egyedül, ugyanis barátnőjével szakítottak. A ház kettőjüknek sem volt kicsi, így egyedül bőven el lehet benne veszni, hiszen akár egy labirintus is lehetne akkora. Egy ilyen épületben pedig nem is csoda, ha az egyedül lévő embert egy kicsit kirázza a hideg és hajlamos azt hinni, hogy valaki láthatatlanul ugyan, de ott él vele.
Félix eleinte úgy tűnik nem az a balfék, aki képes volna ilyesmire, azonban miután egy éjszaka becsöngetnek hozzá és egy férfi áll az ajtóban, aki a telefont szeretné használni - minden megváltozik. A tulaj néhány percre magára hagyja a rejtélyes idegent, miután pedig újra csatlakozna hozzá a férfinek se híre, se hamva, mintha a föld nyelte volna el. Félix először azt hiszi, hogy az úr telefonált, majd köszönés nélkül lelépett, viszont csak nem hagyja nyugodni a dolog, ugyanis olyan, mintha valaki lenne még rajta kívül a házban. Fura nyikorgások és zajok, neszezések járják át a házat és nagyon úgy tűnik, hogy egy fantomlakó hősünkkel együtt éli a mindennapjait, hiszen egy ekkora házban ez még reális is lehet.
Ebbe viszont áldozatként nagyon könnyen bele lehet őrülni, Félixnek pedig többnyire ez sikerül is.
Morales egy egészen biztató alapszituációval lök bele minket a hullámvasútba, ami valahonnan ugyan ismerős, de az Istenért nem tudok rájönni, hogy honnan. Ha valakinek van tippje, akkor kommentben megírhatja.
Hatalmas ház és hősünk nincs egyedül és lényegében szó szerint felemészti a lehetőség, hogy valaki, egy idegen, ott lapul a sarokban, az emeleten, a pincében. Ezt pedig remekül tálalja nekünk Morales. Kissé már-már abszurd humorba hajlik a történet ezen része is. A néha-néha felbukkanó exbarátnő és a kihívott rendőrök sem találnak semmit és csak hülyének nézik a srácot, mi pedig tudjuk, hogy valahol mégis csak neki van igaza.
A játékidő egyik fele tehát ezzel telik, míg akad egy második rész is, ami egy rendkívül jól adagolt csavar, ugyanis az áldozatból elkövető lesz, hiszen a meghülyülés következtében Félix is fantomlakó lesz egy idegen házban, az abszurd humor itt pedig még jobban kirajzolódik.
Persze nem is biztos, hogy ez humor, de valahol mégis megmosolyogtató, ami történik, ugyanakkor szomorú és ijesztő is egyben, de rendkívül jól mutatja be azt, hogy egy többnyire normális férfi, hogyan tudja elveszteni a józan eszét.
A karakterek természetesen nagyon jók, a helyzetek pedig néha tényleg helyzetkomédiába illenének, viszont mégis megmaradnak morbidnak, főleg a befejezést is figyelembe véve. A fantomlakó tehát egyáltalán nem vidám történet, de mégis szerethető és meg tudja ragadni az embert.
A karakterekről említettem, hogy jól megírtak, de ez lószart se érne, ha a színészek csapnivaló munkát végeznének, azonban ebben sem kell csalódnunk. A produkció abszolút üde színfolt a thrilleres palettán, ugyanis inkább odasorolnám, vagy a misztikus darabok közé, természetesen meglehetősen erős drámai felütéssel, ami uralja a játékidőt.
7 pontot mindenképpen megérdemel ez a remek munka, amit nagy kár volna kihagynod.
Címkék: 2004 thriller 7/10 spanyol film ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
stargatelost · https://twitter.com/stargatelost 2015.01.04. 19:13:36
Szóval tényleg ajánlott a film, bár azért megtekintés után egy imdb komment csekk nálam is volt, hogy pontosan mégis mi történt :D Azóta követem figyelemmel Morales munkásságát, és... igen, ilyen nem igazán létezik. Bár e két film között is eltelt hat év, de azért azt gondolná az ember, mégis csak előrukkol valamivel, de semmi... de annál nagyobb lesz a meglepetés, ha feltűnik újra a radaron :) (Mondjuk a rövidfilmjei is jók lehetnek, de hát az olyanokat képtelenség beszerezni, főleg hogy spanyol...)
