Szereted a kézikamerás horrort? Amikor a kamerát úgy rángatják, mintha valaki hátulról baszná az operatőrt? Bírod amikor egy olcsó megoldással próbálnak a zsebedből pénzt kirángatni? Esetleg odavagy azért, amikor egy filmben 50 percen keresztül nem történik semmi? Amikor a pénz spórolás mellett az eredeti ötleteken is spórolnak? Hölgyem/Uram jó hírem van. Az ördög ivadéka ez esetben Neked való.

Őszintén szólva a mai napig nem tudom megmondani mi vett rá arra, hogy megnézzem ezt a filmet, de valamiért csak behajtottam a fejem a giotin alá. Mondjuk nem is csodálkozom a végeredményen.

Lindsay Devlin első forgatókönyve pontosan annyit ér, mint amikor egy pozitív számot beszorzol nullával. Ezen pedig Matt Bettinelli-Olpin és Tyler Gillett sem tudott segíteni a rendezői székből, persze nem is biztos, hogy akartak.

A történet tényleg silány és ötlettelen. Adott egy friss és hagyományos házaspár, ahol a férfi úgy dönt, hogy mivel apja egykor mindent filmre vett, ezért ő is pontosan ilyen idegesítő majom lesz és mindent rögzít, amit csak lehet. Ez az egész akció a menyasszony elleni orvtámadással kezdődik, ahol azt hihetnénk, hogy valami erőszakolós filmmel lesz dolgunk, de csak hamar kiderül, hogy erről szó sincs, inkább a jól bejáratott démongyermeket szül a nejem téma köré építették a sztorit.

Persze Lindsay Devlin nem ám csak úgy ok nélkül képzelte el ezt az egészet, hanem alaposan kitalált mindent. A nászúton a kis párt ugyanis valami démoni banda jól elviszi valami barlangba, ahol aztán a nő megtermékenyül (ezt egyébként mi látjuk is a felvételeken) aminek hatására a későbbiekben egyre furábban kezd viselkedni, agresszív lesz és ugye a pocak is növekszik a sátáni gyermekkel.

Ja, hogy vajon miért az utolsó 10 percben jut eszükbe, hogy visszanézzék a felvételeket, hogy mi történt a kis utazás során? Na látod erre nincs logikus magyarázat.

Így csinálsz majd Te is film közben...

Halottról jót vagy semmit. Földön fekvőt rugdosni nem illik és hasonló bölcseletek jutnak most eszembe, hiszen ez a film tulajdonképpen meglehetősen lagymatag, már-már a híg fos érzését kelti.

Az a gond, hogy az első 40-50 percben igazából az ég egy adta világon semmi nem történik. Legalábbis olyasmi, amire felkapnánk a fejünket. De segítek. Megházasodnak, nászútra mennek, ott a nőt elkapják a gonoszok, megtermékenyül, terhes lesz, azt hiszik a közös gyerekük, a nő furán viselkedik, a képbe kerül egy pap, a nő furán viselkedik, a pasi bepánikol, a nő pedig még furábban viselkedik. Ezt nagyjából ennyibe össze is foglaltam, a fura viselkedésre pedig nem kell felkapni a fejed, nem ér annyit.

és amikor rájössz, hogy kidobtál bő egy órát az életedből....

Viszont ha az utolsó fél órát néznéd meg, azt tudom ajánlani, mert hogy ott legalább beindulnak az események, történnek izgalmas dolgok, sőt a vége is tud egy kis meglepetéssel és egy szánalmas csavarral szolgálni, viszont ezek legalább segítenek abban, hogy kigyere alfából és felkeltsék az érdeklődésed. 

Mit is mondhatnék. A kézikamerás filmek nem tartoznak abba a világképbe, amit én jónak neveznék, de nyilván akadnak izgalmas darabok. A Devil's Due viszont pont nem ilyen, de ha nagyon akarod nézd meg. A Paranormal szériánál talán egy fokkal élhetőbb, de ha sok a szabadidőd, akkor lehet jobb, ha inkább elkezdesz maketteket gyártani. Akkor legalább alkotsz és nem alszol el.

3 pont, amiből három pont a végéért jár, az első 50 perc pedig egy jól megérdemelt nullást kaphatna.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.