Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya (2007) – Sweeney Todd

Ki szereti a húsos pitét?

2014.12.26. 17:13 SZANDRA

A Sweeney Todd egy adaptáció, mely Stephen Sondheim és Hugh Wheeler: Nyakfelmetsző című musicaljéből készült.

Benjamin Barker boldog családapa, imádja nejét és az újszülött kislányát. Erre szokás mondani, hogy irigylésre méltó, és valóban az. Vannak is irigyei, ilyen Turpin bíró is, aki ezen felül tetteket is elkövet, hogy megszerezze Barker boldogságának a kulcsát. Barkert a bíró eltávolítja, száműzi, így a neje és lánya Turpinra szorulnak.

Ezek után sok-sok év telik el, mire Barker képes visszatérni, egyetlen céllal: a bosszúval. A legfeltűnőbb a neve, Sweeney Toddként tengeti immáron életét. Egy fiatal fiú, Anthony segíti eleinte Todd útját vissza Londonba, akivel a későbbiekben még több szerepet kapnak együtt. Todd visszamenne régi házában, azonban ott egy kis pités bolt nyílt, amit Mrs. Lovett vezet. Mrs. Lovett megkedveli és le is leplezi Todd igazi énjét és beavatja a férfit, hogy mi történt családjával. Lányát, Johannát a bíró tartja kalitkában, szinte szó szerint. Todd immáron karöltve Mrs. Lovett-tel együtt készül megbosszulni a bíró gaztetteit és a lányt is szeretnék kiszabadítani.

Ez a film egyik fővonala, viszont rengeteg mellékvonallal is rendelkezik. Ott van Pirelli, aki szintén borbély, és leleplezi Toddot. Ez viszont nagy gondot okoz a kis pitebolt háza táján. Annyi a szerencse, hogy Mrs. Lovett egy elmés és fondorlatos nő, így könnyűszerrel képesek kitalálni hogyan „hasznosíthatnák” a holttestet egy piteboltban. Mellékcselekménynek számít Johanna és Anthony románca is, valamint a bíró jelenléte. Ő az a karakter, aki ténylegesen összekapcsolja a szálakat, Todd mellett. Persze ők ketten is találkoznak, nem is egyszer, és minden csak Todd hidegvérén múlik, hogyan képes megoldani a helyzetet.

sweeneytodd (1).jpg

A film központi témája a szerelem. A bosszú is sok szerepet kap benne, azonban itt minden döntést a szerelem nevében hoznak meg. Az mozgat mindent, egészen a végén lévő katarzisig. Todd bosszújának alapja a szerelem, mondjuk a legtöbb bosszúvágynak a szerelem és a csalódás az alapja, és a szenvedés csillapítása, pontosabban egyfajta „átadása”, hogy végre megváltást nyerjen az illető. Ez természetes emberi reakció, és a szeretet is, más kérdés, hogy ezért mit képes megtenni az ember. Megemlíteném még a szülői szeretet erejét, ugyebár Toddnak ott van Johanna, Mrs. Lovettnek végül is pedig ott van a kis Toby. A végére ez is nagy szerepet kap, jó hogy ez is ekkora jelentőséggel bír.

A film műfaját tekintve horror musical – fekete komédia keverék, ami miatt igazi ritkaságnak számít még a mai napig. Nem sűrűn alkotnak ilyen filmeket még most se, mivel egy szűk kör képes inkább értékelni a „kornyikálást” egy horrorban, ami teljesen jogos. De színesíti is a filmet, amit nem lehet tagadni és van, ahol remek páros alakít a musical és a horror. Van, hogy néha szerencsétlenül jön ki. Ebben a Tim Burton filmben találó lenne, viszont a színészek nem musicalszínészek, és nagyon erős a kontraszt, lényegében hallatszik, hogy nem musicalesek énekelnek. Emiatt kell erősíteni jobban a horror vonalat, vagyis kellene azonban nincs így. Sok a drámai elem, a betétdalok, amik jók, leszámítva, hogy a hangok nem musicaleseké. Vegytiszta horrorként is jó lett volna azonban ez a mű.

Mivel Tim Burton filmről van szó, mondanom se kell, hogy a főbb szerepekben Johnny Depp és Helena Bonham Carter látható. Ez szinte természetes, és szerintem ez az egyik legjobb közös filmjük. Aztán olyan fantasztikus mellékszereplőink vannak, mint Alan Rickman, aki pazar alakítást nyújt a bíró szerepében. Kiemelném még Sacha Baron Cohen játékát is, nagyon furcsa volt nézni a borbély szerepében, miközben szerintem mindenkinek Borat-ként vagy A diktátor-ként ismeri leginkább, ez pedig teljesen más karakter és helytállt benne.

A forgatókönyv nagyon jó és alapos, ahogy a rendezésre se lehet igazán panaszunk. A színészi játék nagyon jó, szerintem különösen Rickman-é, de persze Deppéket se szólom le. Nagyon jó a látványvilág és a sminkeseket is dicséret illeti, minden elismerésem, nagyon hangulatos, komor atmoszférát sikerült létrehozni, ami megalapozza a film megítélését is. Mondjuk egy 8 pontot azért megérdemel, nekem tetszett, bár azért nem vett le a lábamról maximálisan, mindenképp érdemes megnézni.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Címkék: 2007 amerikai film 8/10 angol film ajánlók

A bejegyzés trackback címe:

https://talesfromtheblog.blog.hu/api/trackback/id/tr416925987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.