Közel hét éve vége a délszláv háborúknak, de déli szomszédainkkal kapcsolatos előítéletek a mai napig megmaradtak. A szerbeknek már egyszer sikerült úgy beállítaniuk saját magukat a 2010-es Szerb filmmel, mintha a mai napig az ország területén bármi megtörténhetne, még az újszülött pornó is (azért szó mi szó, nem rohangálnék Belgrád külvárosaiban még nappal sem egyedül, nemhogy éjjel). Majd jött egy évvel később az angol A lonely place to die, amiből megtudhattuk, hogy még mindig nem érdemes egy szerb „üzletemberrel” baszakodni. A The Seasoning House viszont végre nem az elképzelt jelent mutatja be, nem azt, hogy minden szerb emberevő, pedofil kannibál, hanem azokat az embertelen körülményeket, amik a háború sújtotta Balkánon uralkodhattak, azokat a körülményeket, amelyek minden háborús övezetben megfordulnak, legyen az északon, keleten, délen vagy nyugaton.

A történet a horvát-szerb-bosnyák béketárgyalások után játszódik nem sokkal, a koszovói függetlenedési törekvések kezdetekor. Angel-t elrabolják szüleitől és egy illegális bordélyban köt ki. A süket-néma lány feladata a megkötözött lányok sminkelése és elkábítása, mielőtt egy-egy vendég igénybe veszi szolgálataikat. Magánya csak akkor enyhül, mikor összebarátkozik Violette-tel, de amikor végig nézi barátnője vérfagyasztó meggyilkolását, bosszút áll a katonán és ettől kezdve a saját életéért kell küzdeni.

Folytatás a tovább mögött.

Paul Hyett első rendezése a film, és meg kell hagyni, abszolút nem égett le vele, sőt! Kellő profizmussal készítette el a The Seasoning House-t, minden részlete rendben van és az összkép is, ami nem is csoda, hiszen ilyen-olyan munkakörökben, de Hyett részt vett A fekete ruhás nő, a Barlang 1-2, a Véres karácsony és a Vadász elkészítésében is. Amibe bele tudok kötni az az, hogy kicsit izgalmasabb is lehetett volna. Valahogy nem volt meg benne az a feszültség, mint az Eden Lake-ben, pedig eléggé James Watkins filmjére hajaz a történetvezetés, és emiatt kicsit kiszámítható is.

Hogy mitől más, mint egyéb nemi erőszakolós vagy háborús horror? Először is, még ha maguk az aktusok kellően brutálisak is volnának, azért ez kevés lenne ahhoz, hogy egyedi legyen. Amitől kilóg a többi hasonló film közül, azok a véres jelenetek. Rendkívül naturálisak és gyomorforgatóak, még ha nem is dől 5 liter vér minden jelenetben. Violetta megfojtása brutális és sokkoló, ahogy az azt követő jelenetsor is.

Másodszor három jelenet sokkal nagyobb nyomot hagyott bennem, mint bármelyik nemi erőszak vagy gyilkosság. Az első az, amikor Angel-t elrabolják. Egy szürke hétköznapnak ígérkezik ez is a kisvárosban, de megjelennek a katonák és válogatás nélkül elkezdik irtani a népet. Itt teljesen mindegy, hogy gyerekről, nyugdíjasról vagy nőkről van szó! Egy háború ilyen! Az ártatlanokat irtják, elrabolják, megerőszakolják, mert akinél fegyver van, az megteheti! Nincsenek okok, nincsenek magyarázatok, csak megtörténik, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.

SPOILER!!! A másik jelenet az, amikor Angel bemenekül a gyárba, a kigyúrt munkások pedig mennydörgéstől megrettenő kutya módjára elhúznak, és ott hagyják minden túlélési remény nélkül. Egy háborúban nincsenek hősök, itt senki nem fog kiállni a gyengékért, vagy a nőkért. Aki ezt megteszi, egy pillanat alatt golyót kap a fejébe. Háború van és szart sem ér számít az emberélet! SPOILER VÉGE!!! A harmadik pedig a záró jelenet. Háborúban is megy az élet. Ahol épp nincs front vagy katonák, ott minden olyan, mintha mi se történt volna, például a nyugdíjasok békésen gyomlálnak a kertben.

A színészek korrekt teljesítményt nyújtanak, külsőre pedig tökéletesek egytől egyig a rájuk írt szerepre, mindezt még megfejelték valami szenzációs sminkes munkával! A színezés tökéletes, kellően komor és reménytelen hangulatot áraszt minden jelenet, amely hangulatot csak tovább fokozza a nagyszerűen megkomponált zene. Egyedül azt sajnáltam, hogy az eredeti nyelv nem szláv, vagy albán, sokkal hangulatosabb lett volna.

Brutális film a nemi erőszakról, a gyengék kizsákmányolásáról, de nem ettől annyira remek. Hanem attól, hogy igazi borzalmakat mutat be, amelyek minden háború velejárói. Ha kicsit izgalmasabb és több feszültség van benne, akkor több pontot kapna tőlem, így viszont 7 ponttal be kell érni.

Végezetül egy rövid történetet írnék le. A történelemtanárom a II: világháborúról tartott előadást nekünk és elmesélte, egyszer kihallgatta az apját, amint egy régi katonatársával beszélgetett. Arról, hogy fosztogattak és nőket erőszakoltak minden városban. Mikor kérdőre vonta az öreget, ennyit tudott csak válaszolni: „Fiam, háború volt!” Ez a három szó mindent elmond. Mindegy, hogy magyar, szovjet vagy német a katona, hogy szerb, horvát, bosnyák vagy albán, a harcmező ugyanazt hozza ki belőlük.

A feliratot köszönjük Pedronak!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.