Starry Eyes (2014)
A csillogáson túl
Az idei év horrorfilmek szempontjából számomra kiábrándító volt. Nagyon kevés minőségi alkotást láttam, viszont annál több igénytelen tucatmozival találkoztam. Be kell valljam, nekem még a The Babadook se igazán tetszett, bár az a maga módján azért ötletes volt.
De miért is hoztam fel azt az ausztrál szösszenetet egy amerikai alkotás kapcsán? Azért, mert a Starry Eyes-t a meséskönyvből kiszabaduló rémalakhoz hasonlóan több helyen is 2014 egyik legjobb horrorának titulálták. Így nagy elvárásokkal ültem le televízióm elé, mindjárt kiderül, ezeket teljesítette e a film.
Történetünk főszereplője egy pincérlány, aki szeretne színésznő lenni, mégpedig Hollywoodban. Ezért szabadidejében meghallgatásokra jár, de nincs szerencséje. Egy nap viszont ellátogat egy horrorfilm szereplőválogatására, ahol a castingosok meglátnak valamit a lányban. Hősnőnk szeme fel is csillan, azonban ahogy egyre közelebb kerül hozzá a szerep, élete egyre durvábban kezd összekuszálódni.
A sztori nem valami nagy durranás, sok ehhez hasonló témájú alkotást láthattunk már. Itt nem is ezen van a hangsúly, hanem a kivitelezésen. A rendezőpárosra minden bizonnyal nagy hatással volt David Lynch munkássága, hiszen a cselekményt elég hasonlóan bontják ki, mint a nem mindennapi műveiről ismert direktor. Eleinte jól követhetőek az események, majd szép lassan minden egyre kuszábbá válik, majd a finálé egy igencsak brutális, rémálomszerű jelenetsorozatban bontakozik ki.
Ezzel nincs is baj, a történetnek kifejezetten előnyösen hat ez a fajta megközelítés. Viszont a tempó már problémásabb. Sajnos az események meglehetősen lassan csordogálnak előre és hiába a profi operatőri munka és a hangulatos zenei aláfestés, egy idő után nagyon leül a hangulat. De mielőtt teljesen üresjáratba fordulna a film, elkezdődik hősnőnk pokoljárása, ami rendkívül ütősre sikerült.
Igaz, a véres jelenetek nem valami kreatívok, de a gyilkosságok még így is elég megrázóak lettek és a főszereplő leépülése már csak hab a tortán. A maszkmestereknek jár is a dicséret.
A színészek is megérdemlik a vállveregetést, hiszen egytől egyig remek alakítást nyújtanak. Ki kell emelnem Alex Essoe-t, aki a játékidő lefolyása során nagyon durva lelki és fizikai transzformáción esik át, amit rendkívüli módon prezentált.
Mindent összevetve, tényleg egy figyelemreméltó, művészi megoldásokkal operáló horror ez, ami egy nézést mindenképp megérdemel. Viszont számomra ez is egy kisebb csalódásként könyvelhető el, mivel akadnak benne unalmasabb részek és az igencsak megrázóra sikerült utolsó 20 perc sem tudta kiváltani belőlem a katarzist. Sebaj, emiatt még nem kell temetni a Starry Eyes-t, sőt, az idei mezőnyből még így is ki emelkedik!
Játékidő: 98 perc
Rendező: Kevin Kolsch, Dennis Widmyer
Forgatókönyvíró: Kevin Kolsch, Dennis Widmyer
Szereplők: Alex Essoe, Pat Healy, Noah Segan
Értékelés: 7/10
Címkék: 2014 amerikai film 7/10 ajánlókA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Darkcomet 2014.12.14. 12:34:33
Syracuse 2016.01.19. 08:59:22
