Soron következő borzalmas rémmesénk a szerencsejátékok világába kalauzol el minket, de természetesen mindezt kripta módra teszi. A vesztesek itt nem zsetonjaiktól kénytelenek búcsúzni, hanem a testrészeiktől és akár tulajdon életüktől.

Reno Crevice és Sam Forney élnek-halnak a kártyáért, egymást viszont szívből gyűlölik. A zöld textillel fedett asztal előtt ülve már sokszor egymásba botlottak, hol Reno nyert el több ezer dollárt a hamis kártyásnak kikiáltott Samtől, hol pedig utóbbi volt a szerencsés és vette el Reno autóját is. A viszálykodás azonban örök ellentét szít a két férfi között, hiszen mindketten úgy hiszik, hogy ők a legjobbak.

A kakaskodás és az én faszom a nagyobb típusú rivalizálás végül odáig fajul, hogy Reno orosz rulettre hívja ki ellenfelét, ahol egy 44-essel kénytelen farkasszemet nézni és csak a jó szerencsében bízhatnak. A csodával határos módon azonban hőseink túl élik a játszmát, végül úgy határoznak, hogy a kártyának kell eldönteni a versengést és a csontpóker mellett teszik le voksukat.

A párbaj elkezdődik, hőseink ujjai pedig partiról partira vészesen csökkennek. 

Walter Hill volt az első Mesék a kriptából epizód elkövetője a sorozat életében, a második nagy lélegzetvétel harmadik részében pedig visszatért és egy igazán kedvelhető részt dobott a rémségekre éhes közönség elé.

A történet igazán izgalmas, a két főszereplőt pedig ismert arcok alakítják, ami szerintem nagyban hozzájárul az elégedettségérzet kialakulásához. 

Lance Henriksent gondolom nem kell bemutatni, kiváló filmek köthetőek a nevéhez, igaz az is vitathatatlan tény, hogy néhány rossz döntés is szegélyezi pályáját. Később egyébként a 3. évad egyik epizódjában is feltűnt Dan Aykroyd és Kirk Douglas oldalán. 

Kevin Tighe pedig lehet, hogy a neve alapján nem ugrik be hirtelen, de ha meglátod az arcát, akkor tudod, hogy jó néhány film mellékszerepében láttad teljesen korrekt alakítást nyújtva. Most sincs ez másként.

Az epizód megírása szintén Walter Hill nevéhez kötődik, de Mae Woofs is segédkezett neki, aki a sorozat még néhány részén dolgozott hasonló minősítésben, illetve más filmek esetén is ott volt Hill oldalán, bár többnyire asszisztensként.

A kamera mögött pedig ez alkalommal is John R. Leonetti kapott helyet, akinek a rendezésében az Annabelle című Démonok között spin-offot láthatjuk hamarosan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.