Jaj ne, egy újabb szellemes horrorfilm, ráadásul egy házzal a főszerepben. Legyinthetnénk is ugorhatnánk is tovább a következő filmajánlatra, hiszen a Ghost of Goodnight Lane már a címében sem tűnik túl maradandónak.

Ugyanakkor mégis csak érdemes megállni egy pillanatra. A stáblistán rögtön Billy Zane nevébe futhatunk, ami azért csábítóan hathat. A nagyobb horrorrajongók számára Danielle Harris neve is ismerősen csenghet, de Lacey Chabertről se feledkezzünk meg, mert baromi csinos.

Ehhez jön pluszba, hogy egy magát egyáltalán nem komolyan vevő filmről van szó, ami ha nem is az a fajta vígjáték, amit három percenként kell leállítani, hogy végre levegőt kapjunk a nevetés után, azért akadnak benne humorosabb pillanatok.

A történet tényleg nem egy nagy was ist das. Adott egy független filmes csapat, akik egy saját ingatlanban próbálnak legújabb produkciójuk végére érni. A határidő sürgeti őket, így a fővágó éjszakára bent marad, hogy mihamarabb befejezhesse a saját részét, hadd haladjon a munka.

Azonban fogalma sincs arról, hogy egy rossz ingatlanban vertek tanyát, ugyanis egy gonosz szellem lakozik a falak között, aki gyorsan végez is a vágóval, öngyilkosságnak álcázva az egész incidenst.

A stáb többi tagja nem tulajdonít különösebb jelentőséget a gyásznak, inkább próbálnak visszarázódni a melóba és befejezni a még elmaradt részeket, csak hogy a szellemnek hasonló terve van velük is, mint a jó öreg vágóval.

Alin Bijan rendező neve nem igazán lehet érdekes, maximum amiatt, mert 2003-ban ő követte el a Démoni harangok című horrort, amiben - tessék felállni és tapsolni - Chuck Norris is feltűnik. Mondjuk a végeredmény többnyire gyengécske volt.

Bijan viszont ha csak pár arasznyit is, de előre lépett. Az egész horror dolgot most humoros köntösbe öltöztette és sikerült megnyernie Billy Zanet a főszerepre, ezzel pedig már lefektette egy közepes film alapjait. Billy Zane parádés, igaz csak a tőle megszokottat hozza, de egy ilyen filmben pont erre van szükség, egy profi húzónévre. Az a helyzet, hogy még azt a bárgyú poént is jó volt tőle tizedszer is hallani, hogy nem képes megjegyezni az egyik karakter nevét. Messze ő viszi a prímet.

A többiek pedig jól asszisztálnak alá és igaz ez mindenkire. Megkapjuk a kötelező néger srácot, van nagy mellű szőke cicababánk - elszomorító, de meztelenségben csak oldalcsöcsig jutunk - és az a srác is, aki nem bírja idegekkel és úgy hiszi, hogy ő szarta a spanyolviaszt és képes lesz kimenekülni. Sablon karakterek és sablon történetben, viszont mindez működik, még ha nem is eget rengető az egész.

Véresebb jeleneteknek sem vagyunk híján és ahogy néztem ezek nagy része nem is számítógépes megoldással készült - bár sajnos néhány ilyen részlet is akad -, a szellemlány pedig kicsit avataros, de ráfoghatjuk, hogy ijesztő. 

A Ghost of Goofnight Lane egyáltalán nem nagy durranás, viszont kellemes meglepetés, amit túlzás volna rossznak nevezni, feltéve ha a fentebb leírtak nem zavarnak. Szórakoztat és ezért jár is a pacsi - főként ugye Billy Zanenek.

6/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.