Amikor megláttam a moziban a Fogságban című film bemutatóját, nem kapott el az a „hú, ezt mindenféleképpen megnézem” érzés. Mivel nem foglalkoztam a továbbiakban a filmmel, nem is tudtam, hogy már bemutatták a mozit. Tegnap az egyik ismerősöm megkérdezte, hogy láttam-e, mondtam, hogy nem, erre azt válaszolta, hogy ha tehetem, akkor mindenféleképpen pótoljam. Gondoltam, utána olvasok egy kicsit, hogy muzsikál a film, és szinte mindenhol csak jót olvastam róla. Az „új Hetedik”, „hosszú idő óta a legjobb thriller”, „lebilincselő”, ilyeneket találtam, ezért úgy döntöttem, hogy mindenféleképpen megnézem. A hatás közel sem volt olyan, mint azt vártam.

Idilli ünnepi ebédre készül két család, Kellerék és Birchék, ám a közös étkezés végül tragédiába torkollik. Két kislány eltűnik, úrrá lesz a pánik. Egy bizonyos Loki nyomozó érkezik a segítségükre. Minden jel arra mutat, hogy egy fiatal férfi az elkövető, ám végül nem sikerül egyértelmű bizonyítékot találni, így elengedik a gyanúsítottat. Miután a rendőrség megakad, tehetetlennek bizonyul, Kevin Dover, az egyik kislány apja úgy dönt, kezébe veszi az irányítást, és ő maga göngyölíti fel az ügyet.

Folytatás a tovább mögött.

Az alapsztori tehát nem új keletű: elveszett gyerekét elkeseredetten kereső szülő, aki a maga kezébe veszi a gyeplőt, és egyedül kísérli meg gyermekét megtalálni. Láttunk már több filmet, többfajta stílusban. Hirtelen három jut eszembe: a Liam Neeson-féle Elrabolva, a Mel Gibson-féle Váltságdíj, és a Ben Affleck rendezte Hideg nyomon.

A kanadai Dennis Villeneuve rendező már alkotott maradandót filmes körökben. A felperzselt föld című alkotásáért Oscar-díjra is jelölték. A Fogságban című film esetében minden adott volt, hogy ismét nagyot alkothasson, a szereplőgárda ugyanis igen kiválóra sikeredett: Hugh Jackman, Jack Gyllenhaal, Terrence Howard, Mario Bello, Paul Dano. Úgy gondolom, talán ezen színészeknek köszönhető, hogy nem egy teljesen átlagos, tucat thrillert kapunk. Mert véleményem szerint ez a film túlértékelt.

Nem tudnám megmondani, mi miatt. Gondoltam, arra, hogy Hollywood mostanában annyira alulteljesít, hogy már az ilyen az átlagostól épphogy kicsivel jobb filmeknek is örülni kell, vagy mindenki Hugh Jackman-fanatikus, vagy én nem tudom.

Eleve ott kezdődik nálam a „baj”, hogy ez a film 153 perces. Ez teljességgel indokolatlan; értem én, hogy lassú a történetmesélés meg ilyen a film atmoszférája, de én leginkább sokszor lassúnak és unalmasnak éreztem. Érződik a filmen, hogy igényes rendezővel van dolgunk, mégis néha túl mesterkéltnek éreztem az egészet. Gondolok itt többek között arra, hogy mindig esett az eső. Gyanítom, hogy ez egy különleges, elmosódott hangulatot volt hivatott tükrözni, de szerintem inkább elcsépelt.

SPOILER!: A film hosszú menetideje sok mindent lehetővé tett volna. Úgy tudom, ez egy három és fél órás thriller lett volna, de erről letettek, így maradt „csupán” két és fél órás. A színészek jók, mondhatni többdimenziósak, ugyanakkor engem érdekelt volna, hogy Loki nyomozó (Gyllenhaal) miért pislog (tikkel), miért van agyontetoválva vagy mondjuk, miért szinte csak ő az egyedüli rendőr a városban.

Az eset kapcsán felmerülő erkölcsi problémákra sem kapunk választ, vagyis, hogy meddig mennénk el, hogy előkerítsük szerettünket, vagy hogy hogyan dolgozzuk azt fel, hogy ártatlan embereket bántottunk, csak azért, mert azt hittük, bűnösök. Számomra bosszantó volt, hogy tulajdonképpen abszolút happy enddel ért véget a film, holott egyrészt az atmoszféra nem erre utalt, másrészt az élet nem ilyen kegyes. A filmben vannak logikai bukfencek is, amelyek egy igazán jó produkcióban nem lehetnének benne. Ilyen pl, hogy a végén mégiscsak kiderül, hogy a kislányokat kik vitték el és hogyan, mégis tiszta volt a lakókocsi a rendőrség szerint. SPOILER VÉGE!

A rendező megpróbált kitenni magáért, ugyanakkor úgy vélem, semmi olyat nem sikerült hozzátenni a filmhez, amilyet korábban még ne láttunk volna. Tisztességes alkotás, amelyet leginkább a színészek emelnek az átlagtól kicsit fölfelé. Hugh Jackman ismét olyan szerepet kapott, ahol megmutathatja tehetségét; talán ebben a filmben nyújtja élete legjobbját. Jake Gyllenhaal nem sokkal marad el tőle, ugyanakkor a mozi legjobb alakítását szerintem Paul Dano vitte véghez. Ő alakítja a szellemileg visszamaradott Alex Jonest.

A Fogságban egy korrektül felépített thriller, szerintem nem több, nem kevesebb, a Hetedikhez hasonlítani pedig olyan, mint a holland és magyar labdarúgást egy lapon említeni. Az „eltűnt gyerekes, szülős megkeresős” filmek közül inkább ajánlom a Váltságdíjat, a Hideg nyomont és az Elrabolvát.

Szerintem: 7/10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.