Háhá! A múltkor már írtam az első indiai zombivígjátékról, ami szerintem egészen jól sikerült, így naná, hogy vevő lettem a magát első indiai zombifilmként említő Rise of the Zombie-ra is. A konklúzió röviden talán annyi lehet, hogy ha vicces zombi produkciót akarunk akkor ügyesek az indiaiak, egyébként pedig azért még van hova fejlődni. Persze a végeredmény nem rossz, csak kicsit unalmas.

Történetünk főhőse Neil, egy szabadelvű srác, aki imádja járni a vadont. Fényképezőt ragad, néhány a túléléshez szükségest eszközt pakol a táskába és útnak indul. Ezzel nem is volna baj, ám hősünk párja nehezen tolerálja, hogy a srác néha hetekre eltűnik és olyan helyeken kóborol, ahol még csak térerő sincs. Egy kapcsolat nem működhet így, ezt lássuk be.

A szakítás természetesen annak rendje és módja szerint megtörténik és Neil talán, hogy ne zuhanjon nagyon magába úgy dönt, hogy ismét kalandozni indul. Fényképező és a többi fontos eszköz a táskába kerül, majd hősünk újfent neki vág az erdőnek. Fotóz és kint tölti a napjait az anyatermészetben, amit úgy csodál.

A szopóág mondjuk nem sokat várat magára, ugyanis Neilt megmarja valami rovar, hősünk pedig lényegében a szemünk láttára változik át zombivá a játékidő végére, mi pedig a vívódásait nézhetjük végig. Hurrá.

A tovább mögött ott a folytatás.

Az ötlet maga azt hiszem egészen jó. A V/H/S 2. részében már láthatunk hasonló ötletet, ott a megvalósítás szerintem baromi jó lett, illetve volt egy rövidfilm is, aminek sajnos meg nem mondom hirtelen a címet, de ott is hasonló alapra építkeztek. Azonban mindkét esetben az volt a szerencsénk, hogy gyorsan történtek a dolgok, itt azonban baromi vontatott az egész a helyzet.

Nyilván drámai szemszögből próbálják megközelíteni a témát, de ehhez nem elég durva és meggyőző az egész. Adott Neil, aki érzi, hogy rosszul van, de baszik elmenni orvoshoz vagy segítséget szerezni, itt pedig bejön az aki hülye haljon meg elv, ettől pedig nem lesz túl szimpatikus a srác. A másik, hogy szó nélkül hagyja elmenni a lányt, az átváltozás során pedig mégis vívódik, amit hülyén vágott emlékképek formájában tálalnak elénk. Ez sem meggyőző.

Dráma akar lenni, de még sem akad benne hatásos dráma, pedig ez a horror rovására megy, hiszen az 57. percben láthatunk először valami igazán komoly dolgot, addig pedig koplalunk, de annyira nem szívszorítóak a látottak. Főleg annak fényében, hogy sok az üres járat és felesleges jelenet, ezek nem visznek sehova, például a legénybúcsú. Mondjuk az ott hallható, angol nyelvű, de indiai motívumokkal díszített zene jó, meg hangulatos, de minek az?

Az utolsó 20-25 percben már látunk ezt-azt, néha rángatós kamera mozdulatok formájában, de szerencsére néhány véres jelenet is akad, de ezeknek már nem feltétlen örülünk.

Azt hiszem értem mi akart lenni a cél, de a megvalósítás nem sikerült, pedig az alapötlet valóban egész jól is elsülhetett volna, ha kicsit rövidebb és összeszedettebb az egész.

A forgatókönyvet amúgy Devaki Singh jegyzi, aki társrendező is volt és most próbálkozott először komolyabb produkcióval. A rendezésben pedig a főszereplőt is alakító Luke Kenny volt a partnere, aki amúgy ír-olasz szülőkkel bír. Elkeveredett a gyerek az biztos.

Egyáltalán nem rossz film a Rise of the Zombie, csak kicsit unalmas és vontatott, de túl lehet élni és tényleg csak azt sajnálom, hogy érzésem szerint el lett barmolva egy jó lehetőség.

Mindezek ellenére egyébként a folytatás jön majd - legalábbis a zárásnál ezt ígérik - hátha az már kicsit összeszedettebb lesz, nem volna baj. Így 4 pontot ér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.